Az előadás bemutatja, hogy I. Ferenc József császárt és magyar királyt (1848/1867–1916) milyen módon ábrázolták a magyarországi képes sajtóban. Az elemzés forrását különféle képes sajtóorgánumok (hetilapok, napilapok és vicclapok) jelentették 1867-től, a kiegyezés és a szabad sajtó visszaállításának évétől az uralkodó haláláig. Ferenc József hosszú regnálása alatt nem csupán az ő ábrázolása változott, hanem a technikai feltételek is (például: rajzok helyett a fényképek kerültek előtérbe), ez a folyamat is nyomon követhető az előadás vizuális anyagán. A sajtófotók és rajzok tekintetében fontos kérdés, hogy milyen események alkalmával, kikkel látható együtt a király, illetve melyik portérit ismerhette meg a magyar olvasóközönség. Miről árulkodnak ezek a képek? Milyen imázst igyekeztek a képközléssel felépíteni? Az élclapok karikatúrái pedig arra világítanak rá, hogy a humoros sajtóban miként találkozhatott az olvasó a király képével. Vajon szabad volt róla karikatúrát készíteni?

Előadónkról

Agnes_TamasTamás Ágnes a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe a 19–20. századi vizuális források, elsősorban karikatúrákat és sajtófotókat vizsgál, valamint a sajtótörténet és a sajtóirányítás egyéb kérdéseivel foglalkozik.


Szakmai önéletrajz és publikációk