Traumatológiai Klinika TDK témakörei

2023-2024. tanévben

 

 

Klinikánkon végzett tudományos diákköri munka során a hallgatóknak alkalma nyílik a korszerű törésellátások protokolljainak, a jelenkori traumatológia leginnovatívabb implantátumainak megismerésére. Gyakorlatot szerezhetnek a betegek fizikális vizsgálatában, a diagnosztikai modalitások elemzésében, funkcionális score-ok használatában, a tudományos közlemények statisztikai analízisében. Betegkommunikációs jártasságot szerezhetnek, és sebészeti alapképzésüket követően a műtétekben asszisztensként is közreműködhetnek. A munkájuk során megismerhetik a betegközpontú teljes általános orvosi tevékenységet.

 

Témáink:

 

• 1. Mellkas stabilizálás eredményei klinikánkon

Témavezető: Prof. Dr. Varga Endre, Dr. Gárgyán István

Időtartama: egy év

Leírás: A sorozat bordatörések okozta mellkasi instabilitás a betegek légzésmechanikáját jelentősen rontja. Ez rossz lélegeztethetőséget, elhúzódó intenzív osztályos kezelés szükségességét, további szövődmények kialakulásának lehetőségét adja meg. A bordatörések minimál invazív stabilizálása a betegek állapotában drámai javulást eredményez.

A hallgató feladata: A szerzett tapasztalatok összegyűjtése, statisztikai feldolgozása, a betegek biometriai mérése, az adatok tudományos diákköri publikációja.

 

• 2. Kórházi interakciók szerepe a traumatológiai páciensek gyógyulásának folyamatában

Témavezető: Prof. Dr. Varga Endre, Dr. Kaczvinszky Emília, Bodnár Judit

Időtartama: egy év

Leírás: Egy traumás sérülés visszaveti az érintett személy teljesítőképességét, korlátozza szociális kapcsolatait. A traumatológiai sérüléseket kísérő pszichés állapotra jellemző a kommunikációs és szociális készségek beszűkülése. A sikeres kommunikáció , az azonos perspektíva megtalálása kutatások szerint kapcsolatban áll számos a gyógyulás szempontjából releváns tényezővel.

A hallgató feladata: A traumatológiai páciensek és gyógyítóik közti kapcsolati térben megjelenő, gyógyulási mutatókkal kapcsolatban álló társas tényezők feltérképezése. Az orvos és a beteg közötti kapcsolat, kommunikáció vizsgálata. A betegek pszichés állapotának és betegségészlelésének utánkövetése.

 

 

 

• 3. Augmentáció lehetőségei a csontsebészetben

Témavezető: Prof. Dr. Varga Endre, Dr. Csete Károly

Időtartama: egy év

Leírás: Az osteoporosisban szenvedő, világszerte egyre nagyobb számban előforduló időskorú betegek törései a traumatológia nagy kihívásai közé tartozik. A rossz csontállományban az implantátumok stabilitása időnként nem megfelelő. A csont-implantátum kapcsolat felületének és stabilitásának növelése augmentációval lehetséges.

A hallgató feladata: A szerzett tapasztalataink összegyűjtése, statisztikai feldolgozása, a betegek postoperativ utánkövetése rtg felvételekkel, a mobilitás vizsgálata és a nyert eredmények tudományos diákköri publikációja.

 

• 4. Navigáció a baleseti sebészetben

Témavezető: Prof. Dr. Varga Endre, Dr. Mácsai Attila

Időtartama: egy év

Leírás: Az ortopédiai, traumatológiai műtétek sikere sok esetben az implantátum behelyezésének pontosságán is múlik. A célzás a korábbi technikák során a betegre és az operáló személyzetre is káros ionizáló sugárzást használó rtg képerősítők segítségével történt. Napjaink szemlélete biztonságosabb technikákat igényel erre kiváló példa a különböző navigációs lehetőségek használata.

