A II. számú Belgyógyászati Klinika fennállásának 50 éve alatt meglehetősen "viharos" körülmények között működött. A kolozsvári egyetem orvosi fakultása az I. Világháború elvesztését követően 1919-ben Budapestre, majd 1920-ban Szegedre költözött. A belgyógyászat 1933-ban kapta meg a Korányi fasor 8 számú épületet (mely ma Pszichiátria épülete).

1950-ben az Egészségügyi Minisztérium utasítására megalakultak a II. számú klinikák, így Szegeden is a II. számú Sebészeti és II. számú Belgyógyászati Klinika. A II. számú Belgyógyászati Klinika a Kórház (Rókusi) Belosztályának 2-3 kórtermét kapta meg és ott kezdte meg gyógyító és oktató tevékenységét - Dr. Czoniczer Gábor Professzor vezetésével.

1952-ben, látva a klinika sanyarú körülményeit, Ratkó Anna miniszter elrendelte a klinika átköltöztetését a Bőrgyógyászati Klinika (Korányi fasor 6) harmadik és fél-második emeletére. A kezdeti nehézségek és súrlódások után a "társbérlet"-et mindkét részről elfogadva igen jó és példás kapcsolat alakult ki a két "összezárt" intézet között.

Az 1956-os események kapcsán az idősebb oktatók távoztak a klinikáról, ezért Budapestről Dr. Szigeti István adjunktus (majd docens) került Szegedre. Czoniczer Professzorral együtt kiváló klinikus volt, s mindketten a belgyógyászati diagnosztika oktatását magas szinten mővelték (Czoniczer-jegyzet ma is a diagnosztikai tanulmányok alapja). 1957-ben Czoniczer Professzor is külföldre távozott, ekkor a megbízott vezető Dr. Szigeti István lett.

1958-ban Dr. Julesz Miklóst nevezték ki a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, aki 1959-ben átment az I. számú Belgyógyászati Klinikára. Ettől kezdve - 1960-ig, Budapestre távozásáig - újból Dr. Szigeti vezette a klinikát.

1961-ben Dr. Földi Mihály lett a klinika igazgatója és 1969-ben történt távozásáig vezette azt. Az interregnumban Tényi Mária Professzor Asszony volt a megbízott vezető. 1970-1973-ig Dr. Varró Vince irányította a II. számú Belgyógyászati Klinikát, 1973-ban kinevezték az I. számú Belgyógyászati Klinikára élére, ahonnan Dr. Cserháti István jött át a klinikára és ő volt a II. számú Belgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora 1986-ban bekövetkezett tragikus, hirtelen haláláig. Cserháti Professzor fő érdeklődési területe a hematológia volt. ő szervezte meg az igen jól felszerelt és még ma is kiválóan működő osztályt, valamint a hematológiai ambulanciát, amelyek egész Dél-magyarország magas szintű ellátását biztosítja. E területen végzett sokrétű tudományos munka eredménye azt itt dolgozók több kandidátusi, akadémiai doktori disszertációja és habilitációja lett. Cserháti Professzor maga is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el, főleg a thrombopoetin felfedezése és kutatása terén. Kiemelkedő kollégája és társprofesszora volt a szintén tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Dr. Krizsa Ferenc Professzor. Kiváló klinika építő és szervező készsége jó alapot szolgáltatott a mai struktúrához. 1985-ban Cserháti Professzort az Egyetem Rektorává is kinevezték.

Az újabb interregnumban ismét Tényi Mária Professzort bízták meg a klinika irányításával. 1987-től 2002-ig a klinika igazgatója Dr. Csanády Miklós Professzor volt. A hematológiai osztály és kutatómunka fejlődésével egyidőben látványosan fejlődött a kardiológiai osztály, a kardiológiai ambulancia és a kutatómunka is. 1973-ban Dr. Csanády Miklós még adjunktusként megszervezte a Kardiológiai Osztályt a klinikán. A magas szintű klinikai munkával nemcsak helyi, hanem regionális igényeket is kielégített. Amit a hematológiára mondtunk az áll a kardiológiai munkacsoportra: több kandidátusi, doktori értekezés és habilitáció keletkezett a tagok munkájaként. A "profil osztályok" működésén kívül a klinika mindvégig részt vett a város általános belgyógyászati betegeinek ellátásában is, valamint természetesen a belgyógyászat oktatásában. Az Általános Belgyógyászati Osztály dolgozói és vezetői közül ki kell emelnünk Tényi Mária Professzornőt és Maurer Mária Klinikai főorvost, akik mindvégig nagyon sokat tettek a „belbetegek” optimális ellátása és a belgyógyászat oktatása terén.

