Három kutató „áttörést jelentő felfedezése tette lehetővé a SARS-CoV-2 vakcinák időben történő és gyors kifejlesztését, hogy hatékonyan védelmet nyújtson a súlyos COVID-19 betegség ellen”. „Az mRNS terápiákhoz és a hordozótechnológiához való hozzájárulásukért” Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, valamint munkatársa, a University of Pennsylvania professzora, Drew Weissman, továbbá Robert S. Langer, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora kapja a „Frontiers of Knowledge Award” Biológia és biomedicina kategóriája kitüntetést – jelentették be a 2022. január 26-i videóüzenetben. A díjat gondozó BBVA Alapítvány által fölkért nemzetközi összetételű döntőbizottság szerint a három kutató eredményei lehetővé teszik, hogy „saját sejtjeink fehérjéket termeljenek a betegségek elleni védekezés és kezelés érdekében”.

Kapocs a kitüntetettek és tudományágak között

Két olyan technológia feltalálóit ismeri el a Frontiers-díj, amelyek „együttesen nem csak oltást adnak nekünk a COVID-19 ellen, hanem a terápiás lehetőségek tárházát nyitják meg a legkülönfélébb területeken” – magyarázta Oscar Marín, a nemzetközi döntőbizottság vezetője, a londoni King’s College munkatársa. „A vakcinák jelentik az első példát arra, hogy e két technológia összekapcsolható.”

A „tudományos eredmények láncolatában” a biokémikus Karikó és az immunológus Weissman együtt olyan mRNS módosítási módszereket dolgozott ki, amelyek megakadályozzák, hogy az immunrendszer felismerje és elpusztítsa az mRNS-t.

A vegyész Langer „munkája olyan eszközöket és reagenseket biztosított, amelyek lehetővé teszik a makromolekuláris terápiák, köztük az mRNS csomagolását és sejtekbe juttatását, lehetővé téve a sejtek transzlációs gépezetének a fehérje / antigén szintézisét” – indokolt a BBVA Alapítvány döntőbizottsága. Utaltak arra is, hogy Robert S. Langer először az 1970-es években a Nature-ben publikálta azt a cikket, amelyben bemutatta, hogyan lehetséges nukleinsav-molekulákat – például RNS-t, azaz ribonukleinsavat – nanorészecskékbe kapszulázni úgy, hogy a szervezetbe juthasson.

A Karikó – Weissman kutatópáros felfedezései jelentették azt az áttörést, amelynek következtében „a technológia hamarosan más terápiás területekre, például az autoimmun betegségek, a rák, a neurodegeneratív rendellenességek, az enzimhiány és más vírusfertőzések kezelésére is kiterjeszthető lesz.”

A csodamolekula titka

„A DNS és az RNS olyan molekula (kémiailag nukleinsav), amelyek minden élőlény számára tartalmazzák azt a szükséges információt, amely a fehérjék előállításához szükséges. Minden szervezet DNS-e egyedi, és minden sejtjében megtalálható. Az RNS – egyszerűen szólva – annyit tesz, hogy információt másol a DNS-ből, és továbbítja a sejten belüli fehérjekészítő gépezethez” – folytatódik a szakértők magyarázata. Koncepcionálisan az RNS-terápia abból a feltételezésből indul ki, hogy lehetséges a laborban „rendelésre” megtervezni RNS-t, tehát „tartalmazza a fehérje előállításához szükséges információkat, legyen az egy terápiás vegyület, vagy – mint a COVID-19 oltóanyagokban – a vírusfehérje töredéke.” A sejtbe juttatva ezt a szintetikus, hírvivő RNS-t a sejtrendszer beolvassa az utasítást és elkezdi termelni a célfehérjét.

Az ilyen mRNS-alapú vakcinákat gyorsabban gyártják, mint a hagyományos oltóanyagokat, ráadásul könnyebben hozzáigazíthatók például egy vírus mutált változataihoz. Biztonságosak, mivel nincs bennük élő vírus, és nem kerül genetikai anyag az emberi sejt magjába”.2

Reflektorfényben az SZTE kutatóprofesszora

Karikó Katalin négy évtizeden át végzett kutatómunkáját a tudomány élvonalába állítja a COVID-19 elleni oltások sikere.

„Azt a tényt, hogy jelenleg a média reflektorfényében vagyok, arra akarom használni. hogy ösztönözzem a fiatalokat, férfiakat és nőket, hogy legyenek tudósok, mert ez nagyon szórakoztató” – idézi Karikó Katalint a legújabb elismerését bejelentő sajtóközlemény.

Életútjának vázlatához tartozik, hogy a Szegedi Tudományegyetemen szerezte biológus diplomáját, vette át biokémikus doktori oklevelét. Itt és első munkahelyén, a Szegedi Biológiai Központban hallott először az mRNS-ről, a kapszulázási lehetőségről. Amerikai munkahelyein folytatta az mRNS-technológiával kapcsolatos kutatómunkáját akkor is, amikor ezt a tudományterületet kevesen látták ígéretesnek.

Fordulatot hozott a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatómunkában, amikor Karikó Katalin találkozott Drew Weissmannal, s együtt folytatták a kísérletezést. A 2005-ben publikált áttörésük lényege, hogy felfedezte, miként lehet az RNS-t úgy módosítani, hogy az észrevétlen maradjon az emberi immunrendszer számára.

Drew Weissman azt hangsúlyozza: rájöttek arra is, hogy a gyulladásmentes, mert módosított mRNS növeli a szervezettel termeltetett fehérje mennyiségét. „Ez egy nagy másodlagos előny volt.”

Karikó Katalin céget alapított, majd a németországi BioNTech vállalat vezető alelnöke lett. 2021 óta alma matere, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora.

Nobel-díjasok társaságában

„A Nobel-díj előszobájának” is nevezik a 2008-ban alapított „Frontiers of Knowledge Award” elismerést. 2021-ben például a 6 Nobel-díj közül 3 – az orvosi, a fizikai és a közgazdasági – kategóriában olyan személyt jutalmaztak, aki korábban elnyerte „A Tudás Határai Díjat”.

Az eddig kitüntetett Nobel-díjasok közül James Allison, Shinya Yamanaka, Jennifer Doudna és Ardem Patapoutain életútja is kapcsolódik Karikó Katalin pályájához.

94 jelölt közül választották ki a „Frontiers of Knowledge Award” Biológia és biomedicina kategóriája kitüntetettjeit. A kitüntetést a BBVA pénzügyi csoport alapítványa gondozza. Az általa fölkért nemzetközi összetételű döntőbizottság együttműködött több spanyol tudományos és kutatási szervezettel is. „A Tudás Határai Díjhoz” mind a 8 kategóriában 400.000 euró (közel 144 millió forint) a jutalom. Az elismeréseket 2022. június 16-án Spanyolországban, a baszkföldi Bilbaóban adják át, a ceremóniát követő napon gálakoncert is köszönti a kitüntetetteket.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: BBVA Alapítvány, K. K.

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.