Korábbi kutatásaink során kidolgoztunk a repülő-hajózó állomány részére egy vizuális teljesítmény tesztet, melynek segítségével a vizuális mukavégző képességre jellemző olyan paramétereket tudtunk mérni numerikusan, mint a vizuális ingerekre adott egyszerű reakció-idő, döntési idő, vizuális információ-feldolgozó képesség, vizuális teljesítmény hatásfoka. A módszer alkalmazása során a repülő-hajózó állomány egyes kategóriái számára (repült típusonként, korcsoportként) normákat dolgoztunk ki. Kutatási témánk következő szakaszában vizsgálataink fő törekvése az volt, hogy a pilóta (űrhajós) hosszú ideig tartó vizuális inger-környezetben végzett tevékenysége kapcsán mérni tudjuk a vizuális munka okozta leterheltség fokát monoton, illetve változatos vizuális feladat végrehajtásakor. Alapvető célkitűzésünk vizuális munkavégző képességet (VMK) mérő, harmadik generációs komplex vizsgáló rendszer kialakítása és alkalmazása volt. A VMK változásának mérése ismétlődő monoton és változatos vizuális ingerkörnyezetben felhasználzuk az általunk kifejlesztett Vizuális Teljesítmény Tesztet, a Lagon színlátás tesztet és a vizuális, illetve vesztibuláris ilúziókat előállító repülőgép szimulátor adta komplex vizsgálati lehetőségeket.
Eredményeink azt mutatják, hogy a hosszantartó, ismételt, változatos vizuális egyszerű reakcióideje és döntési ideje megrövidült, vizuális információ feldolgozó képessége javult.
Monoton vizuális terhelés a vizuális teljesítményt csak a feltehetően nagyobb pszichofiziológiai tartalékokkal rendelkező pilóta állomány esetében nem rontja. A hosszú ideig monoton, de hirtelen nagyobb változatosságot mutató vizuális környezethez szokott egyéneknél a látórendszer kifáradását a magasabb szintű készültségi állapot, illetve tartalékok mozgósítása kompenzálja. Ennek következtében náluk a feladatteljesítés hibaszázaléka szignifikánsan nem változik a kiindulási érékekhez viszonyítva.