Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A növények mindennapjaink láthatatlan hősei: élelmet, oxigént és élhető környezetet biztosítanak számunkra. Ma azonban egyre több, emberi tevékenységből származó szennyezés éri őket – a mikroműanyagoktól a nehézfémeken át egészen az újonnan megjelenő nanoanyagokig. Ezek a látszólag apró terhelések a gyökerektől a levelekig befolyásolják a növény fejlődését és ellenálló képességét, sőt a talajban élő mikroorganizmusokkal való kapcsolataikat is átalakítják. Az előadás bemutatja, milyen rejtett módokon hatnak ezek az antropogén stresszorok a növények korai fejlődésére, hogyan ismerhetők fel a stressz jelei, és milyen következményekkel járhat mindez a jövő élelmiszer-termelésére. A legújabb kutatási eredményekre támaszkodva arra is keressük a választ, hogyan találhatnak a növények – és velük együtt mi, emberek – alkalmazkodási lehetőségeket ebben a folyamatosan változó környezetben.

Előadónkról

Dr. Feigl Gábor habilitált egyetemi adjunktus a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékén, ahol a Környezeti Növénybiológiai és Fehérje Biokémiai Kutatócsoportot vezeti. Biológus diplomáját 2011-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, doktori disszertációját 2015-ben védte meg, 2024-ben habilitált. Kutatásai a növényeket érő antropogén stresszorokra összpontosulnak, különös tekintettel a nehézfémek, nanorészecskék és a műanyagok hatásaira a gyökérfejlődésre. Csoportjával Magyarországon elsőként kezdte el a műanyagszennyezés növényekre gyakorolt hatásainak szisztematikus vizsgálatát, kiemelten a korai fejlődésre, a gyökérrendszer szerkezetére és a talajmikrobiomra gyakorolt hatásokra fókuszálva.
Az elmúlt évtizedben számos NKFIH-projektet vezetett, amelyekben a növényi nitro-oxidatív stresszfolyamatok és azok morfológiai, fejlődéstani következményei álltak a kutatás középpontjában. 2025-ben indítja MTA-SZTE Lendület kutatócsoportját, amely az új típusú antropogén szennyezők együttes hatásait tárja fel a növények korai fejlődésében és a stresszválaszokban.
Eddigi tudományos pályafutása során 42 cikket publikált rangos nemzetközi folyóiratokban, ezek közül 20-ban első vagy utolsó szerző, munkáit több mint 1300 független hivatkozás jegyzi, kumulatív impaktfaktora meghaladja a 170-et. Nemzetközi tapasztalatait ösztöndíjas kutatás során a granadai Estación Experimental del Zaidín kutatóintézetben szerezte, valamint számos rangos nemzetközi konferencián vett részt aktív előadóként. Tudományos munkáját több elismerés kísérte, többek között elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját és három alkalommal részesült a Bolyai+ támogatásban.
Oktatóként a BSc-től a doktori iskoláig széles spektrumon vesz részt, tantárgyai között szerepel a fitoremediáció, a fluoreszcens vizsgálati módszerek alkalmazása, valamint a szakirodalmazás és pályázatírás. Számos hallgató szak- és diplomadolgozatát irányította, jelenleg három PhD-hallgató munkáját vezeti, kiemelten foglalkozik a tudományos utánpótlás-neveléssel és a hallgatókkal való aktív együttműködéssel.
Közéleti tevékenysége is jelentős: a Fiatal Kutatók Akadémiája tagjaként, az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottság szavazati jogú képviselőjeként, valamint a Current Plant Biology szerkesztőbizottságának aktív munkatársaként is részt vesz a tudományos közéletben. Rendszeresen tart tudománynépszerűsítő előadásokat a Kutatók Éjszakáján és a Wesselényi Népfőiskola programjain, hozzájárulva a tudományos ismeretek széles körű megismertetéséhez a közönséggel.