A hallgató feladata: a navigációs műtétek anyagának folyamatos gyűjtése, a pontosság mérése, statisztikai analízise, az eredmények tudományos diákköri publikálása

 

• 5. Cervicocapitális protézisek két csoportjának összehasonlítása – CKP versus bipoláris protézis

Témavezető: Prof. Dr. Varga Endre, Dr. Vági Zsolt

Időtartama: egy év

Leírás: Az időskori osteoporotikus törések egyik típusa a combnyaktörés. A tőrések beosztása a femurfej vérellátásán, a törés stabilitásán alapul, a későbbi fejelhalás és reoperáció megelőzése érdekében gyakran hemiprotézis beültetését választjuk. A használt implantátumok összehasonlítása érdekes eredményeket hozhat.

A hallgató feladata: a műtét utáni rtg felvételek elemzése, a luxatios, infectios szövődmények, a protrusio és az esetleges reoperációk, conversiok összehasonlítása mellett a betegek funkcionális tesztelése, az eredmények összevetése, tudományos diákköri publikáció.

 

• 6. Claviculatörések kezelési lehetőségei és funkcionális eredményeink összehasonlítása

Témavezető: Dr. Török László, Dr. Csete Károly

Időtartama: egy év

Leírás: A kulcscsont törések ellátása napjainkban is vitatott terület. Az aktív-funkcionális konzervatív és a műtéti ellátások hasonló eredményeket hozhatnak. A műtétek során szintén többféle implantátumot használhatunk, melyek különböző stabilitással különféle törésgyógyulást eredményeznek, különböző szövődmény lehetőségét hordozzák. Kialakítható-e „gold standard” a kezelésben, van-e olyan módszer, melyet első választandóként ajánlhatunk?

 

 

• 7. Keresztszalag plasztika utáni funkcionális eredményeink összehasonlítása

Témavezető: Dr. Csete Károly, Dr. Hartmann Petra

Időtartama: egy év

Leírás: A különböző technikákkal végzett (Hamstring, BTB autograftok és allograftok) keresztszalag plasztikák funkcionális eredményeit vizsgáljuk. A műtétek során szintén többféle implantátumot használhatunk, melyek különböző stabilitást eredményeznek, különböző szövődmény lehetőségét hordozzák. A rehabilitáció lehet sportolóknál félév, de hagyományosan egy évig is eltarthat. Kialakítható-e „gold standard” az utókezelésben.

 

A hallgató feladata: a klinikánkon végzett beavatkozások, eljárás szerinti csoportosítása, az adatok összevetése a rehabilitációs terápia adataival, az eredmények tudományos diákköri publikációja.

 

• 8. A humerus proximalis vég törések kezelése protetizálással

Témavezető: Dr. Csonka Endre, Dr. Kovács Mihály

Időtartama: egy év

Leírás: A csípőízülethez hasonlóan a felkarcsont fejének keringése a törés lefutása miatt veszélyben forog. Az anatomiai nyak törései esetén az európai és tengerentúli gyakorlathoz hasonlóan klinikánkon is egyre többször primer protézis beültetést végzünk. A választható implantátum a rotátorköpeny állapota alapján két nagy csoportra osztható, az anatomiai és a reverz protézisekre.

A hallgató feladata: A primer protetizálás eredményeinek kigyűjtése, a betegek utánkövetése rtg felvételek és funkcionális score-ok alkalmazásával, a két különböző csoportot alkotó implantátumok adta funkcióbeli különbségek értékelése, az eredmények tudományos diákköri publikációja.

 

• 9. Vállízületi arthroscopia eredményei

Témavezető: Dr. Csonka Endre, Dr. Kovács Mihály

Időtartama: egy év

Leírás: Klinikánk régóta elkötelezett híve a minimál invazív sebészi eljárásoknak. Az ízületi sebészetben minden más régiónál fontosabb, hogy a sérülés okozta károsodás mellett az ellátásához szükséges feltárás minél inkább kisebb, szövetbarát legyen, ezzel is segítve az ízület teljes rehabilitációját. Immáron több éve több ízület esetében is szívesebben választjuk az arthroscopos technikát. A vállízületi arthroscopia során ma már minden vállízületi sérülés ellátható.

