A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) országos roadshow keretében mutatja be a HU-rizont program nyertes pályázatait, elsőként Szegeden, szeptember 24-én. A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ több sikeres kutatása is reflektorfénybe kerül, köztük az agrár témájú projektek, amelyekről cikksorozatunk második részében adunk ízelítőt. A rendezvényen a résztvevők további érdekességeket és kulisszatitkokat ismerhetnek meg a kutatásokról.
Az emberiség mindig is megfigyelte és tanulmányozta a környezetét. Manapság olyan módszerek állnak ehhez a rendelkezésünkre, amelyek még pár évvel ezelőtt is a science fiction kategóriájába tartoztak volna. Olyan módszerekkel, eszközökkel vizsgálhatjuk a világ eddig érzékelhetetlen spektrumait, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A kiváló kutatóműhelyek nemzetközi együttműködéseit támogató, magyar kezdeményezésű és finanszírozású HU-rizont Programnak köszönhetően a Szegedi Tudományegyetemen most két olyan kutatás is zajlik, amelyek révén szintet léphetünk a környezeti veszélyek felderítésében.
Mert a világ tele van ilyen veszélyekkel. A mérgező anyagok a természetben mindig is jelen voltak – elég csak a vulkáni működés során a légkörbe jutó halálos gázokra gondolni. Manapság azonban az emberi civilizáció működése is folyamatosan juttat a környezetbe olyan anyagokat, amelyek hatásait sokszor még felmérni sem tudjuk. Más esetekben pontosan ismerjük a káros hatásokat, ám az eszköztárunk nem elég kifinomult ahhoz, hogy érzékeljük is, mivel kell hosszú távon számolnunk. A szennyezés így sokszor „láthatatlan” marad – vagy azért, mert nem érzékelünk azonnal egy késleltetett hatást, vagy azért, mert az adott anyagtípusra nincs megfelelő mérési eljárásunk.
Természetesen világszerte folynak olyan kutatások, amelyek eredményeképpen egyre pontosabb műszerek, mérési eredmények állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy képet kapjunk környezetünk állapotáról. Mivel ezek globális problémák, a megoldásoknak is globálisnak kell lenniük: a világ minden tájáról együttműködő kutatók közös munkája kell ahhoz, hogy előreléphessünk. Ezért tűzte ki célul az országokon, kontinenseken átívelő kutatói konzorciumok támogatását a HU-rizont Program.
A program egyik kiemelt fókuszterülete a gazdaság zöld átmenetének és a körforgásos gazdaság kialakításának támogatása. Ebbe olyan témák tartoznak, mint a fenntartható mezőgazdaság, a tiszta energiára való átállás, a fenntartható és intelligens mobilitás, a természeti katasztrófákkal, az extrém környezeti tényezőkkel szembeni védekezés. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak vezetésével 2024-ben két olyan projekt nyert támogatást a HU-rizont Programból, amely ezeken a területeken érhet el világszínvonalú eredményeket.
A METAPHASE projekt, Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezetésével a környezetünkbe bekerülő, eddig „láthatatlan” anyagok, gázok méréséhez adhat a kezünkbe egy egészen új „érzékszervet”, amellyel folyamatosan nyomon követhetjük a légkörbe kerülő szennyező anyagokat, de akár a betegek által kilélegzett levegőben is észlelhetjük az egészségügyi problémákra utaló molekulákat. A projektben a Glasgow-i Egyetemmel, a Szingapúri Egyetemmel és a Szöuli Egyetemmel együttműködésben a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztett fotoakusztikus eszközt tökéletesítik. Ez a környezet monitorozására alkalmas módszer azon az elven működik, hogy a különböző anyagok fényelnyelés hatására más-más hangot generálnak, és ezt érzékelik, mérik a kutatók. A kutatás célja, hogy metaanyagok használatával akár nagyságrendekkel érzékenyebbé tegyék a különböző anyagok koncentrációjának mérését.
A mesterségesen előállított makromolekulás polimerek, azaz a műanyagok a 20. században robbanásszerűen terjedtek el – ma már életünk minden területén nélkülözhetetlenek. Amíg azonban korábban csak az előnyeiket láttuk, ma már a veszélyeik is egyre nyilvánvalóbbak. Aligha volt például előre látható, hogy ma már ezeknek az anyagoknak az érzékelhetetlenül kicsi töredékei, darabkái a világ minden táján ott lesznek az Északi-sarktól a tengerek mélyéig. Jelenleg egyre több kutatás irányul a mikroműanyagok veszélyeinek feltárására. A PLAGROSYS projekt, Dr. Szilágyi István és kutatócsoportja ausztrál és svájci szakemberek közreműködésével vizsgálja a mezőgazdaság mikroműanyag-szennyezettségét. Vizsgálják többek között a szennyvíziszapokkal kezelt talajok állapotát, például azt, hogy milyen hatásuk van ezeknek az anyagoknak a talajok egészségére, a bennük élő mikroorganizmusokra, ezen keresztül a haszonnövényekre és -állatokra. És persze azt is, hogyan lehetne ezt a problémát megoldani és a környezetből a nemkívánatos mikroműanyagokat eltávolítani.
Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően hamarosan tisztábban fogjuk látni, mivel és hogyan szennyezzük magunkat, és azt is, mit tehetünk ez ellen. Aki többet szeretne tudni a szegedi vezetésű HU-rizont-kutatásokról, látogasson el szeptember 25-én a HU-rizont Roadshow országjáró programsorozat első állomására, a Szegedi Tudományegyetemre, ahol a kutatócsoportok bemutatják munkájukat a nagyközönségnek is. A nyilvános előadások és panelbeszélgetések után a tapasztalatok megosztásáé lesz a főszerep: a szakemberek workshopok keretében ismerhetik meg lehetőségeiket, fejleszthetik képességeiket, hogy a jövőben még sikeresebb pályázatokban vehessenek részt, további eredményes kutatásokkal tehessenek azért, hogy a világot alaposabban megismerhessük, és biztonságosabbá tehessük.
Regisztráció a HU-rizont Roadshow első rendezvényére: HU-rizont Roadshow - Szeged (2025. szeptember 25.)
