Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A zsűri idén is kiosztotta az SZTE Innovációs Díjakat. Sorozatunkban bemutatjuk a díjazottakat és projektjeiket.  Dr. Kozma Gábor és Dr. Kukovecz Ákos vezették azt a kutatást, ami idén a legjobbnak bizonyult a "Leginnovatívabb kutatómunka a természettudományok és élettudományok területén".

Dr. Kozma Gábor és Dr. Kukovecz Ákos kapta 2021-ben az Innovációs Díjat a "Leginnovatívabb kutatómunka a természettudományok és élettudományok területén". Kutatásuk tárgya a Polimer anyagok oldódási profiljának mérésére alkalmas szenzorrendszer tervezése és megépítése.

A kutatásban részt vett még Takács Tamás, Berkesi Dániel és Révész Hajnalka is, valamint Lipták Katalin, hallgatóként. Az Szegedi Tudományegyetemen zajló kutatások többsége a hallgatók bevonásával történik, így kiváló lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok betekintést nyerjenek a kutatás-fejlesztés világába, és láthassák, hogyan épül fel egy ilyen rendszer az ötlettől a megvalósításig.

Dr. Kozma Gábor a Szegedi Tudományegyetemen végezte felsőoktatási tanulmányait, majd az Egyetem PhD hallgatója lett. Jelenleg az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Intézet Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tudományos munkatársa. Őt kérdeztük az SZTE Innovációs Díjról.

- Egy korábbi konzorciumi pályázat során feladatként kaptuk egy olyan polimer anyag kifejlesztését, ami kizárólag magas iontartalmú folyadékokban oldódik, tehát például tengervízben szétesik, míg édesvízben megtartja szerkezetét. Az anyag fejlesztése során azt tapasztaltuk, hogy az egyes minták jellemzése nehézkes, mivel nincsen olyan egzakt mérési módszer, műszer, amivel ezeknek az anyagoknak az oldódását megfelelően követhetnénk. Így merült fel az igény egy saját rendszer megépítésére, ami alapvetően egy tesztmedencéből áll, amiben a mérendő polimer anyagunk egy darabja elhelyezhető. A medencébe egy sor olyan szenzort építettünk, amelyek a polimer oldódása során bekövetkező változásokat mérni képesek. Emellett még meg kellett oldanunk a víz mozgatását és annak szabályozását is, amivel így már áramlásos környezetet biztosíthattunk. A mérési eredményeket egy szintén általunk megépített mikrokontroller rendszer rögzítette és továbbította egy számítógéphez. Ez a kontroller végezte az egyes szenzorok és a víz mozgatásáért felelős propellerek szabályozását is egy előre meghatározott program szerint.

- Mit jelent önnek a díj?

- A díj számomra azt bizonyítja, hogy amellett, hogy oktatunk, kutatunk, ami alapvetően a feladatunk, az egyetem figyelemmel kíséri a munkánkat és biztosítja azt a reflektorfényt, amit a későbbiekben mi magunk kamatoztathatunk például újabb pályázatok elnyerésére. Emellett pedig személy szerint nekem ez egy nagyon pozitív visszajelzés arra vonatkozóan, hogy jól végezzük a munkánkat és képesek vagyunk mindig valami újat mutatni a tudományvilág számára.

- Hogyan folytatódhat a fejlesztés, a műszer sorsa?

- Igaz maga a pályázat már lezárult, a műszerünk azóta is működik, mivel rájöttünk, hogy a tanszéken egy sor olyan kutatási téma létezik, melyeknél azt használni tudjuk. Mivel maga a berendezés bővíthető, így például a későbbiekben beépítésre került egy olyan fényérzékeny szenzor, amivel akár nagyon csekély színváltozást is mérhetünk. Ehhez hasonló kiegészítők beépítésére a jövőben is lehetőség van, ami a berendezés teszi még szélesebb körben alkalmazhatóvá – mondta el a kutató.

A további díjakról és az SZTE Innovációs Napról korábban írtunk, a cikk elolvasható az alábbi linken:

https://u-szeged.hu/sztehirek/2021-november/innovacios-nap-szegedi?objectParentFolderId=19396

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: Sahin- Tóth István