A Szegedi Tudományegyetem IKIKK NanoPlastHub munkacsoportja tudományos workshop keretében mutatta be a mikro- és nanoműanyag-szennyezés elleni küzdelem legújabb kutatási eredményeit. A kutatók a NanoPlastHub első évének eredményeit mutatták be, jól szemléltetve, hogy a Hub rövid idő alatt rendkívül sikeres, aktív és országos szinten meghatározó kutatási közösséggé vált. Az eseményen, ahol részt vettek a BME és a Pannon Egyetem munkatársai is lehetséges kooperációkat keresve, a gyártási technológiáktól kezdve a növényi és állati szervezetekre gyakorolt hatáson át egészen a mesterséges intelligencia alkalmazásáig számos szakterület képviseltette magát.
A környezetbe kerülő műanyagok lebomlása során keletkező mikroszkopikus részecskék mára a globális ökológiai válság egyik legégetőbb kérdésévé váltak. A szegedi Ekoparkban megrendezett szakmai napon a kutatók hangsúlyozták, hogy a mikro- és nanoműanyagokkal kapcsolatos folyamatok megértése csak multidiszciplináris együttműködésben lehetséges, amely a precízen előállított modellanyagokat, a fejlett mérési és analitikai módszereket, valamint a környezeti és biológiai hatások integrált vizsgálatát egyaránt magában foglalja. A workshopon 30 prezentációt mutattak be a szakértő közönség előtt.
A gyártástól a mérésig
A délelőtti szekciókban az SZTE TTIK szakemberei a referenciaanyagok előállításának módszereit mutatták be. A prezentációk kiterjedtek modellrészecskék gyártására top-down és bottom-up módszerekkel, mint például a lézeres ablációval előállított nanoműanyagokra, valamint a 3D-nyomtatás lehetőségeire a standardizált részecskék fejlesztésében. Emellett hangsúlyos szerepet kaptak a korszerű analitikai megközelítések, így a spektroszkópiai, kromatográfiai és egyéb modern módszerek alkalmazása a szennyezett minták osztályozására. Továbbá ígéretes eredményeket mutattak be a műanyag szennyezők kivonására is.
Biológiai hatások
A workshop második fele a biológiai és környezeti következményekre fókuszált. A TTIK, SZAOK és a GYTK kutatói olyan kérdésekre keresték a választ, mint:
- Hogyan befolyásolják a nanoműanyagok a növényi gyökérfejlődést és a stresszválaszokat?
- Milyen hatással vannak a polimer részecskék a biogáz-termelésre vagy a mikroalgákra?
- Mit mutatnak a Drosophila (ecetmuslica) modellek és az emberi sejteken végzett vizsgálatok?
- Melyek az inhalációs expozíció (belégzés útján történő bejutás) kockázatai?
- Miként lehet eukarióta sejtekre gyakorolt hatásokat csoportosítani?
- Melyek a műanyagszennyezés fő veszélyei az emberi egészségre?
- Milyen mennyiségben fordulnak elő mikro- és nanoműanyagok vizekben és talajokban?
- Miként segítheti a mesterséges intelligencia a műanyagszennyezés biológiai hatásainak kutatását.
Innováció és jövőkép
A rendezvény zárásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a nanoműanyag kutatás multidiszciplináris terület, ahol a vegyészek, biológusok, fizikusok, mérnökök, orvosok és informatikusok szoros együttműködése elengedhetetlen a környezeti és egészségügyi kockázatok mérséklése érdekében. A NanoPlastHub munkáját ezen a területen országosan is egyedülálló módon az SZTE különböző karainak és intézeteinek szoros együttműködése határozza meg, amely biztosítja a nanoműanyag kutatás valóban multidiszciplináris megközelítését.
A NanoPlastHub célja a jövőben is az, hogy vezető szerepet töltsön be a hazai kutatásokban, illetve nemzetközi szinten is meghatározó eredményeket mutasson fel ezen a kritikus fontosságú területen. A tudományos láthatóság további növelése érdekében a NanoPlastHub 2026 szeptemberében Szegeden nemzetközi konferenciát szervez, amely a mikro- és nanoműanyag kutatás vezető hazai és külföldi szakembereit hozza majd össze.
További információkért és a részletes programért látogasson el az SZTE NanoPlastHub hivatalos weboldalára (https://u-szeged.hu/nanoplasthub).
IKIKK-infó