A hallgató feladata: a vállízületi arthroscopia során szerzett tapasztalataink kigyűjtése, a végzett beavatkozások után követése a betegek funkcionális score értékeinek mérésével. Statisztikai analízis, tudományos diákköri publikáció.

 

• 10. Vállízületi és vállövi sérülések minimál invazív ellátása

Témavezető: Dr. Csonka Endre

Időtartama: egy év

Leírás:

A hallgató feladata:

 

• 11. A könyökízület biomechanikája, könyöktáji sérülések ellátása

Témavezető: Dr. Tóth Zoltán Ph. D. , Dr. Faludi László

Időtartama: egy év

Leírás: A könyökízület, mint összetett ízület bonyolult anatómiai felépítésű, biomechanikája különleges, sérülései mégis gyakran alulértékeltek. Klinikánkon sokféle könyöktáji sérülést látunk el, többféle implantátummal különböző törésegyesítő alapelveket használunk.

A hallgató feladata: Klinikai gyakorlatunkban alkalmazott ellátások rtg és funkcionális összehasonlítása a betegek után követésével, az eredmények statisztikai analízise, tudományos diákköri közlemény írása.

 

• 12. A kézsebészeti műtétek után kialakuló hegek csökkentése funkció és esztétikai szempontok szerint.
  Időtartama: egy év
  Témavezető: Dr. Butt Edina Ph.D.

Leírás: Prospektív vizsgálat során előre meghatározott szempontok szerint vizsgáljuk a kézsebészeti műtéten átesett páciensek hegesedésének mértékét a funkció és az esztétika szempontjából. Célunk kielemezni, következtetéseket levonni és javítani a betegek ellátásának menetét regionális szinten.

A hallgató feladata: A következő év beteganyagából kigyűjteni azokat a kézsebészeti műtéten átesett betegeket, akiknél vizsgálni szeretnénk a posztoperatív ödéma mértékét és ennek csökkentésével megelőzni a hegesedést. Csoportosítani a műtéti típusokat, a betegek komorbiditási faktorait. Összehasonlítani és statisztikailag elemezni a kezelések utáni gyógyulás dinamikáját, eredményét. Kielemezni, hogy milyennehézségek adódnak a betegek kezelése során, ezek lehetséges megoldásai.

Fogadható hallgatók: max. 1 fő

Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített III. év után, elsősorban IV.-V. évfolyamos orvostanhallgatók

 

 

 

• 13. A traumás sérültek ATLS besorolás szerinti ellátás prospektív vizsgálata a szegedi Traumatológiai Klinikán

Témavezető: Dr. Hartmann Petra Ph.D.

Időtartama: egy év

Leírás: A könyökízület, mint összetett ízület bonyolult anatómiai felépítésű

Háttér és célkitűzés

A sérülés okozta korai mortalitás vezető halálok a fiatal felnőttek korosztályában, ami jelentős mértékben csökkenthető lenne a vérzéses shock megfelelő ellátásával. Trauma regiszter adatokra támaszkodva számos közleményt publikáltak arra vonatkozóan, hogy a vérvesztés súlyosságát, ezáltal a transzfúziós igény meghatározását a klasszikus vitális parmétereken (szívfrekvencia, vérnyomás, GCS) alapuló ATLS besorolási rendszer nem tükrözi pontosan. Emiatt a legújabb (10. kiadású) ATLS ajánlás kiegészítő információként a bázis deficit (BD) értékének változásait is figyelembe veszi.

