Blockchain, {nx} sorozatok, stíluskommunikáció - beszámoló az "Esélymentorok" szakmai program megvalósulásának első szakaszáról

Miről “mesélnek” a mohácsi tömegsírok a biológiai antropológia segítségével? Hogyan lehet a művészeteket terápiás jelleggel használni az oktatásban? Milyen kölcsönhatás van az élővilág és a félvezető nanostruktúrák között? Hogyan élhető túl az űrutazás? Milyen szerepet játszanak a ritkaföldfémek napjaink világpolitikájában? Hogyan köti össze a látencia a fotográfia fejlődését, a freudi időbeliséget és a mesterséges intelligencia számítástechnikai infrastruktúráját? Számtalan izgalmas kérdés, amelyre hallgatóink a meghívott előadók segítségével keresték a választ az elmúlt szemeszterben a műhelyfoglalkozásokon és a különböző előadások alkalmával.
Színvonalas szakmai programokban nem volt hiány az őszi félévben. A korábbi évekhez hasonlóan idén kilenc tehetséggondozó műhellyel (Biológia, Egészségügyi, Informatika, Kémia, Környezetvédelmi, Külpolitikai, Matematika, Pedagógus és a Quadrivium Műhely) két előadás-sorozattal (Külső és Belső Eötvös-esték), valamint egy szakmai kurzussal (Hova tovább?) kezdtük meg a 2025/2026-os tanévet.
Tehetséggondozó műhelyeink motorját jelentik a hallgatók közül választott műhelytitkárok, akik a műhelyvezető tanár szakmai felügyelete alatt végzik a munkájukat. A műhelytitkárok gondoskodnak arról, hogy a félév során olyan érdekes témákat dolgozzanak fel, amelyek túlmutatnak a kötelező egyetemi tananyagon, az egyes alkalmakhoz előadókat hívnak és megteremtik a lehetőségét annak, hogy a műhelyükben pezsgő szakmai diskurzus alakuljon ki a résztvevők között. Nem egyszerű néhány mondatban összefoglalni a teljes félév munkáját – különösen kilenc műhely esetében. Annak érdekében azonban, hogy betekintést nyerhessünk a kollégium falain belül zajló tudományos munkába, a műhelytitkárok egy-egy kiemelkedő, sok hallgatót megmozgató alkalmat emeltek ki.
A Biológia Műhelyben Preiszner Bálint, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársának előadása volt az egyik legnépszerűbb alkalom. A kutató az édesvízi halak táplálkozási viselkedését, valamint az őshonos és inváziós halfajok közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. Preiszner Bálint munkája egyszerre érint alapkutatást és alkalmazott ökológiát: a terepi halökológiai vizsgálatoknak (pl. édesvízi inváziós fajok ökológiai hatásainak vizsgálata), a madárvonulás-kutatásnak (pl. Kárpát-medencei nagy kárókatonák és küszvágó csérek vonulási útvonalának és élőhely használatának feltárása), valamint a tudománykommunikációnak és a környezeti nevelésnek az elkötelezett szereplője.
Az Egészségügyi Műhely visszatérő vendége volt Szakál Réka végzős gyógytornász-hallgató. Az elmúlt tanévben tartott alkalom pozitív visszhangja miatt kértük meg újra, hogy egy mozgásos foglalkozást tartson a tagok számára, ahol ezúttal a lábboltozat izmainak erősítésére került a hangsúly. A műhelyfoglalkozáson először a teljes testet átmozgató, mobilizáló gyakorlatokat végeztek, majd az óra második felében célzottan a lábboltozat izmainak erősítésére koncentráltak. A gyakorlatok elvégzése hozzásegít ahhoz, hogy a köznyelvben lúdtalpként ismert elváltozást megelőzzük vagy korrigáljuk, mert manapság már cipőben, többnyire aszfalton mozgunk, amely során ezen izmok kevésbé dolgoznak.
Az Informatika Műhely tagjait a blockchain és a kriptovaluták világába kalauzolta el Homolya Viktor, az SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék kutatója. A blockchain és a kriptovaluták olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos, átlátható és decentralizált tranzakciókat. A blockchain egy nyilvános, megváltoztathatatlan digitális főkönyv, amely biztonságosan rögzíti az adatokat. A kriptovaluták, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, ezt a technológiát használják bankok nélkül. Ezeket az eszközöket azért hozták létre, hogy az emberek nagyobb kontrollt kapjanak a pénzük és adataik felett, csökkentsék a közvetítők szükségességét és megbízhatóbbá, hatékonyabbá tegyék a digitális tranzakciókat.
