Mind a közbeszédben, mind a tudományos diskurzusban évtizedek óta jelenlévő témát jelent a nyomtatott könyv halála, ezzel párhuzamosan az olvasási tevékenység hanyatlása, illetve ezek letéteményesének és fő zászlóvivőjének, a könyvtár intézményének helye és létjogosultsága.
Marshall McLuhan, a Gutenberg-galaxis halálát jövendölő könyve 1962-ben jelent meg, a könyv és a könyvtárak pedig azóta is élnek és virágoznak, hiába telt el több mint hatvan év. Az előadás a romlás és a keserű vég ilyenfajta mítoszát szeretné végre lerombolni, kimondva a nap mint nap tapintható valóságot: a könyvnek és a könyvtáraknak nincs és nem is lesz vége. Természetesen az információ közvetítési módjai, illetve annak hordozói erősen megváltoztak és átalakultak, ahogyan a könyvtárak szerepe is jelentősen módosult a tudás terjesztésében a könyvtári digitalizációnak köszönhetően.
A könyvtárak ugyanakkor olyan módon tudtak sikeresen megújulni az információs társadalom elmúlt évtizedeiben, hogy hagyományos szerepeik mit sem változtak, hiszen alapfeladatuk ma is ugyanaz, mint évezredek óta: az információk gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és szolgáltatása. Napjainkban számtalan új csatornán és kibővült eszközkészlettel tehetik mindezt. 2024-ben a könyvtárak bőven többet jelentenek, mint a könyvek tárházai, hiszen tartalmaikkal egyaránt jelen vannak a valós és a virtuális térben, tudományos, oktatási, szociális és szabadidős funkciójukkal szolgálva a társadalmi jólétet és az emberiség közös előrehaladását a tudás várának bevételében.


Az előadás megvalósulását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.

Előadónkról

Nagy Gyula az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója, könyvtárosként az információ megszállottja és az interdiszciplináris párbeszéd feltétlen híve. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, 2019-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett a neveléstudomány területén. Disszertációjának címe: A Magyar Pedagógia folyóirat tudománymetriai és tartalmi elemzése.
Tizenöt éve dolgozik az egyetemi könyvtárban információs szakemberként, kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a könyvtári szektorban és az információtechnológia területén. Több mint egy évtizede a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék óraadója.
Könyvtárvezetői feladatai mellett a tudományos életben való részvételt is kiemelt fontosságúnak tartja. Főbb kutatási témáit a személyes információszervezés, a könyvtárak jövője, a digitalizáció, a tudománymetria, a kutatási adatkezelés, illetve a digitális adattárak, repozitóriumok jelentik. Három gyermek édesapja, felesége szintén könyvtáros.

Szakmai önéletrajz

Válogatott publikációk