DSC_0336


Az előadás oly módon szeretne bevezetést nyújtani a filozófiába, hogy a tudományokkal állítja viszonyba. Mi az azonos és mi a különböző a filozófia és a tudományok között? Vajon a filozófia tudomány-e vagy valami megkülönbözteti-e a filozófiát a tudományoktól? A filozófia természetesen tudomány, de viszonya a többi tudományhoz érdekes kérdéseket vet fel. A filozófia talán a legrégebbi tudomány mindazon tudományok közül, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemen művelünk, és azt is állíthatjuk, hogy a tudományokat vagy maga a filozófia hozta létre, vagy a filozófiából születtek. A filozófia szerves részét képezi 2022-ben a tudományok rendszerének, és főként a társadalomtudományok vagy bölcsészettudományok körébe soroljuk. Ugyanakkor a filozófia különbözik is a tudományoktól, hiszen olyan kérdéseket tárgyal, amelyekre nem vonatkoznak tudományos kutatások. Rögtön itt van a tudományfilozófia, amelynek kutatási területe maga a tudomány. A tudomány nem kutatja saját magát, mégis alapvetően fontos kérdés, hogy mi a tudomány. Mi különbözteti meg a tudományt az áltudományoktól? Min alapul a tudomány társadalmi kitüntetettsége, és mi alapozza meg a tudományos tudást? Ezek alapvetően filozófiai kérdések. Másik fontos különbség a tudomány és a filozófia gyakorlatában érhető tetten. A tudományoknak megvan a maguk gyakorlata, ami a tudományos tudás előállítására irányul. A filozófia gyakorlatára azonban külön szavunk van: a filozofálás. Ennek során nemcsak tudást állítunk elő, hanem fontos elméleti kérdéseket vitatunk meg, együtt gondolkodunk bennünket érintő mély kérdésekről, és ennek során mi magunk is megváltozunk, új belátásokkal gazdagodunk. Az előadásban amellett érvelek, hogy a filozófia olyan értékekkel is bír, amelyek a tudományokból hiányoznak, és amelyekre nagy szükség van ma 2022-ben.


Előadónkról

Pavlovits_Tamas2Pavlovits Tamás a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton. Egy év katonai szolgálat után az SZTE Jogi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd egy évvel később az SZTE Bölcsészettudományi Karán folytatta magyar, francia és filozófia szakon. Diplomái megszerzését követően az Université de Paris Sorbonne-on szerzett filozófiából mesterfokú diplomát Jean-Luc Marion vezetésével. 1997-től teljes állású oktatója az SZTE BTK Filozófia Tanszékének. Doktori tanulmányait az Université de Paris-Sorbonne-on folytatta. 2003-ban a Sorbonne-on szerezte meg doktori fokozatát Blaise Pascal észfelfogásáról szóló disszertációjával, amelyet a zsűri summa cum laude értékelt. Az értekezéséből írt könyve 2007-ben jelent meg Le rationalisme de Pascal címen a párizsi Publications de la Sorbonne kiadónál. Doktori tanulmányait követően előbb adjunktus, majd docens lett az SZTE Filozófia Tanszékén. 2012-ben az ELTE Filozófia Doktori iskolájában habilitált. 2020-ban az Magyar Tudományos Akadémia doktora lett A végtelen észlelése a kora újkori filozófiában című értekezésével. 2019-től professzorrá nevezték ki, 2021-től az SZTE BTK Filozófia Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a kora modern filozófiák, etika és metafizika. Eddig négy önálló kötete jelent meg, és összesen hat kötetet szerkesztett itthon és Franciaországban. A Különbség című filozófiai folyóirat főszerkesztője, a Journal of Early Modern Studies című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Gondolat kiadó Észlelet című sorozatának szerkesztője. 2015-ben az Université de Bourgogne, 2017-ben az Université de Paris-Sorbonne vendégtanára volt. Tanított továbbá az Université de Montpellier, az Université de Lorrain, az Institut Catholique de Toulouse, a Science Po Saint-Germain-en-Laye egyetemein, továbbá a kolozsvári Babes-Boyai Egyetemen és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a budapesti Eötvös Collegiumban. A párizsi székhelyű Histoire de la Philosophie Modern de la Sorbonne kutatócsoportjának tagja, a szegedi Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskola programvezetője, és az ELTE Filozófiai Doktori Iskolájának tagja.

Szakmai önéletrajz

Válogatott publikációk