Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A történelem iránt érdeklődőkben gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon milyen lehetett az élet az emberiség történetének korábbi korszakaiban. Hol és milyen házakban laktak, milyen egyéb építményeket készítettek, hogyan, illetve mivel töltötték a mindennapjaikat, és ehhez milyen tárgyakat használtak eleink? Az előadás célja ezen kérdések nagy vonalakban történő megválaszolása, az Árpád-kori településhálózat, a településtípusok, s különösen a falvak általános jellemzőinek bemutatása által. A hallgatóság megismerkedhet a lakóépületek főbb típusaival, a különböző funkciót betöltő egyéb objektumokkal, valamint röviden a korszak kézművességét és kereskedelmét is érinti az előadás témája. Kitérünk az egykori közösségek életmódjára és mindennapi tevékenységeire is, így szó esik az állattartásról, a mezőgazdaságról, de a játékok és a babonás szokások is megjelennek majd említés szintjén. Végezetül, mivel a vallásosság és a halál is az élet része, az előadás végén utalunk az Árpád-kori templomépítészet és a temetkezés szerepére a települések viszonylatában.

Előadónkról

Bíró Gyöngyvér 2008-ban kezdte meg az egyetemi képzést, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékén. BA-s tanulmányai során az előírt kettő helyett mindhárom korszak (őskor, barbaricum és népvándorlás kor, középkor) kurzusait teljesítette, 2011-től archeometria-középkor szakirányon folytatta MA-s tanulmányait. Ekkor kezdte meg a kutató- és feldolgozó munkát a későbbi doktori disszertációjának témájában, melynek részeredményeit OTDK dolgozatában, valamint MA-s szakdolgozatában ismertette 2013-ban. Munkájával második helyezést ért el a Tudományos Diákköri Konferencia országos fordulóján. 2013 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Medievisztika programján folytatta tanulmányait. 2021-ben 100%-os eredménnyel, summa cum laude minősítéssel megvédett disszertációjában az Északnyugat-Jászság 11–15. századi településtörténetét, az ehhez kapcsolódó írott forrásokat és régészeti adatokat vizsgálta, valamint egy jászfényszarui Árpád-kori települést dolgozott fel.
2014–2018 között az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeumban tevékenykedett régészként. A szegedi Régészeti Tanszék oktatói munkájában 2014 óta vesz részt, 2018-tól tudományos segédmunkatársként, 2022 júniusa óta adjunktusként dolgozik a tanszéken.
Eddigi előadásaiban és publikációiban a középkor különböző témaköreivel foglalkozott más-más aspektusból, a honfoglalás korától a kora újkorig bezárólag, esetenként más kutatókkal együttműködve. Az adott kérdésekben több alkalommal volt résztvevője, előadója, illetve szerzője ismeretterjesztő beszélgetéseknek, előadásoknak, cikkeknek. Részben más kollégákkal közösen végzett szerkesztői tevékenysége nyomán ezidáig 17 kötet született, valamint több kiállítás és konferencia megrendezésében is közreműködött. Magyarország különböző területein, de főként az Alföldön vett részt eltérő korszakokat (neolitikumtól a kora újkorig) érintő feltárásokon hallgatóként vagy munkatársként, illetve további tapasztalatokat szerzett szíriai és ausztriai ásatásokon. Több Békés vármegyei lelőhelyen vezetett terepbejárást, műszeres lelőhely-felderítést, illetve feltárást.
A 2012/2013. tanévben köztársasági ösztöndíjat nyert el, 2014-ben a Campus Hungary ösztöndíjasaként a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseumban végzett könyvtári kutatást. A 2019/2020. tanévben doktorjelöltként elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját. 2022-ben a Kubinyi András Középkortudományi Alapítvány Kuratóriuma elismerő oklevélben részesítette a pályamunkaként benyújtott disszertációjáért.
Jelenlegi kutatási témái között egyebek mellett középkori települések és temetők, valamint a korszak anyagi kultúrájának különböző kerámia- és fémleletei szerepelnek.