A sok "vezető-váltás" egyben "profil-váltásokat" is eredményezett. Czoniczer professzor az általános belgyógyászatot művelte, Julesz professzor idejében endokrinológiai betegek kerültek a "speciális" osztályra. Földi professzor kutató munkája a nyirokkeringési zavarok és vesebetegségek vizsgálatára irányult és ebben a klinikai oktatói is nagy számban vettek részt. Varró professzor gastro-enterológiai elkötelezettsége nyomán korszerűen működő speciális osztály és igen kiterjedt ilyen irányú kutatómunka folyt a klinikán. Cserháti Professzor kinevezését követően alakult ki a klinika két fő betegellátó és kutatási profilja, a hematológia és a kardiológia az általános belgyógyászat mellett.

2002-től 2016-ig a klinikát Forster Tamás Professzor irányította a Korányi fasor 6 alatti épületben. A legújabb klinika (“vadi új klinika” - VUK) átadását követően a II. számú Belgyógyászati Klinika átköltözött az új épületbe, továbbra is Forster Professzor irányítása mellett. Ezt követően az Invazív kardiológia, az elektrofiziológia és a szívsebészet egy épületben működött az általános kardiológiával. 2019-ben Sepp Róbert Professzor 1 évre kapott megbízást a klinika irányítására.

A két belgyógyászati klinika összeolvadását követően az egyes profilok önálló részegységenként működtek tovább.

A II. számú Belgyógyászati Klinika fennállásának 50 éve alatt meglehetősen "viharos" körülmények között működött. A kolozsvári egyetem orvosi fakultása az I. Világháború elvesztését követően 1919-ben Budapestre, majd 1920-ban Szegedre költözött. A belgyógyászat 1933-ban kapta meg a Korányi fasor 8 számú épületet (mely ma Pszichiátria épülete).

1950-ben az Egészségügyi Minisztérium utasítására megalakultak a II. számú klinikák, így Szegeden is a II. számú Sebészeti és II. számú Belgyógyászati Klinika. A II. számú Belgyógyászati Klinika a Kórház (Rókusi) Belosztályának 2-3 kórtermét kapta meg és ott kezdte meg gyógyító és oktató tevékenységét - Dr. Czoniczer Gábor Professzor vezetésével.

1952-ben, látva a klinika sanyarú körülményeit, Ratkó Anna miniszter elrendelte a klinika átköltöztetését a Bőrgyógyászati Klinika (Korányi fasor 6) harmadik és fél-második emeletére. A kezdeti nehézségek és súrlódások után a "társbérlet"-et mindkét részről elfogadva igen jó és példás kapcsolat alakult ki a két "összezárt" intézet között.

Az 1956-os események kapcsán az idősebb oktatók távoztak a klinikáról, ezért Budapestről Dr. Szigeti István adjunktus (majd docens) került Szegedre. Czoniczer Professzorral együtt kiváló klinikus volt, s mindketten a belgyógyászati diagnosztika oktatását magas szinten mővelték (Czoniczer-jegyzet ma is a diagnosztikai tanulmányok alapja). 1957-ben Czoniczer Professzor is külföldre távozott, ekkor a megbízott vezető Dr. Szigeti István lett.

1958-ban Dr. Julesz Miklóst nevezték ki a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, aki 1959-ben átment az I. számú Belgyógyászati Klinikára. Ettől kezdve - 1960-ig, Budapestre távozásáig - újból Dr. Szigeti vezette a klinikát.