A Kémia Műhelyen Dr. London Gábor Molekuláris kapcsolók és félvezetők címmel megtartott előadása mozgatta meg a legtöbb hallgatót. A műhelyfoglalkozás során a tagok többek között arra a kérdésre is választ kaphattak, hogy a molekuláris kapcsolókon keresztül fotokémiailag kiváltott elektronrendszerbeli átrendeződés elvezethet-e változtatható tulajdonságú szerves elektronikai komponensek kialakításához.
Fontos témát járt körbe a Környezetvédelmi Műhelyben Dr. Farkas Csamangó Erika, aki a 21. század környezetjogának új irányairól tartott előadást. Bemutatta, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg az Európai Unió és Magyarország környezetjogában, továbbá hogyan alakítja a fenntarthatóság és a klímavédelem igénye a környezetjogi szabályozást.
A kollégium legfiatalabb műhelyének, a Külpolitikai Műhely résztvevőinek Szakács Ildikó Réka, az SZTE ÁJTK mesteroktatója és a műhely tanára tartott előadást a világpolitikát befolyásoló ritkaföldfémekről, amelyet egy interaktív alkalom követett, ahol csapatokban dolgozva az előadás anyagát felhasználva, stratégiát kellett írni a résztvevőknek.
Ha x irracionális szám, akkor az {nx} sorozat egyenletes eloszlású a [0,1] intervallumban, de… - tette fel a kérdést a Matematika Műhely tagjainak Dr. Waldhauser Tamás, aki az {nx} sorozatokról tartott előadást. Az előadás nem csupán egy tétel bemutatása volt, hanem gondolkodásra hívó közös felfedezés: hogyan lesz egy egyszerűnek tűnő kérdésből mély matematikai összefüggés? A műhely tagjai aktívan kapcsolódtak be a gondolatmenetbe, kérdésekkel, ötletekkel, sejtésekkel – így az előadás valódi közös gondolkodássá vált.
A Pedagógus Műhely visszajelzései alapján a meseterápiával foglalkozó alkalom aratta a legnagyobb sikert. A résztvevők különösen értékelték a gyakorlati szemléletet és a közös gondolkodást, amely során konkrét, a mindennapi nevelőmunkában is jól alkalmazható ötletekkel gazdagodhattak. A beszélgetések megerősítették, hogy a mesék nemcsak élményt adnak, hanem hatékony eszközt is jelentenek az érzelmi nevelésben és a nehezebb témák feldolgozásában.
A legrégibb műhelyünkben, a Quadrivium Műhelyben nagy érdeklődés övezte Huber Máté, az Angol–amerikai Intézet oktatójának, Out of a mountain of despair, a stone of hope – Amerikai társadalom, identitás és kultúra című előadását. Az előadó 2025 nyarán, az Amerikai Egyesült Államokban megrendezett, hathetes posztgraduális kurzus tapasztalatait és tanulságait osztotta meg velünk, amelyen a Study of the U.S. Institutes for Scholars ösztöndíjprogram keretében vett részt. Az előadás átfogó képet adott az amerikai társadalom sokszínűségéről, az identitás kérdésének történeti és kortárs értelmezéseiről, valamint azokról a kulturális és társadalmi folyamatokról, amelyek ma is formálják az Egyesült Államokat. A személyes élményekkel átszőtt beszámoló nemcsak szakmai betekintést nyújtott, hanem közelebb hozta a hallgatósághoz azt a szellemi és kulturális közeget is, amelyben a kurzus zajlott.