Kutatócsoportunkkal célul tűztük ki, hogy prospektív adatgyűjtést végzünk a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályára (SBO) érkező súlyos sérültek ambuláns és azt követő műtéti/osztályos ellátására vonatkozóan. A sérülteket ellátása a klinikán a legújabb, 10. kiadású ATLS guidline szerint történik, aminek hatékonyságára vonatkozóan még nem közöltek klinikai vizsgálati eredményt. Az adatgyűjtés a kutatócsoport által az SBO-n személyesen, illetve a betegek medsol dokumentációjából történne. A dokumentált paraméterek tartalmazzák a demográfiai adatokat, a BNO-kódrendszer szerinti diagnózisokat, a sérülési mechanizmust, a sürgősségi osztályon észlelt vitális paramétereket, a vérgáz-és labor analízis értékeit, a prehospitális és az SBO-n végzett folyadék-reszusztitáció mértékét, CT vizsgálat elvégzését, illetve a korai fázisban végrehajtott egyéb diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat (FAST-ultrahang, intubálás, mellkascsövezés, stb.). Elsődleges kimeneti eredményünknek a 24 órás, 1 hetes és 30 napos mortalitási adatokat tekintjük. További kimeneti eredményként az intenzív osztályos napok számát, a lélegeztetett napok számát, a masszív transzfúziós igényt és a kórházi tartózkodás hosszát fogjuk meghatározni.

 

Fogadható hallgatók: max. 2 fő

Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített I. év után, elsősorban II.-III.-IV. évfolyamos orvostanhallgatók

 

 

 

14. Kilélegzett metánszint mérés, mint nem-invazív diagnosztikai lehetőség a lélegeztetésre szoruló súlyos traumás sérültek hemodinamikai állapotának felmérésére

Témavezető: Dr. Hartmann Petra Ph.D.

Időtartama: egy év

 

A kutatás célja, indokoltsága és várható eredményének összefoglalása

A perfúziós elégtelenséget okozó hemorrágia korai felismerése a baleseti betegellátás kulcsfontosságú feladata, hiszen a vérzésből eredő hipovolemiás sokk a leggyakoribb potenciálisan megelőzhető poszttraumás halálok [1]. Következésképp, a hemodinamikai állapot helyes felmérése és monitorozása elengedhetetlen a mortalitás és a későbbi morbiditás elkerüléséhez [2]. Politrauma-ellátás során a sérült keringési állapotáról gyakran vitális paraméterei (pl. vérnyomás, szívfrekvencia) adnak legkorábban információt [2]. Könnyű hozzáférhetőségük ellenére ezen paraméterek mindössze korlátozott prediktív értékkel bírnak, mert számos faktor (pl. fájdalom, félelem, gyógyszerek, kábítószerek) befolyásolhatja őket a vérvesztésen kívül, továbbá a szervezet kompenzációs kapacitásai is eltérőek lehetnek [3-5]. Folyamatos a törekvés a hemodinamikai állapot és szöveti perfúzió monitorozására alkalmas non-invazív technikák kidolgozására, azonban a jelenleg elérhető módszerek klinikai körülmények között nehezen kivitelezhetőek, főként időigényük miatt [6-11]. Hipotézisünk, hogy a kilélegzett metánkoncentráció mérése megoldást kínálhat erre a problémára. A keringés redisztribúciójának részeként a mesenterialis perfúzió csökkenése a korai homeosztatikus reakciók közé tartozik, ezért az arteria mesenterica superior (SMA) véráramlásának és a bélrendszeri mikroperfúziónak a folyamatos, közvetlen nyomon követése a vérvesztés, a redisztribúció, valamint a terápiás válasz rendkívül hasznos diagnosztikus, illetve monitorozási eszköze lehetne. Állatmodelleken már bizonyított, hogy az SMA perfúziójával, valamint a kísérő nyálkahártya mikrokeringési viszonyaival együtt változik a kilélegzett metán szintje [12, 13]. Célunk, hogy megvizsgáljuk a kilélegzett metánszint valós idejű kimutatásának diagnosztikai értékét a vérvesztés mértékére és a terápiás beavatkozások hatékonyságának monitorozására vonatkozóan politraumatizált, lélegeztetett betegeken. További célkitűzésünk, hogy a módszer hatékonyságát összevessük egy már klinikai használatban lévő diagnosztikai eljárással, az intravitalis sublingualis mikrokeringés ortogonális polarizációs spektrális képalkotással (OPSI) való vizsgálatával [14, 15]. Kutatásaink eredményei várhatóan megerősítik hipotézisünket, amely szerint a kilélegzett metán szintje érzékeny indikátora a hemorrágiás shocknak, továbbá monitorozásával elérhető a terápia hatékonyságának valós idejű, szoros nyomon követése.