1961-ben Dr. Földi Mihály lett a klinika igazgatója és 1969-ben történt távozásáig vezette azt. Az interregnumban Tényi Mária Professzor Asszony volt a megbízott vezető. 1970-1973-ig Dr. Varró Vince irányította a II. számú Belgyógyászati Klinikát, 1973-ban kinevezték az I. számú Belgyógyászati Klinikára élére, ahonnan Dr. Cserháti István jött át a klinikára és ő volt a II. számú Belgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora 1986-ban bekövetkezett tragikus, hirtelen haláláig. Cserháti Professzor fő érdeklődési területe a hematológia volt. ő szervezte meg az igen jól felszerelt és még ma is kiválóan működő osztályt, valamint a hematológiai ambulanciát, amelyek egész Dél-magyarország magas szintű ellátását biztosítja. E területen végzett sokrétű tudományos munka eredménye azt itt dolgozók több kandidátusi, akadémiai doktori disszertációja és habilitációja lett. Cserháti Professzor maga is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el, főleg a thrombopoetin felfedezése és kutatása terén. Kiemelkedő kollégája és társprofesszora volt a szintén tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Dr. Krizsa Ferenc Professzor. Kiváló klinika építő és szervező készsége jó alapot szolgáltatott a mai struktúrához. 1985-ban Cserháti Professzort az Egyetem Rektorává is kinevezték.

Az újabb interregnumban ismét Tényi Mária Professzort bízták meg a klinika irányításával. 1987-től 2002-ig a klinika igazgatója Dr. Csanády Miklós Professzor volt. A hematológiai osztály és kutatómunka fejlődésével egyidőben látványosan fejlődött a kardiológiai osztály, a kardiológiai ambulancia és a kutatómunka is. 1973-ban Dr. Csanády Miklós még adjunktusként megszervezte a Kardiológiai Osztályt a klinikán. A magas szintű klinikai munkával nemcsak helyi, hanem regionális igényeket is kielégített. Amit a hematológiára mondtunk az áll a kardiológiai munkacsoportra: több kandidátusi, doktori értekezés és habilitáció keletkezett a tagok munkájaként. A "profil osztályok" működésén kívül a klinika mindvégig részt vett a város általános belgyógyászati betegeinek ellátásában is, valamint természetesen a belgyógyászat oktatásában. Az Általános Belgyógyászati Osztály dolgozói és vezetői közül ki kell emelnünk Tényi Mária Professzornőt és Maurer Mária Klinikai főorvost, akik mindvégig nagyon sokat tettek a „belbetegek” optimális ellátása és a belgyógyászat oktatása terén.

A sok "vezető-váltás" egyben "profil-váltásokat" is eredményezett. Czoniczer professzor az általános belgyógyászatot művelte, Julesz professzor idejében endokrinológiai betegek kerültek a "speciális" osztályra. Földi professzor kutató munkája a nyirokkeringési zavarok és vesebetegségek vizsgálatára irányult és ebben a klinikai oktatói is nagy számban vettek részt. Varró professzor gastro-enterológiai elkötelezettsége nyomán korszerűen működő speciális osztály és igen kiterjedt ilyen irányú kutatómunka folyt a klinikán. Cserháti Professzor kinevezését követően alakult ki a klinika két fő betegellátó és kutatási profilja, a hematológia és a kardiológia az általános belgyógyászat mellett.

2002-től 2016-ig a klinikát Forster Tamás Professzor irányította a Korányi fasor 6 alatti épületben. A legújabb klinika (“vadi új klinika” - VUK) átadását követően a II. számú Belgyógyászati Klinika átköltözött az új épületbe, továbbra is Forster Professzor irányítása mellett. Ezt követően az Invazív kardiológia, az elektrofiziológia és a szívsebészet egy épületben működött az általános kardiológiával. 2019-ben Sepp Róbert Professzor 1 évre kapott megbízást a klinika irányítására.

A két belgyógyászati klinika összeolvadását követően az egyes profilok önálló részegységenként működtek tovább.

A II. számú Belgyógyászati Klinika fennállásának 50 éve alatt meglehetősen "viharos" körülmények között mőködött. A kolozsvári egyetem orvosi fakultása az I. Világháború elvesztését 1919-ben Budapestre, majd 1920-ban költözött Szegedre. A belgyógyászat a mai I. számú Belgyógyászati Klinika épületét 1933-ban kapta meg, míg a II. számú Belgyógyászati Klinika mai helyén a Bőrgyógyászati Klinika helyezkedett el.

1950-ben az Egészségügyi Minisztérium utasítására megalakultak a II. számú klinikák, így Szegeden is a II. számú Sebészeti és II. számú Belgyógyászati Klinika. A II. számú Belgyógyászati Klinika a Kórház (Rókusi) Belosztályának 2-3 kórtermét kapta meg és ott kezdte meg gyógyító és oktató tevékenységét - Dr. Czoniczer Gábor professzor vezetésével.

