Munkacsoport vezető:

Prof. Dr. Wittmann Tibor, PhD, habil., egyetemi tanár, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos

Tagok:

Dr. Rosztóczy András, PhD, habil., egyetemi adjunktus, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos

Dr. Róka Richárd, PhD, habil., egyetemi adjunktus, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos

Dr. Inczefi Orsolya, egyetemi tanársegéd, belgyógyász szakorvos

Dr. Bálint Lenke, rezidens

Dr. Laczkó Dorottya, PhD hallgató

Munkacsoport bemutatása:

Tápcsatorna motilitási zavarainak és funkcionális kórképeinek vizsgálata és kutatása felé az 1980-as évek második felében fordult a világ vezető gasztroenterológiai centrumainak érdeklődése. Ezt a kiemelt tudományos figyelmet az ide sorolható kórképek epidemiológiai sajátosságaiknak, vagyis a fejlett nyugati országokban tapasztalható rendkívüli gyakoriságuknak, illetve ezzel párhuzamosan az életminőséget jelentősen és krónikusan negatívan befolyásoló hatásuknak köszönhették.

A probléma fontosságát és nemzetközi trendeket korán felismerve a munkacsoportot 1992-ben alakította meg Prof. Dr. Wittmann Tibor. Ezzel egyidejűleg kezdte meg munkáját a Tápcsatorna Motilitási Laboratóriuma, mely működésének immár több mint két évtizede alatt a szakterületet tekintve regionális központi szerepén messze túlnőve az ország vezető laboratóriumává nőtte ki magát. Hazánkban jelenleg egyedül itt áll rendelkezésre a tápcsatorna motilitás klinikai vizsgálómódszereinek teljes tárháza.

A csoport kutatómunkája három fő témakörbe rendezhető: (1) a gastro- oesophagealis reflux betegség (GORB) és szövődményeinek vizsgálata, (2) az irritábilis bél szindróma (IBS) pathofiziológiai hátterének, sajátosságainak és terápiájának kutatása, valamint (3) az enterális idegrendszer károsodásával járó kórképek tanulmányozása.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GORB) a modern gasztroenterológia egyik legintenzívebben vizsgált és kutatott kórképe. Patofiziológiai hátterét a tápcsatorna felső részének összetett motilitási zavara jelenti, mely következtében a gyomor/duodenum bennék (refluxátum) a nyelőcsőbe, a garatba és a légúti rendszerbe jutva klinikai tüneteket, valamint reverzibilis és/vagy irreverzibilis szervi elváltozásokat (oesophagealis - extraoesophagealis) okoz. Bár az esetek túlnyomó részét az egyszerű, szövődménymentes formák jelentik, mind oesophagealis (kb. 5%) mind extraoesophagealis, azaz nyelőcsövön kívüli (kb. 15-20%) szövődményei előfordulnak. Utóbbiak felső és alsó légúti, kardiális, szájüregi szövődményekben, illetve alvászavarokban nyilvánulhatnak meg, és jelenlétük esetén nem ritka a típusos tünetek hiánya, ezért felismerésük nem könnyű feladat. Kialakulásukat részben a gastrooesophagealis reflux direkt hatásával, részben pedig közvetett módon reflexívek jelenlétével magyarázzák. A GORB nyelőcsövet érintő szövődményei között a Barrett- nyelőcső speciális helyet foglal el. A nyelőcső többrétegű laphám borítását ugyanis ezekben a betegekben hengerhám foglalja el, mely hosszú távon malignus transzformáción mehet keresztül, azaz mirigyhámsejtes rákká (adenokarcinóma) alakulhat. Ennek vizsgálatára hozta létre munkacsoportunk 2004-ben a régió gasztroenterológiai sebészeti és patológiai centrumait összefogva a Délmagyarországi Barrett Munkacsoportot, mellyel később csatlakoztunk az európai Barrett-regiszterhez. A GORB kezelését illetően munkacsoportunk vezető szerepet játszott a ma is érvényes hazai ajánlások kidolgozásában, melyeket a Magyar Gasztroenterologiai Társaság, a 2002-ben és 2004-ben tartott konszenzus konferenciáin tárgyalt és fogadott el.

Motilitasi-Munkacsoport