Elektrofiziológiai vizsgálat és abláció

1

A tervezett beavatkozás oka (diagnózis/tünet)

A beavatkozás célja a tünetekért felelős ritmuszavar

azonosítása és annak végleges kezelése.

2

A tervezett beavatkozás típusa

A ritmuszavar típusától függően sor kerülhet csak diagnosztikus elektrofiziológiai vizsgálatra vagy szükség szerint ez kiegészíthető rádiófrekvenciás

(vagy cryo-) ablációval, mint végleges kezeléssel is.

Az esetek egy részében pacemaker vagy defibrillátor beültetés követheti a vizsgálatot.

3

A beavatkozás tervezett időpontja, hossza

A beavatkozások sorrendjét szakmai szempontok határozzák meg, ezért nem feltétlenül

érkezési/előjegyzési sorrendben történnek. Felvétel után aznap is sor kerülhet a beavatkozásra, de más sürgős esetek a tervezett, előjegyzett beavatkozások idejét akár napokkal is eltolhatják.

A beavatkozások tartamát a ritmuszavar jellege határozza meg: 30 perctől-6 óráig is tarthat egy procedúra.

4

Beavatkozást végző személye

Beavatkozást végző orvosaink forgó rendszerben dolgoznak műtőinkben, az ambulanciákon és az osztályon, ezért nem garantálható, hogy az Ön

ambuláns kezelőorvosa végzi a beavatkozást. Az aktuális műtéti team-ek összeállítása minden esetben garantálja az elvárható legnagyobb betegbiztonságot.

5

A beavatkozás szempontjából fontos, a beteg által felsorolt előzmények, jelen állapot

A beavatkozást megelőző kórházi felvételkor részletesen rögzítjük az Ön kórelőzményét. A

beavatkozások szempontjából különösen fontos a korábbi ritmuszavarok, szívbetegség, magas vérnyomás, anyagcsere- és hormonális betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek), vese- és májbetegség vagy korábbi agyi történés részletes orvosi dokumentációja. Javasoljuk, hogy rendszeres gyógyszereiről és azok adagolásáról áttekinthető

listát hozzon magával.

6

Beavatkozáshoz szükséges előkészületek és gyógyszerelés

A beavatkozáshoz éhgyomorra kell maradnia, a megfelelő folyadékfogyasztás viszont elősegíti a szövődménymentes beavatkozást. Bizonyos

gyógyszerek elhagyása vagy dózisának módosítása (pl. antiaritmiás szerek, véralvadásgátlók) a

beavatkozás előtt szükséges lehet, ezért erről a megelőző ambuláns vizsgálat kapcsán kezelőorvosa részletesen tájékoztatja.

7

A beavatkozás rövid leírása

Az elektrofiziológiai vizsgálat/abláció során helyi érzéstelenítés és intravénás feszültségoldó adása után a combvénán/artérián (ritkábban más behatolási kapun) keresztül a szívbe vezetett katéterekkel vizsgáljuk a szív ingerképző és ingervezető rendszerét valamint a kiváltható ritmuszavarokat. A szív elektromos ingerlése nem jár fájdalommal. Az

abláció során enyhe mellkasi diszkomfort, bizonyos

esetekben mellkasi fájdalom léphet fel, melyet erős fájdalomcsillapítókkal mérsékelünk. Teljes altatásra csak ritka esetekben kerül sor. Néhány perces, felszínes altatás szükségessé vállhat amennyiben elektromos ütéssel kell a ritmuszavart megszüntetni. A beavatkozás során röntgenkészülékkel ellenőrizzük a katéterek helyzetét, ezért feltétlen tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben terhesség lehetősége fennáll!

8

Lehetséges szövődmények

A beavatkozások során leggyakoribbak az

érszövődmények (4%). A szúrás helyén kialakulhat vérömleny, az ér falának sérülése, az egymás mellett futó artéria és véna közötti sipoly kialakulása. Az esetek többségében ezek spontán gyógyuló

szövődmények, de ritkán vérátömlesztésre vagy

érsebészeti beavatkozásra is sor kerülhet. A katéterek felvezetésekor a hasi véna/artéria fala is sérülhet (0,17%), mely akár hasüregi vérzéshez vezethet, mely esetenként szintén sebészi beavatkozást tehet

szükségessé.

A szívüregek sérülésekor (1%) vér kerülhet a szívburokba. Jelentős vérzés esetén a szívburok megszúrása lehet indokolt a mellkasfalon keresztül a vér lebocsátása céljából. Súlyos esetben szívműtét elvégzésére is sor kerülhet (<0,5%).

Amennyiben a ritmuszavar eredete a bal szívfél (bal pitvar vagy bal kamra) úgy a katétereket a bal

szívüregekbe juttatjuk. A katéterek jelenléte fokozott vérrögképződési kockázatot jelent, mely ritka esetben agyi infarktust okozhat (1%). Ennek elkerülésére megfelelő véralvadásgátlót adagolunk a beavatkozás során.

Abláció során tartós ingerületvezetési zavar is kialakulhat, mely pacemaker beültetését tehet szükségessé (< 1%).

Szövődmények kialakulása esetén a tervezett intézeti kezelés ideje jelentős mértékben meghosszabodhat!

9

Beavatkozás utáni teendők

A beavatkozást követően 4-8 óráig szigorú fekvés szükséges. Artéria szúrása vagy bizonyos típusú

vénás szúrások után nyomókötés kerül felhelyezésre, melynek eltávolítására a kezelőorvos által megadott időpontban kerül sor (4-12 óra elteltével). A

beavatkozás után bármilyen kérését, panaszát a nővérhívó használatával jelezheti.

10

A betegre egyedileg vonatkozó egyéb, a

kezelőorvos által ismert információk