A kutatás módszerei

A kilélegzett metán koncentráció merése fotoakusztikus spektroszkópia elvén működő készülékkel történik. A műszer működése során 8 másodpercenként gázmintát juttat a fotoakusztikus kamrába, ahol a mintát a metán abszorpciós hullámhosszára hangolt lézerfénnyel világítja meg. Az ezt kísérő akusztikus jelenség amplitúdója egyenesen arányos a gázkeverék metán koncentrációjával. A száj nyálkahártya mikrokeringésének a monitororzása a metánméréssel egyidőben történik, a polarizált fény elnyelésén alapuló, nem invazív vizsgálómódszerrel (OPSI),. A készülék vizsgálófejét a lélegeztetett beteg nyálkahártyájára irányítva készítünk a mikrokeringéséről felvételeket, amelyeket off-line értékelünk ki.

 

Fogadható hallgatók: max. 2 fő

Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített I. év után, elsősorban II.-III.-IV. évfolyamos orvostanhallgatók.

 

 

15. A mitokondriális funkciók szerepének vizsgálata politraumatizált betegek koagulopátiájában

Témavezető: Dr. Hartmann Petra Ph.D.

Időtartama: egy év

 

A kutatás célja, indokoltsága és várható eredményének összefoglalása

A traumával kapcsolatos halálesetek mintegy 40%-át kontrollálatlan vérzés okozza, amelyben központi szerepet játszik sérültek gyorsan kialakuló véralvadási zavara, koagulopátiája (1). A koagulopátia létrejöttének rendkívül komplex folyamatában több kedvezőtlen faktor együttesen játszik szerepet: a vérvesztés, az alvadási faktorok fokozott felhasználása, a megnövekedett fibrinolitikus aktivitás, az endotél- és trombocita-aktiváció zavara, a C-protein rendszer hipoperfúzió okozta aktivációja, az acidózis, a hipotermia és a hipokalcémia mind hozzájárulnak a véralvadási rendszer trauma okozta diszfunkciójához (2,3). Mivel a vérlemezkék a hemosztázis szempontjából kulcsfontosságú szerepet töltenek be (4,5), továbbá több retrospektív tanulmány is beszámol a poszttraumás vérzésben kialakuló trombocitopénia és a mortalitás közötti összefüggésről (6-8), a sérülés utáni maladaptív vérlemezke-reakciók mélyebb megértése új terápiás célpontok feltárásának alapja lehet a politrauma ellátásban. A mitokondriumok központi szerepét számos kórállapotban igazolták az utóbbi évtizedekben, a mitokondriális diszfunkció szerepe a poszttraumás koagulopátia kialakulásában azonban nem ismert. A vérlemezkék nyugalmi állapotában az ATP körülbelül 60%-a glikolízisből származik, a fennmaradó 40% energiát pedig az oxidatív foszforiláció biztosítja (9). A vérlemezkék aktív állapota, például aktiválódása és szekréciója során mind az oxidatív foszforiláció, mind a glikolízis sebessége egyaránt megemelkedik a megnövekedett energiaigény kielégítése érdekében. A trombusképződés során a mitokondriumok a trombociták fő energiaszállítói, amit az is bizonyít, hogy a mitokondriális elektrontranszportlánc gátlásával (nitrogén-oxid, antimicin-A, cianid) a trombusképződés is megakadályozható (10,11). Hipotézisünk szerint a politraumatizált betegek (ISS>15) trombocitáinak mitokondriális funkciója károsodást szenved, összefüggésben a koagulopátiával. Vizsgálatunk ennek igazolását célozza a koagulopátia monitorozásának hagyományos laborparamétereinek, illetve tromboelasztográfiás (ROTEM) vizsgálatok eredményeinek a trombociták mitokondriális metabolizmusával való összevetésén keresztül. Kutatásaink eredményei várhatóan megerősítik a vérlemezkék mitokondriális diszfunkciójának szerepét a súlyos sérülést követően kialakuló koagulopátiában.

