Az Internet of Things (IoT) technológia egyre nagyobb szerepet kap mindennapi életünkben és a felsőoktatási intézményekben egyaránt. Az IoT rendszerek összekapcsolt eszközök hálózatát jelentik, amelyek képesek érzékelők, adatgyűjtők és kommunikációs protokollok révén adatokat gyűjteni, továbbítani és feldolgozni. Ezek az eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez, az energiafelhasználás optimalizálásához és az életminőség javításához. A hétköznapokban az IoT rendszerek számos területen jelennek meg. Okosotthonokban a háztartási gépek, világítás és fűtési rendszerek automatikusan alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez, így nem csak kényelmesebbé, hanem energiahatékonyabbá is teszik az otthoni életet. Az IoT technológia a közlekedés területén is forradalmi változásokat hoz, például az okos városokban a forgalomirányítást és a közlekedésbiztonságot is jelentősen javítja. A környezetvédelmi szektorban a szenzorokkal felszerelt rendszerek valós idejű adatokat szolgáltatnak a levegő minőségéről, a vízszennyezésről, és az időjárási változásokról, lehetővé téve a gyors reagálást és a hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozását.
A felsőoktatásban az IoT rendszerek integrációja új tanulási és kutatási lehetőségeket teremt. Az egyetemek és kutatóintézetek kutatási projektjei gyakran használnak IoT eszközöket a különböző mérési és adatgyűjtési feladatokhoz, mint például az ipari automatizálás, egészségügyi monitoring rendszerek és laboratóriumi kísérletek során. Az oktatásban az IoT rendszerek lehetővé teszik az interaktív tanulási élményeket, például a távoktatás és a virtuális laboratóriumok formájában, amelyeken keresztül a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a technológiai eszközök használatában. Emellett az IoT alapú projektmunkák és szimulációk elősegítik a hallgatók kreativitását és innovációs képességeit, hozzájárulva a jövő mérnökeinek és technológusainak felkészítéséhez.
Az IoT technológia tehát nem csupán a technológiai fejlődés szempontjából jelent fontos mérföldkövet, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is alapvető változásokat hoz, amelyeket érdemes minél jobban integrálni a mindennapi életbe és az oktatási rendszerekbe is. A jövő kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében elengedhetetlen a folyamatos innováció, a kutatás-fejlesztés támogatása és a megfelelő képzési programok kidolgozása.
Az előadás megvalósulását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.
Előadónkról
DR. SIMON JÁNOS – 1980. július 27.-én született Torontálvásárhelyen. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg az eszéki “Josip Juraj Strossmayer” Tudományegyetem Műszaki Karán. A doktori értekezés témája – Több kritériumos fuzzy irányítás, kontrollált mikroklimatikus környezetben autonóm mobil mérőállomás segítségével. 2015-től Szegedi Tudományegyetem - Mérnöki Kar közalkalmazottja, ahol oktatóként tevékenykedik. Szakterülete az Internet of Things (IoT) környezetek tervezése és programozása, mobil robotok és vezeték nélküli szenzorhálózatok (autonóm rendszerek) hardware és software fejlesztése és az ipar 4.0 esettanulmányok elemzése. Az oktatómunka mellett kiemelt figyelmet fordít a tudományos kutatásokra. Szakkonferenciákon, tudományos rendezvényeken 2005 óta folyamatosan részt vesz. Számos regionális és nemzetközi projektben jelenleg is aktívan tevékenykedik.