1951-ben, látva a klinika sanyarú körülményeit, Ratkó Anna miniszter elrendelte a klinika átköltöztetését a Bőrgyógyászati Klinika harmadik és fél-második emeletére. A kezdeti nehézségek és súrlódások után a "társbérlet"-et mindkét részről elfogadva igen jó és példás kapcsolat alakult ki a két "összezárt" intézet között.

Az 1956-os események kapcsán az idősebb oktatók távoztak a klinikáról, ezért Budapestről Dr. Szigeti István adjunktus (majd docens) került Szegedre. Czoniczer professzorral együtt kiváló klinikus volt, s mindketten a belgyógyászati diagnosztika oktatását magas szinten mővelték (Czoniczer-jegyzet ma is a diagnosztikai tanulmányok alapja). 1957-ben Czoniczer professzor is külföldre távozott, ekkor a megbízott vezető Dr. Szigeti István lett.

1958-ban Dr. Julesz Miklóst nevezték ki a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, aki 1959-ben átment az I. számú Belgyógyászati Klinikára. Ettől kezdve - 1960-ig, Budapestre távozásáig - újból Dr. Szigeti vezette a klinikát.

1961-ben Dr. Földi Mihály lett a klinika igazgatója és 1969-ben történt távozásáig vezette azt. 1970-1973-ig Dr. Varró Vince irányította a klinikát, ekkor került ő át az I. számú Belgyógyászati Klinikára, s onnan Dr. Cserháti István nyert kinevezést. ő volt a II. számú Belgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora 1986-ban bekövetkezett tragikus, hirtelen haláláig. Cserháti professzor fő érdeklődési területe a hematológia volt. ő szervezte meg az igen jól felszerelt és még ma is kiválóan mőködő osztályt, valamint a hematológiai ambulanciát, amelyek egész Dél-magyarország magas szintő ellátását biztosítja. E területen végzett sokrétő tudományos munka eredménye azt itt dolgozók több kandidátusi, akadémiai doktori disszertációja és habilitatiója lett. Cserháti Professzor maga is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el, főleg a thrombopoetin felfedezése és kutatása terén. Kiemelkedő kollégája és társprofesszora volt a szintén tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Dr. Krizsa Ferenc professzor. Kiváló klinika építő és szervező készsége jó alapot szolgáltatott a mai struktúrához. 1985-ban Cserháti professzort az Egyetem Rektorává is kinevezték.

Utódjaként 1987-től 2002-ig a klinika igazgatója Dr. Csanády Miklós professzor volt. A hematológiai osztály és kutatómunka fejlődésével egyidőben látványosan fejlődött a kardiológiai osztály, ambulancia és kutatómunka is. 1973-ban Dr. Csanády Miklós még adjunktusként megszervezte a Kardiológiai Osztályt a Klinikán. A magas szintő klinikai munkával nemcsak helyi, hanem regionális igényeket is kielégít. Amit a hematológiára mondtunk az áll a kardiológiai munkacsoportra: több kandidátusi, doktori értekezés és habilitatio keletkezett a tagok munkájaként. A "profil osztályok" mőködésén kívül a klinika mindvégig részt vett a város általános belgyógyászati betegeinek ellátásában is, valamint természetesen a belgyógyászat oktatásában. Az Általános Belgyógyászati Osztály dolgozói és vezetői közül ki kell emelnünk Tényi Mária professzornőt és Maurer Mária Klinikai főorvost, akik mindvégig nagyon sokat tettek a „belbetegek” optimális ellátása és a belgyógyászat oktatása terén.

A sok "vezető-váltás" egyben "profil-váltást" is eredményezett. Czoniczer professzor az általános belgyógyászatot mővelte, Julesz professzor idejében endokrinológiai betegek kerültek a "speciális" osztályra. Földi professzor kutató munkája a nyirokkeringési zavarok és vesebetegségek vizsgálatára irányult és ebben a klinikai oktatói is nagy számban vettek részt. Varró professzor gastro-enterológiai elkötelezettsége nyomán korszerően mőködő specialis osztály és igen kiterjedt ilyen irányú kutatómunka folyt a klinikán. Ezt követően alakult ki a Klinika két fő betegellátó és kutatási profilja, a hematológia és a kardiológia.

2002-től a Klinikát jelenlegi vezetője, Forster Tamás professzor irányítja.