2022. január 26.
Három kutató „áttörést jelentő felfedezése tette lehetővé a SARS-CoV-2 vakcinák időben történő és gyors kifejlesztését, hogy hatékonyan védelmet nyújtson a súlyos COVID-19 betegség ellen”. „Az mRNS terápiákhoz és a hordozótechnológiához való hozzájárulásukért” Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, valamint munkatársa, a University of Pennsylvania professzora, Drew Weissman, továbbá Robert S. Langer, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora kapja a „Frontiers of Knowledge Award” Biológia és biomedicina kategóriája kitüntetést – jelentették be a 2022. január 26-i videóüzenetben. A díjat gondozó BBVA Alapítvány által fölkért nemzetközi összetételű döntőbizottság szerint a három kutató eredményei lehetővé teszik, hogy „saját sejtjeink fehérjéket termeljenek a betegségek elleni védekezés és kezelés érdekében”.
![homepage_-_Premios_Fronteras homepage_-_Premios_Fronteras](/site/upload/2022/01/homepage___premios_fronteras_450x330.png)
Kapocs a kitüntetettek és tudományágak között
Két olyan technológia feltalálóit ismeri el a Frontiers-díj, amelyek „együttesen nem csak oltást adnak nekünk a COVID-19 ellen, hanem a terápiás lehetőségek tárházát nyitják meg a legkülönfélébb területeken” – magyarázta Oscar Marín, a nemzetközi döntőbizottság vezetője, a londoni King’s College munkatársa. „A vakcinák jelentik az első példát arra, hogy e két technológia összekapcsolható.”
![kariko_katalin_and_drew_weissman kariko_katalin_and_drew_weissman](/site/upload/2022/01/kariko_katalin_and_drew_weissman_450x330.png)
A „tudományos eredmények láncolatában” a biokémikus Karikó és az immunológus Weissman együtt olyan mRNS módosítási módszereket dolgozott ki, amelyek megakadályozzák, hogy az immunrendszer felismerje és elpusztítsa az mRNS-t.
![Robert_Langer Robert_Langer](/site/upload/2022/01/robert_langer_330x330.png)
A vegyész Langer „munkája olyan eszközöket és reagenseket biztosított, amelyek lehetővé teszik a makromolekuláris terápiák, köztük az mRNS csomagolását és sejtekbe juttatását, lehetővé téve a sejtek transzlációs gépezetének a fehérje / antigén szintézisét” – indokolt a BBVA Alapítvány döntőbizottsága. Utaltak arra is, hogy Robert S. Langer először az 1970-es években a Nature-ben publikálta azt a cikket, amelyben bemutatta, hogyan lehetséges nukleinsav-molekulákat – például RNS-t, azaz ribonukleinsavat – nanorészecskékbe kapszulázni úgy, hogy a szervezetbe juthasson.
A Karikó – Weissman kutatópáros felfedezései jelentették azt az áttörést, amelynek következtében „a technológia hamarosan más terápiás területekre, például az autoimmun betegségek, a rák, a neurodegeneratív rendellenességek, az enzimhiány és más vírusfertőzések kezelésére is kiterjeszthető lesz.”
A csodamolekula titka
„A DNS és az RNS olyan molekula (kémiailag nukleinsav), amelyek minden élőlény számára tartalmazzák azt a szükséges információt, amely a fehérjék előállításához szükséges. Minden szervezet DNS-e egyedi, és minden sejtjében megtalálható. Az RNS – egyszerűen szólva – annyit tesz, hogy információt másol a DNS-ből, és továbbítja a sejten belüli fehérjekészítő gépezethez” – folytatódik a szakértők magyarázata. Koncepcionálisan az RNS-terápia abból a feltételezésből indul ki, hogy lehetséges a laborban „rendelésre” megtervezni RNS-t, tehát „tartalmazza a fehérje előállításához szükséges információkat, legyen az egy terápiás vegyület, vagy – mint a COVID-19 oltóanyagokban – a vírusfehérje töredéke.” A sejtbe juttatva ezt a szintetikus, hírvivő RNS-t a sejtrendszer beolvassa az utasítást és elkezdi termelni a célfehérjét.
