Vezető: Prof. Dr. Molnár Tamás, PhD, habil., egyetemi tanár, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos

Munkatársak:

• Prof. Dr. Nagy Ferenc, PhD, habil., egyetemi tanár, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos
• Dr. Szepes Zoltán, PhD, habil., egyetemi adjunktus, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos
• Dr. Farkas Klaudia, PhD, egyetemi tanársegéd, belgyógyász szakorvos
• Dr. Szabó Ella, klinikai szakorvos, belgyógyász, gastroenterológus szakorvos
• Dr. Bálint Anita, rezidens
• Dr. Bor Renáta, rezidens
• Dr. Milassin Ágnes, rezidens
• Dr. Fábián Anna, rezidens

PhD hallgató:

• Dr. Rutka Mariann Asszisztens: Tóth-Káli Csilla

Bemutatkozás:

Munkacsoportunk az I. sz. Belgyógyászati Klinika egyik legaktívabb és legeredményesebb kutatócsoportja. Kutatásaink elsősorban a (1) gyulladásos bélbetegségek (Inflammatory Bowel Diseases, IBD), a Crohn-betegség (Crohn's Disease, CD) és a colitis ulcerosa (ulcerative colitis, UC) diagnosztikai és terápiás lehetőségeire, (2) az emésztőrendszeri malignus folyamatok vizsgálatára, palliatív ellátására (3) valamint a diagnosztikus és operatív endoszkópos technikákra (különös tekintettel az endoszkópos ultrahangra) irányulnak.

Kutatási témáink

1. IBD-vel kapcsolatos vizsgálataink:

Célunk olyan biokémiai markerek azonosítása, melyek megbízhatóan előrejelzik az IBD feNángolását. A széklet calprotectin és MMP-9 kiválóan korrelálnak a gyulladás mértékével, azonban differenciáldiagnosztikai értékük különböző eredetű

bélgyulladásokban nem egyértelmű. Célunk összevetni a székletben mért koncentrációjukat a vérből kimutatható aktivitási markerekkel, a CD, az UC és a pouchitis klinikai, endoszkópos és hisztológiai aktivitási indexeivel, valamint

megvizsgálni, hogy koncentrációjuk hogyan változik terhességben, infektív colitisben,colorectalis polyposis és colon tumorok esetén.

A TNF-a gátlók (infliximab, adalimumab) hatékonyságát IBD-ben számos tanulmány vizsgálta, ennek ellenére a primer hatástalanság és a hatásvesztés mechanizmusa még továbbra sem tisztázott. Célunk értékelni a biológiai terápia eredményességét az IBD eltérő manifesztációi esetében, meghatározni a relapszusok gyakoriságát, illetve ennek hátterében álló tényezőket. A terápiás válasszal

összefüggésben vizsgáljuk a szérum infliximab koncentráció és az infliximab ellenes antitest titer változásait. Figyelemmel kísérjük továbbá az újonnan bevezetésre került biosimilerek eredményességét, hatékonyságát.

Az ínfektív ágensek (pl. Clostridium difficile) és a bélflóra megváltozása elősegítik az IBD fellángolását. Célunk megvizsgálni panaszmentes, aktív és operált betegek esetén a széklet mikrobiota összetételét, illetve a normál flóra visszaállítására irányuló széklet transzplantáció eredményességét.

2. Emésztőrendszeri malignus folyamatokkal kapcsolatos vizsgálataink:

Magyarországon a colorectalis rákszűrésben a széklet okkult vér teszt a jelenleg elfogadott és rutinszerűen alkalmazott non-invazív vizsgáló módszer, bár szenzitivitása és specificitása igen alacsony. Célunk non-invazív széklet markerek azonosítása, melyek érzékenyebben tudják kimutatni ezen elváltozásokat. Ilyen tekintetben jelenleg a széklet MMP-9, calprotectin, piruvát-kináz M2 (M2PK) szerepét vizsgáljuk.

A lokálisan invazív rectum tumorok ellátása interdiszciplináris feladat: részletes szövettani jellemzőket és a kiterjedést figyelembe véve a radikális műtét a primer kemo-radioterápiát követően történik. A patológiai intézettel, az onkológiai és a sebészeti klinikával, valamint a molekuláris biológiai intézettel együttműködésben célunk meghatározni azokat az immunhisztokémiai markereket, melyek előre jelezhetik a terápiás választ.

3. Diagnosztikus és operatív endoszkópos technikákkal kapcsolatos vizsgálatok:

Az endoszkópos ultrahang (EUS) vizsgálatok egyre nagyobb szerephez jutnak a tápcsatornai tumorok korai diagnosztikájában és a terápiás döntéshozatalban. Célunk megvizsgálni ezen képalkotó módszerek hatékonyságát a különböző tápcsatornai daganatok (gyomor, pancreas, nyelőcső) esetében, és meghatározni az EUS vezérelt szövettani/citológiai mintavétel és az EUS vezérelt intervenciók szerepepét a diagnosztikában és kezelésben.

A tápcsatornai malignus daganatok palliatív ellátásában a minimál invazív eljárások kerülnek előtérbe, melyek kis megterheléssel, gyorsan érnek el jelentős életminőség javulást. Klinikánkon palliatív endoszkópos beavatkozásokat egyre nagyobb számban végzünk. Kutatásaink során célunk meghatározni az intervenciós endoszkópos technikák (ERCP, EUS-FNA, ERCP, tápcsatornai fémsztentelések stb) eredményességét és költséghatékonyságát.