A kutatás módszerei

A Klinikára érkező súlyos sérültek kezdeti ellátására a Damage Műtőben kerül sor. Az ellátás keretei között vénás és artériás vérvételek történnek laboratóriumi és vérgáz analízis céljából. Kutatásunk a vénás vérvétel során mindössze 2ml többlet minta levételét igényli, amelyből vérlemezke-izolálás, majd nagyfelbontású respirometria történik a mitokondriális funkciók elemzése céljából. A respirometriás vizsgálatok eredményei összevetésre kerülnek az ellátás keretei között, kutatásunktól függetlenül elvégzett rutin labor, vérgáz, és ROTEM vizsgálatok eredményeivel.

Az ellátás további fázisaiban, a Klinika Intenzív Terápiás Osztályán a beteg érkezése után 24, 48 és 72 óra múlva további 2 ml-es vérminták levétele történik respirometriás vizsgálatok végzése céljából, így a mitokondriális funkciók változása nyomon követhető lesz. A 4 alkalommal levett 2ml vér kockázatnövekedést a beteg számára elenyésző mennyisége miatt nem jelent.

Izolált koponyatraumát szenvedett sérültek nem kerülnek elemzésre.

 

Fogadható hallgatók: max. 2 fő

Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített I. év után, elsősorban II.-III.-IV. évfolyamos orvostanhallgatók

 

