Halálbüntetés a dualista Magyarországon – a korabeli sajtó tükrében Kutatócsoport

A középkorban bevett szokás volt a halálbüntetés alkalmazása hazánkban. Változást csak a XIX. század hozott, amikor jelentősen korlátozták kiszabásának lehetőségeit. A kutatócsoport célja átfogó képet adni a dualista Magyarország viszonyulásáról a halálbüntetéshez, elsősorban a korabeli hírlapok tükrében. Ezzel segíthetünk honfitársainknak egy európai értékeken nyugvó vélemény kialakításában a témáról, illetve eredményeink kiegészítésül szolgálhatnak más történelmi kutatásokhoz is.

A halálbüntetés dualizmus kori, magyarországi alkalmazása történetének átfogó feldolgozásához főként a hazai nyomtatott sajtótermékek híranyagát használjuk forrásul – amelyek sok esetben az egyetlen támpontot jelentik a múlt feltárásához. Szándékunkban áll a teljesség igényével feltérképezni a dualista korszakban kivégzett személyeket (név, kivégzés helye, időpontja, családi vonatkozások stb.), valamint – amilyen részletesen csak lehetséges a fennmaradt primer és szekunder források alapján – felvázolni az egyes, halálbüntetést eredményező konkrét bűncselekményeket, a büntetőeljárások lefolyását, a kivégzések körülményeit. Ebben játszanak döntő szerepet a korabeli hírlapok, amelyeket az 1800-as évek utolsó harmadában egyre inkább jellemzett a bulvárosodás, vagyis, hogy az üzleti haszon érdekében igyekeztek minél több szenzációt tartalmazó, az olvasók érdeklődését felkeltő hírt közölni – s a durva bűncselekmények, a halálos ítéletet eredményező perek, valamint maguk a kivégzések is ilyen információnak számítottak.

A korabeli újságok híranyagának komplex feldolgozása mellett – amely a kutatómunka gerincét képezi – természetesen szükség lesz rendszeres levéltári kutatásra Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, valamint a megyei levéltárakban és a Trianonban elcsatolt területek levéltáraiban is.