Gyilkos kór a szájban


Szeged - Hazánkban van Európa legtöbb szájüregi rákos betege, és itt halnak meg a legtöbben ebben az egyébként korán felfedezhető kórban. A szörnyű „eredményhez" főként az életmódunk járul hozzá: a magyarok dohányoznak, isznak, nem mosnak fogat – és túl későn mennek fogorvoshoz.
Európában vezető, világviszonylatban dobogós helyet „vívott ki" az utóbbi két-három évtizedben Magyarország a szájüregi daganatos megbetegedések számában. A negatív rekordot tetézi, hogy nálunk halnak meg a legtöbben ebben a ráktípusban, miközben az ilyen megbetegedéseket kezelő arc-, állcsont- és szájsebészeti ellátást erőteljesen visszafejlesztették hazánkban – mondta el Piffkó József, a nemrégiben nyílt szegedi arc-, állcsont- és szájsebészeti klinika vezetője.

A rendkívül rossz eredményhez persze nemcsak az ellátási nehézségek járulnak hozzá, hanem a lakosság életmódja is. A szájüregi rák – ami a szájnyálkahártya daganatos megbetegedése – kialakulásában ugyanis alapvető szerepet játszik a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rossz szájhigiéné. Erre rátesz egy lapáttal a magyar konyha szájnyálkahártyát irritáló, csípős, fűszeres ízvilága is.

A magyarok emellett nem arról híresek, hogy gyakran járnának fogorvoshoz – noha a félévente ajánlott kontrollvizsgálaton egy nagyjából kétperces onkológiai szűréssel még kezdeti stádiumban felfedezhető a daganatos elváltozás. Ilyenkor még 70-80 százalékos eséllyel gyógyítható a betegség, a későn felfedezett szájüregi tumorokat azonban csak 25 százalék éli túl.

dm2Illusztráció: Karnok Csaba


A betegség gyanúja magában a páciensben is felmerülhet, ha a nyelés vagy beszéd nehezítettségét, csomót vagy spontán szájüregi vérzést, fogyást, a daganat szétesése miatti kellemetlen szájízt, nem gyógyuló belső szájsebet fedez fel magán. Piffkó professzor azt mondja: leggyakrabban a 60-70 éves korosztályt érinti a szájüregi rák, de saját tapasztalatai szerint is egyre több a 30-as 40-es éveiben járó beteg. Egyelőre magasabb – nagyjából 60 százalék – a férfiak aránya, de sajnos a nők is kezdenek „felzárkózni".

Jó hír, hogy az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat fejlődtek a daganateltávolító, roncsoló műtétek után szükséges helyreállító beavatkozások. Korábban az arcon, szájban, nyakon végzett műtétek sok és „nehéz" nyomot hagytak a betegeken, így az életminőségük jelentősen romlott. Ma már csontpótlással, lemezek, lebenyek beültetésével sokat lehet ezen javítani.

Óriási igény van rá

A volt II-es kórházban másfél hónapja nyílt új klinikai egység közel kétmillió ember szakellátását végzi a régióban és országosan. Piffkó professzor azt mondja: hétfőnként 40-70 beteg jelentkezik náluk, a forgalom kétharmadát a szájüregi daganatos betegek teszik ki, akiknek a műtéti várólistája jelenleg is többhetes. Ez is mutatja, mekkora igény van a hiánypótló ellátásra, amit az új klinika a legmagasabb szakmai színvonalon képes végezni.

(Tombácz Róbert DM Online)