Szinte mindenkiben felmerül a kérdés: mi következik a diploma megszerzése után? Erre keresték a választ a Hova tovább? kurzus résztvevői is, akik meghívott vendégeink segítségével gondolkodhattak együtt a pályakezdés lehetőségeiről és kihívásairól. Az idei félévben is a munkaerőpiac különböző területeiről érkeztek hozzánk szakemberek. Hallgatóink egy informatikus, két orvos rezidens, egy pszichológus, egy referensz könyvtáros, egy gyakorló pedagógus és egy egyetemi docens szemszögéből nyerhettek betekintést az egyes hivatások mindennapjaiba. Egy külön előadás kifejezetten arra a kérdésre fókuszált, hogyan lehet a kémia szakkal az iparban elhelyezkedni: milyen területek nyílnak meg a végzettek előtt, milyen készségek és tapasztalatok jelentenek előnyt, és hogyan érdemes tudatosan építeni a szakmai pályát már az egyetemi évek alatt. A beszélgetések során nemcsak a szakmák szépségeiről, hanem a nehézségekről, döntési helyzetekről és a pályakezdés valós tapasztalatairól is őszintén szó esett. A kurzus alkalmai megerősítették, hogy a pályaválasztás nem egyetlen jól sikerült döntésen múlik, hanem egy folyamat, amelyben kérdések, bizonytalanságok és újratervezések is természetesek. A személyes történetek és tapasztalatok segítettek abban, hogy hallgatóink reálisabb, ugyanakkor bátorító képet kapjanak a diploma utáni lehetőségekről – és talán közelebb kerüljenek saját útjuk megtalálásához is.
A kollégium hagyományos rendezvényei közé tartozik a két Eötvös-esték előadás-sorozat. Mindkettőt nagy sikerrel szerveztük meg az őszi félévben. A Külső Eötvös-esték idén is az egyetemi közösség nyitott szellemi fórumaként működött. Az alkalmak nemcsak a kollégisták, hanem az egyetem más hallgatói számára is látogathatók voltak, így valódi találkozási pontot teremtettek a különböző tudományterületek és érdeklődési körök között. Az idei program különösen sokszínű tematikát ölelt fel: szó esett a kortárs könnyűzene és a bibliai motívumok kapcsolatáról, a környezettudatosság izgalmas kérdéseiről, valamint a stíluskommunikáció szerepéről a szakmai boldogulásban – arról, hogy miként válhat tudatossá a nonverbális kommunikáció, az öltözködés és az önazonos megjelenés, és hogyan erősítheti mindez az önbizalmat a munka világában. A művészeti területet kortárs gitárművek bemutatása képviselte, míg a természettudomány és az orvostudomány az űrutazás élettani kihívásain keresztül jelent meg. A sorozat a jelenkor egyik legaktuálisabb problémáját is érintette: a nyelvészeti elemzés és a mesterséges intelligencia szerepét az álhírek felismerésében.
A Belső Eötvös-esték a kollégium egyik legszemélyesebb hangvételű, mégis szakmailag igényes programsorozata, amelynek keretében a kollégisták maguk lépnek előadóként társaik elé. Az alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy hallgatóink kutatási témáikat, szakmai érdeklődésüket vagy meghatározó élményeiket osszák meg egymással, erősítve ezzel a közösségen belüli tudásmegosztást és párbeszédet. Az idei előadások tematikája rendkívül sokszínű volt: személyes élménybeszámolók hangzottak el római és máltai tapasztalatokról, szó esett önismeretről és a honvágy pszichológiájáról, a macskafélék világáról, a Bermuda-háromszög legendájáról, valamint a csillagászat és az űrkísérletek kérdéseiről. A természettudományos érdeklődést a stroke új megközelítései, a szén-dioxid-megkötés lehetőségei, illetve a matematika és a labdarúgás kapcsolata képviselte, míg egy előadás személyes, mégis tudományos szemléletű betekintést adott a lézeres szemműtét tapasztalataiba. A Belső Eötvös-esték így nemcsak előadói készséget fejlesztenek, hanem azt is megmutatják, hogy a kollégium közösségében a tudomány, az élmény és a kíváncsiság természetes módon találkozik egymással.
A 2025/2026-os tanév őszi félévének szakmai programjai ismét megerősítették, hogy az Eötvös Loránd Kollégium nem csupán lakóhely, hanem élő szellemi műhely. A tehetséggondozó műhelyek, a kurzusok és az előadás-sorozatok együtt olyan közösségi teret hoznak létre, ahol a tudományos igényesség, a szakmai fejlődés és a személyes útkeresés egymást erősítve vannak jelen.

A szakmai programok az NTP-SZKOLL-25-0024 azonosító számú "Esélymentorok" program keretében a Nemzeti Tehetség Program és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásából valósult meg.