16. A bélflóra összetételének és a poszttraumás súlyos szisztémás immunválasz összefüggéseinek klinikai vizsgálata Témavezető: Dr. Hartmann Petra Ph.D. Időtartama: egy év   A kutatás célja, indokoltsága és várható eredményének összefoglalása A bélflóra szerepe az utóbbi évtizedekben számos gasztrointesztinális és nem gasztrointesztinális betegségben is igazolódott, alátámasztva a bél mikrobiom összetett szerepét a szervezet számos funkciójára nézve (1) (2). A bélflóra és az immunrendszer ismert összefüggései felvetik a bélbaktériumok hatásának lehetőségét a poszttraumás súlyos szisztémás gyulladásos válaszra (SIRS), szepszisre, illetve a következményes sokszervi diszfunkcióra (MODS) és elégtelenségre (MOF) nézve. A traumatológiai és intenzív terápiás ellátás fejlődésének következtében a 24-órás poszttraumás halálozás világszerte jelentősen csökkent, a kritikus sérüléseket szenvedett betegek azonban magas mortalitási rizikót mutatnak az ellátás későbbi fázisaiban SIRS, illetve szepszis kihatásai miatt (3). A sérülés súlyosságán, a betegek életkorán és komorbiditásain kívül az immunrendszer állapota is központi szerepet játszik a SIRS lefolyásában (4). Polytrauma elszenvedése után a keringés redisztribúciója, és a következményes hosszabb-rövidebb ideig tartó intesztinális iszkémia gyakori válaszreakció, amely során feltételezett a bél mikroorganizmusainak megnövekedett permeabilitási viszonyok melletti migrációs képessége a nyirok- és perifériás vérkeringési rendszerekbe (4). Következésképpen a bél mikrobiom összetétele hipotézisünk szerint szerepet játszhat a sérülés utáni SIRS és szepszis súlyosságában. Célunk ennek igazolása polytraumatizált betegek bélflóra vizsgálatán keresztül, prospektív klinikai study keretei között. Kutatásunk indokoltságát alátámasztja a szakirodalom adatszegénysége vizsgálatunk témájában, valamint az, hogy hipotézisünk igazolása a betegellátás javulásához vezethet egy kiemelt társadalmi jelentőségű egészségügyi területen, a polytrauma menedzsmentben. Vizsgálatunkon keresztül várhatóan igazolni tudjuk a bélflóra összetételének hatását a poszttraumás SIRS és szepszis súlyosságára.   A kutatás módszerei Súlyos sérültek az SZTE Traumatológiai Klinikáján Advanced Trauma Life Support (ATLS) protokoll szerint kerülnek elsődleges ellátásra. A beteg stabilizálási fázisa (primary survey) után egy részletesebb vizsgálati fázis (secondary survey) következik, amelynek része a rektális digitális vizsgálat. Ennek során steril csőbe végbélkenet levehető anélkül, hogy a beteget addicionális megterhelésnek tennénk ki. A secondary survey-t követő ellátási fázisokban székletmintákat a betegek székletürítésekor steril gyűjtési módszerrel veszünk a 3., 7., 10. és 13. hospitális napokon (± 2 nap a kritikus sérülés bélműködésre és széklethabitusra kifejtett hatásai miatt), a beteg elhelyezésétől függően az intenzív, vagy traumatológiai osztályokon. A székletminták gyűjtése a betegek számára megterhelést nem jelent, egészségi állapotra, kezelés kimenetelére nézve rizikót nem hordoz. A levett minták mikrobiológiai vizsgálatra, aerob-és anaerob tenyésztésekre és metagenom szekvenálásra (Ion Torrent PGMTM) kerülnek. Az bélflóra összetételben megfigyelehtő trendek statisztikai módszerekkel összevetésre kerülnek előre meghatározott klinikai kimenetelekkel, a SIRS, szepszis, MODS és MOF súlyosságával.   Fogadható hallgatók: max. 2 fő Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített I. év után, elsősorban II.-III.-IV. évfolyamos orvostanhallgatók     17. Sebészeti profilaxis során használt antibiotikumok hatása a bélnyálkahártya epithélsejtjeinek mitokondrium funkciójára és mikrobiom összetételére Témavezető: Dr. Hartmann Petra Ph.D. Időtartama: egy év

