Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Erdély 1848-ig a Habsburg-monarchia külön kormányzott részét képezte. 1848-ban megvalósult a magyar liberális reformnemzedék egyik álma, Magyarország és Erdély uniója. Az egyesítés gyakorlatba való átültetése azonban számos problémát eredményezett, amely végül polgárháborúhoz, illetve háborúhoz vezetett. A többségi román nemzet, illetve a rendi autonómiával rendelkező szászok nem fogadták el az uniót. A magyar kormányzat számára az országrész visszafoglalása komoly erőfeszítést igényelt,, ugyanakkor a helyi magyarság, ezen belül a székelység is hatalmas áldozatot hozott a sikerért. Így nem tekinthető véletlennek, hogy a szabadságharc története bővelkedik a mítoszokban. ( Bem apó, illetve Gábor Áron kultusza) Előadásomban az eddigi kutatások eredményei alapján rekonstruálható múltat kívánok bemutatni.

Előadónkról

Dr. Süli Attila őrnagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutató főtisztje. Az ELTE-BTK-n diplomázott történelem - új és legújabbkori muzeológia szakokon. 2000 óta foglalkozik a szabadságharc politika - és hadtörténetével, 13 önálló kötete és közel 180 publikációja jelent meg a témában. Phd fokozatát szintén az ELTE-BTK-n szerezte a fenti témában, 2012-ben.