Talmácsinak sakkot javasolt orvosa


Timár Kriszta - Délmagyarország napilap

Fájdalmat még érez, de jól van Talmácsi Gábor, akit múlt héten Szegeden műtöttek. A világbajnok motorversenyző tegnap varratszedésre jött vissza az arc-, állcsont- és szájsebészeti klinikára. A következő vb-futamon vélhetően rajthoz tud majd állni. – Mindent, ami jó, azt én csinálom, mindent, ami rossz, azt Mónika – magyarázta a beavatkozás „lényegét" Piffkó József professzor tegnap kora délután, Talmácsi Gábor varratszedésén. A világbajnok motoros szűk egy héttel a műtétje után tért vissza a Szegedi Tudományegyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájára. Mint megírtuk, a Superbike gyorsaságimotoros-világbajnokság idénynyitó viadalának szabadedzésén, Ausztráliában szenvedett súlyos balesetet a 31 éves pilóta, akit pár napos kezelés után kiengedtek a melbourne-i kórházból. Ezt követően döntött úgy, hogy széttört állkapcsát Szegeden műtteti meg, mivel a legjobb kezekbe akart kerülni.

– Sokkal könnyebb így – mondta a nem túl kellemes varratszedés után Talmácsi, aki az intézményvezető professzorral egyből arról kezdett tárgyalni, mikor ülhet újra motorra.

– Április 14-e a következő nagydíj? Öt héttel az operáció után versenyezni akar? – hüledezett Piffkó doktor, aki ugyan először a sakkozást javasolta a sportot hiányoló páciensének, végül azonban engedékenynek bizonyult. – Akkorra félig stabil állapotban lesz. Nem kell elperecelni a motorral, ha lehet – javasolta. Majd hozzátette: csöppet sem vigasztalja, hogy tavaly egyszer sem esett el a magyar világbajnok.


Az állkapocsműtéten átesett Talmácsi Gábor varratait tegnap szedték ki Szegeden. Piffkó József professzorral azt is megbeszélte, mikor ülhet legközelebb motorra. Fotó: Schmidt Andrea

Az állkapocsműtéten átesett Talmácsi Gábor varratait tegnap szedték ki Szegeden.

Piffkó József professzorral azt is megbeszélte, mikor ülhet legközelebb motorra.

Fotó: Schmidt Andrea



Február végi balesete ugyanis akár sokkal rosszabbul is végződhetett volna. Súlyos állcsonttörése mellett válla és bokája is megsérült. Nagyjából 130 kilométeres sebességnél csúszott ki a motorja, amely – szakszóval élve – kidobta. – Ez a fajta esés olyan, mintha a harmadik emeletről zuhannék ki. Nem véletlen, hogy elveszítettem az eszméletemet – magyarázta Talmácsi Gábor, aki ugyan fotókat látott a balesetről, de mivel nem kötődik emléke hozzá, szinte idegenként nézett magára. – Jobb is ez így, könnyebb feldolgozni – mondta.

A motorversenyző a múlt hétvégét szüleinél töltötte, a héten azonban már fővárosi otthonában gyógyult. – A délelőttök jók, de 4-5 óra körül már elég nagy fájdalmaim vannak – mesélte. – Az evés egyelőre nem nagyon megy, szívószálas gyógyszertári vitaminkészítményeket fogyasztok. De nem is vagyok éhes: valahogy a fájdalomérzet legyőzi az evés iránti vágyat. Egy zsömlét sikerült délelőtt megenni – furcsa, hogy ezek a mindennapos dolgok is milyen nagy örömet tudnak jelenteni.

Talmácsi Gábor sérült bokája miatt tegnap a gyógytornát is elkezdte, de fényterápiára is jár, és mágneságyat is használ. Állítólag motorozni így is hamarabb fog, mint futni. Pedig az állkapcsa is 2 hónap alatt gyógyul meg teljesen – ennyi idő kell ahhoz, hogy az elkeskenyedett csontok, amelyeket lemezek tartanak össze, megerősödjenek. A varratok egy részét ki sem szedték tegnap, ezért jövő héten még vissza kell jönnie Szegedre. Akkor azonban nem érkezik üres kézzel: a klinika dolgozóinak kérésére egy motoros képet hoz magáról, amelyet dedikálva és bekeretezve kitesznek majd az osztály falára.