A kutatás célja, indokoltsága és várható eredményének összefoglalása

A kolorektális beavatkozások során a műtéti területet érintő fertőzések (surgical site infection, SSI) megelőzése érdekében antibiotikum profilaxist alkalmaznak. Az alkalmazott antibiotikumoknak azonban számos mellékhatása lehet, melyek közül az enteropátia a leggyakoribb, a kezeltek 5-39%-át érinti (McFarland et al., 1998). A klinikai megjelenés az enyhe, néhány napig tartó esetektől a súlyos, fulmináns tünetekkel járó vastagbélgyulladásig terjed, amely a betegek 3-5%-ánál alakul ki (Mullish et al., 2018). A baktériumokra gyakorolt közvetlen hatás (bakteriális diszbiózis, többségében Clostridium difficile túlszaporodással), amelyről hagyományosan azt gondolják, hogy ezt az állapotot okozza, azonban csak az antibiotikumokkal összefüggő hasmenéses esetek 10-20%-áért felelős. Ez arra utal, hogy a már azonosított okokon kívül más tényezők is szerepet játszhatnak e gyógyszerek káros hatásaiban. Egyre több bizonyíték van az antibiotikumok közvetlen bélhámsejt károsító hatására, aminek hátterében a baktériumok szerkezetéhez hasonló sejtszervecske, a mitokondrium állhat. A baktériumokból származó fehérjék és mitokondriumok nagyfokú homológiával rendelkeznek (Zimorsky et al., 2014), így az antibiotikumok befolyásolhatják az eukarióta szervezetet a mitokondriális biogenezis gátlásával. Például a mitokondriumok 50S riboszóma alegysége megegyezik a bakteriális megfelelőjével, így az erre ható makrolid- és tetraciklin antibiotikumok gátolhatják a működését (Lamb et al., 2015). Az egyéni vagy kombinált gyógyszeres terápiák mitokondriális hatását klinikai körülmények között még nem vizsgálták, mert szinte lehetetlen elkülöníteni a betegségspecifikus mitokondriális rendellenességet a iatrogén elváltozásoktól. Ezért lehetséges, hogy biztonságosnak tartott gyógyszerek eddig nem ismert, de jelentős sejtszintű károsodáshoz vezethetnek a mitokondriális diszfunkción keresztül. Az eddigi módszerek nem tették lehetővé a bélnyálkahártya sejtek mitokondriumainak vizsgálatát, de módszerünkkel, nagy felbontású respirométer (HRR) segítségével a műtét során vett mintákból ez gyorsan kivitelezhető (Gnaiger et al., 2008, Strifler et al., 2016). A respirometriás eredményeket összevetjük a betegek bélflóra összetételével, azt kizárandó, hogy az epithelsejtek mitokondriális funkcióját a toxin termelő baktériumok túlszaporodása okozza. Tanulmányunk hipotézisét korábbi kísérletes vizsgálati eredményeinkre alapozzuk. Állatkísérleteinkben kimutattuk, a standard sebészi antibiotikum profilaxis (i.v. Ceftriaxon, p.o. Rifaximin) hatására szignifikánsan rosszabb mitokondriális funkciót mérünk a vastagbél mucosa epithélsejtjeiből az egészséges kontrollokhoz képest. Jelen kutatásunk révén a kolorektális sebészeti beavatkozások során a gyulladásos szövődmények megelőzése céljából alkalmazott antibiotikumok eddig fel nem ismert mellékhatására derülhet fény. E gyógyszerek és kombinációik alkalmazása során a mellékhatások hátterében (hasmenés, fekélyképződés) a korábban azonosított (pl. bakteriális) tényezők mellett a mitokondriumok károsodásának szerepét feltételezzük. Amennyiben hipotézisünk igazolódik, a mitokondriális funkciók védelme új célpontot jelent a bélnyálkahártya megóvása szempontjából és új feladatot a gyógyszer-fejlesztések számára.

A kutatás módszerei

A sebészeti betegektől egy alkalommal történik mintavétel: kolorektális sebészeti beavatkozás során a műtéti indikációt képező betegség miatti szövettani mintavétellel egyidőben, ami plusz terhet nem jelent a beteg számára. A biopszia során nyert mintákat foszfát pufferes sóoldatba (PBS) helyezzük, majd hűtve tároljuk a respirometriás mérés elvégzéséig. A minták feldolgozása nagy felbontású respirometriás készülék (Oroboros oxigráf) segítségével történik a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Műtéttani Intézetében. Ezt követően összevetjük a respirometriás eredményeket a mintavétel időszakából származó klinikai paraméterekkel, különös tekintettel az antibiotikum kezelésre. A respirometriás vizsgálatot kiegészítjük a széklet bakteriális összetételének vizsgálatával. Minden székletmintát a mintavételtől számított 20 percen belül -80°C-on tároltunk a későbbi DNS-izolálás és metagenom szekvenálás céljából. A betegek számára a széklet mintavétel plusz megterhelést nem jelent.

 

Fogadható hallgatók: max. 2 fő

Kurzusfelvétel feltétele: Sikeresen teljesített I. év után, elsősorban II.-III.-IV. évfolyamos orvostanhallgatók