Kína a mindennapjaink része, de mégis keveset tudunk róla. Rengeteg ellentmondásos cikk, vélemény jelenik meg Kínával kapcsolatban, számos tévhit és sztereotípia befolyásolja vélményünket. Előadásomban a kínai történelem rövid áttekintését követően megpróbálom bemutatni a hagyományos kínai kultúra megjelenését és szerepét a modern Kínában. Az előadásban szó lesz a konfucianizmus szerepéről, a kínai és a nyugati kultúra különbségeiről, szimbólumokról és babonákról, amelyek mind a mai napig a kínai gondolkodás szerves részét képezik.
Előadónkról
Kína-kutató, fordító, műfordító, szinkrontolmács, oktató. A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, az SZTE Gazdaságtudományi Kar és Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar oktatója, a Budapesti Gazdasági Egyetem korábbi mesteroktatója, a BGE Keleti Üzleti Akadémiai Központ Irányítóbizottságának Kína-szakértője. 1989-ben, középiskolásként, hobbiból kezdi meg a kínai nyelvtanulást, 1993-ban kínai középfokú nyelvvizsgát szerez, 1995-ben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda külsős kínai fordítója lesz. 1994-ben elkezdi az ELTE kínai szakot, 2001-ben az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Központnál magyar-kínai szaktolmács képesítést, 2002-ben kínai szakos orientalista MA diplomát szerez. Egyetemi tanulmányai alatt egy-egy évet tölt Pekingben és Tajpejben ösztöndíjjal. 1997-2004 között a Külkereskedelmi Főiskola, majd 2019–2020 között a BGE Külkereskedelmi Kar (korábbi Külkereskedelmi Főiskola) kínai nyelvtanára. 2003– 2010 között Magyarország és Kína államközi kapcsolataiban az államfői és kormányfői találkozók hivatalos tolmácsa. Kínai nyelvű fordítás, tolmácsolás, szinkrontolmácsolás területén több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik. 2004-2014 között Kínában él, Pekingben saját tulajdonú tanácsadó céget vezet, melynek keretében számos magyar vállalatot, köztük a MALÉV-ot is képviseli, valamint multinacionális cégek menedzsereinek kínaiul tart interkulturális tréningeket. 2009–2010-ben Pekingben az EU Kínai Kereskedelmi Kamara vezetőségi tagja, a 2010-es Sanghaji Világkiállításon a Magyar Pavilon főbiztos-helyettese és a kínai szervezőbizottsággal kapcsolatot tartó adminisztrációs vezetője. 2014 óta Szegeden él, igazgatói és oktatói munkája mellett interkulturális vállalati tréningeket tart, üzleti kínai nyelvet és kínai üzleti ismereteket, interkulturális tárgyakat oktat. Rendszeresen publikál Kínával kapcsolatos tanulmányokat, kínai nyelvből műfordításokat készít, valamint szerkesztőként és szaklektorként működik közre a kínai-magyar és magyar-kínai középszótár készítésében. A Budapesti Gazdasági Egyetem Keleti Üzleti Akadémiai Központ által 2019-ben kiadott Japán, kínai és koreai üzleti kultúra. Távol-keleti menedzsment interkulturális és gyakorlati nézőpontból című tankönyv kínai tematikájú fejezeteinek szerzője.