Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Az aranyra, mint jellegzetes sárga színű nemesfémre leginkább fizetőeszközként, illetve ékszerek alapanyagaként gondolunk. Sokkal kevésbé ismert azonban, hogy egyes aranytartalmú készítmények pl. ízületi betegségek gyógyítására is alkalmasak, de a fogorvoslásban, az elektronikában vagy éppen a művészetben is jelentős szereppel bírhatnak. A nanotechnológia robbanásszerű fejlődésével tanulmányozható váltak a baktériumoknál ezerszer kisebb mérettartományú nemesfém nanorészecskék is, melyek – rendkívül apró méretük miatt – egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, így új alkalmazási területeken jelentenek potenciális alapanyagokat.
Előadásomban bemutatni kívánom, hogy milyen típusú nemesfém nanoszerkezetek fejlesztését valósítottuk meg a Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt 10 évben, kiemelten azokat, melyek intenzív fluoreszcenciával rendelkeznek. A szintetizált és jellemzett anyagokat meghatározóan (elektro)katalizátorok fejlesztéséhez és optikai érzékelő rendszerek tervezésére alkalmaztuk. Ezen eredmények ismertetése mellett, jelen előadásban kiemelten azt szeretném bemutatni, hogy a nemesfém-tartalmú nanoszerkezetű anyagokat hogyan tudjuk felhasználni a gyógyszerészetben pl. gyógyszerhatóanyag-tartalmú hordozó részecskék fluoreszcens jelölésére egy gyógyszerhatóanyag szervezetben történő útjának nyomon követésére vagy éppen egy új orvosdiagnosztikai és terápiás alkalmazás megvalósítására bizonyos daganatos betegségek vonatkozásában.

Előadónkról

Csapó Edit 2006-ban okleveles vegyészként végzett a Debreceni Egyetemen, ahol 2010-ben Kémia PhD fokozatot szerzett, majd posztdoktorként csatlakozott a SZTE Orvosi Vegytani Intézetében működő akadémiai kutatócsoporthoz, ahol nemesfém, kiemelten arany nanoszerkezetek kutatásával kezdett el foglalkozni. 2017-től már önálló kutatócsoport vezetőként új típusú, fluoreszcens arany nanoszerkezetek fejlesztése területen dolgozik, melyeket főként optikai érzékelő rendszerek fejlesztéséhez használnak. 2021-ben elnyert Lendület kutatócsoportjában ezen nanoszerkezeteket orvosbiológiai célokra is felhasználni kívánják.
Eredményes kutatási munkáját bizonyítja, hogy eddigi munkáiból ~ 110 tudományos közlemény jelent meg nemzetközi folyóiratokban 430 kumulatív impakt faktorral, melyeket eddig közel 1300 alkalommal idéztek független szerzők. Egy szabadalommal is rendelkezik. Számos díjat is elnyert, pl. Akadémiai Ifjúsági Díj (2016), Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2017, 2021), Bolyai-plakett (2021), L’ORÉAL-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért díj (2018), a Nők a Tudományban Kiválósági Díj (2022), MTA Kisgyermeket nevelő kutatók akadémiai doktori értekezésének benyújtását támogató ösztöndíj (2022), SZTE TTIK Tudományos Díja (2022).
2017 óta oktatási feladatokat is ellát a SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken; kolloidkémia, általános kémia és nanomedicina előadások, általános és fizikai-kémiai laborgyakorlatok, valamint általános kémiai számítási szeminárium vezető oktatója. Oktatási munkáját eddig 3 alkalommal díjazták (pl.: TTIK Aranykréta Díja (2020), Az Év Fiatal Oktatója (2021) rektori elismerés). Témavezetője volt közel 30 fő BSc/MSc hallgatónak, és
5 fő PhD hallgató védte meg doktori értekezését irányításával. Jelenleg 3 PhD hallgató munkáját irányítja. 2023-ban habilitált, MTA doktori értekezését 2024. szeptemberben védte meg.