2022. december 8., csütörtök

Tudománymetria

A tudománymetria célja számokkal (tudománymetriai mutatókkal) jellemezni a tudományos teljesítményt elsősorban annak hatása, a kapcsolódó közlemények száma és ezek megjelenési helye alapján - azaz a konkrét kutatási tartalom figyelembe vétele nélkül. Ez természetesen nem lehet egzakt, a legtöbb esetben statisztikára, azaz egyfajta átlagolásra épül és erősen szakterületfüggő, ezért érdemes ennek megfelelően értelmezni. Ugyanakkor a tudománymetriai mutatókat használják kutatók teljesítményének összevetésekor, pályázatok elbírálásakor, fokozatszezések, tudományos előrelépések mérlegelésekor is. Ezek mellett a foglalkoztató intézmény teljesítményének megítélésében is nélkülözhetetlenek. Jelentőségüket tehát nem célszerű túlbecsülni, de alábecsülni sem. Érthető így, hogy a tudománymetriai mutatók körül számos vita van, lehet érveket és ellenérveket is felhozni ezekkel kapcsolatban.


A következő rész igyekszik tárgyilagos tájékoztatást adni a leggyakrabban használt tudománymetriai mutatókról.

Szerzői tudománymetria

A szerzők tudományos teljesítményét és hatását legelterjedtebben a közleményeinek típusonkénti és összesített számával és a független idézetek számával szokták jellemezni. A szerzők közleményeit nyilvántartó elterjedt adatbázisok ezeket mindig megadják. További, összetettebb mutatókkal is lehet találkozni, melyek figyelembe veszik a szerzők számát, a publikációs fórumok típusát, mérőszámait és egyéb jellemzőket. Gyakran többre értékelnek egy rangosabb kiadónál vagy rangosabb folyóiratban megjelent közleményt. Ezeknél általában szigorúbbak az elvárások, kisebb a közlemények elfogadási aránya, így várhatóan a közlemény is magasabb követelményszintnek felel meg.


Néhány fontosabb tudnivaló a szerzői tudománymetriáról:

  • A közlemények típusának (folyóiratcikk, könyv, könyvrészlet, konferenciacikk, stb.) értékelése tudományágtól függően különböző lehet.
  • A publikálási fórumokat gyakran rangsorolják, vannak nívósabbnak tekintett folyóiratok, konferenciák, kiadók. Figyelmbe vehetik többek közt, hogy
    • a kiadó mennyire elismert,
    • mely elfogadott indexelő adatbázisokban szerepelnek,
    • mennyi átlagos hivatkozás érkezik a megjelent cikkekre (az impakt faktor is ilyen mérőszám),
    • mennyi a beküldött cikkek elfogadási aránya.
  • A doktori iskolák publikációs követelményrendszerüket ezek alapján alakítják ki:
    • megadhatják, milyen publikációkat fogadnak el - típusuk, megjelenési és nyilvántartási helyük vagy egyéb alapján,
    • minimumot írhatnak elő a közlemények számára (akár típusonként),
    • pontokat rendelhetnek a közleményekhez, és ezek összegére (mint összteljesítményre) is minimumot írhatnak elő.
  • Az idézetek esetében
    • a független idézetek száma a legelfogadottabb mutató (az idézett és idéző közleménynek nincs közös szerzője),
    • a független idézetek száma a közlemény hatásának mérőszáma.
  • Használatos a Hirsch-index:
    • ha ennek értéke H, akkor a szerzőnek H darab cikke van, melyre legalább H hivatkozás érkezett,
    • magas értéke sok jelentős hatású cikket jelez.

Érdemes megjegyezni, hogy

  • a tudománymertiai mérőszámok statisztikán alapuló mutatók, értékük erősen tudományágfüggő,
  • nem célszerű különböző tudományágban működő kutatókat ezek alapján összevetni,
  • a közlemények konkrét tartalmának figyelembe vétele nélkül adnak becslést a szerző tudományos teljesítményére.
Az értékelési becslések alapja tehát az, hogy egy rangosabb folyóiratban, konferencián, kiadónál tipikusan rangosabb, illetve csak bizonyos szintet elérő közleményt fogadnak el, illetve közvetlenebbül kapcsolódik a cikk tartalmának hatásához, hogy mennyi független hivatkozás érkezett rá.

Publikációs fórumok tudománymetriája

A folyóiratok minőségének becslésére leggyakrabban a folyóiratban megjelent cikkekre érkezett hivatkozások átlagos számát használják. Ebből többféle mérőszám származtatható.

  • Az impakt faktor (hatástényező) a Thomson Reuters - a Web of Science adatbázis (WoS) üzemeltetője - jogvédett eszköze. Csak a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratoknak létezik impakt faktora.
    • Az impakt faktor az adott évben az előző két év cikkeire jutó átlagos hivatkozási szám - azaz az adott évben, az adatbázisban nyilvántartott folyóiratokban megjelent cikkekben található hivatkozások száma a folyóirat előző két évi cikkekre osztva a folyóirat előző két évi cikkeinek számával.
    • Magas impakt faktor érték azt jelzi, hogy az adott folyóirat cikkeire átlagosan sok hivatkozás érkezik két éven belül.
    • Értéke erősen szakterületfüggő, így nem javasolt különböző szakterületű folyóiratok összevetésére.
    • Nemzetközi gyakorlatban a legeltejedtebb és legelfogadottabb mérőszámnak mondható a számos kritika mellett is, sok folyóirat a honlapján is feltünteti az értékét.
    • Bár más indexelő szolgáltatók is kiszámolnak ilyen értéket a saját adataikkal, nem használhatják az impakt faktor elnevezést. Tehát ha egy folyóiratnak van impakt faktora, akkor egyúttal a Web of Science adatbázisban is szerepel.
    • Az MTMT az impakt faktort már nem használja előfizetési gondok miatt.
  • Hasonló, de kevésbé elterjedt, jóval bonyolultabb számolási módszert követ a SCImago, mely a Scopus adatbázison alapul és szintén egyfajta átlagos hivatkozási számmal jellemzi a folyóiratot. Itt nagyobb súllyal szerepelnek azok a hivatkozások, melyek magasabb mérőszámú folyóiratból származnak és három éves tartományt vesznek alapul.
  • A folyóiratokhoz rangot is szoktak rendelni (az MTMT presztízsnek nevezi).
    • A rang megadja, hogy a folyóirat mérőszáma (tipikusan hivatkozottsága) hányadik legjobb a szakterületen ennek alapján sorba rendezett folyóiratok közül.
    • A ranghoz gyakran megadják, hogy összesen hány folyóirat szerepel a rangsorolásban.
    • Elterjedt a rang 4 kategóriába (Q1,Q2,Q3,Q4) sorolása, mely megadja, hogy a rangsor melyik negyedébe esik a folyóirat.
    • A 4 lehetséges érték miatt jelentősen különböző mérőszámú folyóiratoknak lehet azonos Q értéke.
    • A rang két folyóirat összevetésekor nem adja meg, hogy a rangosabb mennyivel nagyobb mérőszámmal rendelkezik.
    • Q érték megadható a Thomson Reuters impakt faktora és a SCImago mérőszáma alapján is (az MTMT az utóbbit követi, az említett előfizetési nehézségek miatt).
  • Folyóiratoknál és konfereciáknál néha megadják, hogy a beküldött cikkek hány százalékát fogadják el közlésre. Ez ritkán és nehezen hozzáférhető adat, néha kérdéses a megbízhatósága is, használata ezért kevésbé elterjedt.