Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható, klímaváltozáshoz köthető, szélsőséges időjárási események egyre nagyobb károkat okoznak. Ezek óriási társadalmi költségekkel járnak és az emberek mindennapi életére is hatással vannak. A hatások mérséklése összefüggésben van az átöröklött földrajzi egyenlőtlenségekkel, a társadalmi-gazdasági rendszerekkel és az azokat formáló intézményi struktúrákkal. Így a különböző területeken élők eltérő módon tudnak reagálni az őket ért változásokra, annak függvényében, hogy milyen adottságaik, lehetőségeik és tudásuk van. Mindez igazságtalanságok kialakulását eredményezi. Éppen ezért az Európai Unió életre hívta az Európai Zöld Megállapodást, ami egy széles körű jogszabály- és pénzügyi eszközcsomag és célja az éghajlatváltozás hatásainak területi és ágazati szintű kezelése az úgynevezett zöld átmenet segítségével. A zöld átmenet egy igazságos és fenntarthatóbb társadalmat és gazdaságot kíván elérni, amely azonban a társadalom széles rétegeinek támogatása nélkül nem valósulhat meg. Bár az Európai Zöld Megállapodás integrációs szintű irányelveket fogalmaz meg a zöld átmenetről, a tényleges beavatkozásokat lokális szinten szükséges végrehajtani. Felmerül a kérdés, hogy mi tekinthető, hogyan értelmezhető a környezetileg igazságos zöld átállás helyi szinten? Milyen stratégiák alakulhatnak ki annak végrehajtása vagy meggátolása érdekében? Hogyan vélekednek és alkalmazkodnak az EU-s elvárásokhoz döntéshozói és lakossági szinten? Egyáltalán, hogyan lehet mérni az átmenetet? Az előadás nemzetközi és hazai kutatási eredmények alapján keresi a választ az említett kérdésekre.

Előadónkról

Nagy Gyula 1988-ban született Szegeden. Geográfus, abszolvált településmérnök, egyetemi oktató.
Középiskolai tanulmányát a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában folytatta, 2006-tól 2011-ig a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, 2012-től a Földrajzi és Földtudományi Intézet oktatója. 2020-ban Doktori címet szerzett. 2015-ben az SZTE TTIK Aranykréta díjjal, 2021-ben az OTDT Mestertanár aranyéremmel, 2023-ban pedig az OTDT FiFöMa és Informatika szekciója Imreh Csanád Díjjal tüntette ki. 2022-ben a Magyar Földrajzi Társaság Pro Geographia díját kapta. 2019 óta a TTIK Közkapcsolati Bizottságának tagja, 2022-től az SZTE IKKIK Oktatásmodernizációs Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője.
Kutatásai a fenntartható településfejlesztéshez, a társadalom-környezet viszonyához, annak változásaihoz, a környezeti igazságtalanságokhoz és a társadalmi részvételhez kapcsolódnak. Egyetemi oktatói munkája mellett magyar települési önkormányzatok fejlesztési tanácsadója. Jelenleg egy EU-s Horizon2020 pályázat koordinátora.

Szakmai önéletrajz