Az ilyen mRNS-alapú vakcinákat gyorsabban gyártják, mint a hagyományos oltóanyagokat, ráadásul könnyebben hozzáigazíthatók például egy vírus mutált változataihoz. Biztonságosak, mivel nincs bennük élő vírus, és nem kerül genetikai anyag az emberi sejt magjába”.2
![Katalin-Kariko Katalin-Kariko](/site/upload/2022/01/katalin_kariko_330x330.png)
Reflektorfényben az SZTE kutatóprofesszora
Karikó Katalin négy évtizeden át végzett kutatómunkáját a tudomány élvonalába állítja a COVID-19 elleni oltások sikere.
![Sajtoerdeklodes_Milano Sajtoerdeklodes_Milano](/site/upload/2021/12/sajtoerdeklodes_milano_450x330.png)
„Azt a tényt, hogy jelenleg a média reflektorfényében vagyok, arra akarom használni. hogy ösztönözzem a fiatalokat, férfiakat és nőket, hogy legyenek tudósok, mert ez nagyon szórakoztató” – idézi Karikó Katalint a legújabb elismerését bejelentő sajtóközlemény.
Életútjának vázlatához tartozik, hogy a Szegedi Tudományegyetemen szerezte biológus diplomáját, vette át biokémikus doktori oklevelét. Itt és első munkahelyén, a Szegedi Biológiai Központban hallott először az mRNS-ről, a kapszulázási lehetőségről. Amerikai munkahelyein folytatta az mRNS-technológiával kapcsolatos kutatómunkáját akkor is, amikor ezt a tudományterületet kevesen látták ígéretesnek.
![Drew-WEISSMAN Drew-WEISSMAN](/site/upload/2022/01/drew_weissman_330x330.png)
Fordulatot hozott a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatómunkában, amikor Karikó Katalin találkozott Drew Weissmannal, s együtt folytatták a kísérletezést. A 2005-ben publikált áttörésük lényege, hogy felfedezte, miként lehet az RNS-t úgy módosítani, hogy az észrevétlen maradjon az emberi immunrendszer számára.
Drew Weissman azt hangsúlyozza: rájöttek arra is, hogy a gyulladásmentes, mert módosított mRNS növeli a szervezettel termeltetett fehérje mennyiségét. „Ez egy nagy másodlagos előny volt.”
Karikó Katalin céget alapított, majd a németországi BioNTech vállalat vezető alelnöke lett. 2021 óta alma matere, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora.
Nobel-díjasok társaságában
„A Nobel-díj előszobájának” is nevezik a 2008-ban alapított „Frontiers of Knowledge Award” elismerést. 2021-ben például a 6 Nobel-díj közül 3 – az orvosi, a fizikai és a közgazdasági – kategóriában olyan személyt jutalmaztak, aki korábban elnyerte „A Tudás Határai Díjat”.
![F._Arnold_K._Kariko_A._Patapoutian_A._Ghez_Golden_Plate_Award_20211223_j F._Arnold_K._Kariko_A._Patapoutian_A._Ghez_Golden_Plate_Award_20211223_j](/site/upload/2021/12/f._arnold__k._kariko__a._patapoutian__a._ghez_golden_plate_award_20211223_j_450x330.png)
Az eddig kitüntetett Nobel-díjasok közül James Allison, Shinya Yamanaka, Jennifer Doudna és Ardem Patapoutain életútja is kapcsolódik Karikó Katalin pályájához.
94 jelölt közül választották ki a „Frontiers of Knowledge Award” Biológia és biomedicina kategóriája kitüntetettjeit. A kitüntetést a BBVA pénzügyi csoport alapítványa gondozza. Az általa fölkért nemzetközi összetételű döntőbizottság együttműködött több spanyol tudományos és kutatási szervezettel is. „A Tudás Határai Díjhoz” mind a 8 kategóriában 400.000 euró (közel 144 millió forint) a jutalom. Az elismeréseket 2022. június 16-án Spanyolországban, a baszkföldi Bilbaóban adják át, a ceremóniát követő napon gálakoncert is köszönti a kitüntetetteket.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: BBVA Alapítvány, K. K.
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.