Új korszak a szegedi fotoakusztikus kutatásokban - metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert
Magasabb szintre léphet a fotoakusztikus mérőműszer fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen. Metaanyagok bevonásával növelik a rendszer érzékenységét. A HU-RIZONT támogatású kutatásban neves partnerintézményekkel, a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöüli Egyetemmel dolgoznak együtt a szegedi kutatók. Az általuk fejlesztett műszer felhasználási területe rendkívül szerteágazó és ígéretes. Segítségével például a kilélegzett levegő összetételéből következtethetnek az orvosok az emberi vérveszteség mennyiségére, vagy egy földrengés esetén segíthet beazonosítani, hogy a romok alatt fekszenek-e túlélők vagy van-e esetlegesen gázszivárgás.
Környezet Védelméért díjjal jutalmazták Dr. Sápi Andrást, az SZTE kutatóját
A fenntartható jövő formálásában kiemelkedő szerepet játszó cégeket és személyeket ismerte el a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) a közelmúltban megrendezett 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gáláján, ahol Dr. Sápi Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ kutatóját, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló kutatásai, fejlesztései és oktatói tevékenységéért díjazták.
Klímaváltozás kutatócsoport alakult - az SZTE kutatói összefogása a globális kihívásokra
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
A 70 éves SZTE Bajai Obszervatórium ismét a nemzetközi optikai megfigyelés porondján
Míg az űrkutatás hajnalán csak néhány műhold keringett a Föld körül, mára több mint nyolcezer. Közülük csak 4-5 ezer a hasznos, a többi meghibásodott vagy inaktívált és tehetetlenül sodródik a pályáján. A véletlen ütközések következtében kialakuló haszontalan törmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik. Esetenként néhány darab átlépi a sztratoszférát és a Földön landol. Megfigyelésük emiatt kiemelten fontos. Magyarországon ezt a feladatot kizárólag a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumában végzik, ráadásul kimagasló teljesítménnyel.
SZTE-s projekteket is vihet magával Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomásra
Megkapták az engedélyt, legkorábban tavasszal indulhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Axiom Space Ax-4-es missziója, amelynek parancsnoka Peggy Whitson, a NASA legendás asztronautája lesz. Vele tart az űrbe az indiai Shubhanshu Shukla pilóta, a lengyel Sławosz Uznański küldetésspecialista, és a HUNOR Magyar Űrhajós Program által tavaly májusban kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós is. Az Axiom-4 misszió legénységének első hivatalos, online sajtótájékoztatóját a közelmúltban tartották.
Láthatatlan fenyegetés? Az SZTE kutatói a nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják
A műanyag hulladék lebomlása során keletkező mikro- és nanorészecskék a szó szoros értelmében körül vesznek minket: jelen vannak a vizeinkben, a talajban, a levegőben, és – ma már tudjuk - az emberi szervezetben. Hogy milyen hatást gyakorolnak rá, károsítják vagy sem, s ha igen, milyen mértékben – ezt vizsgálja az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatása két partnerintézménnyel: a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel. A projekt a HU-RIZONT pályázat támogatásával valósul meg.
Parasport Nap a Szegedi Tudományegyetemen: hősök, küzdelmek és közös élmények
Nehézségeikről, motivációjukról, mindennapjaikról, történetükről meséltek a paralimpia szegedi hősei, Boldizsár Dalma, Major Endre és Rescsik Csaba a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az SZTE Parasport napon az ülőröplabdázást is kipróbálhatták a vállalkozó kedvű fiatalok.
mRNS-alapú terápia a Candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen - HU-rizont pályázatot nyert Dr. Gácser Attila projektje
Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.
Innovatív képzés- és tananyagfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen
Zöld pénzügyek, fenntartható befektetések, talajbarát növénytermesztés, alternatív fehérjeforrások – csak néhány a közül a kooperatív, projekt alapú kurzus közül, amelyet a közelmúltban történt innovatív tananyagfejlesztésnek köszönhetően végezhetnek el a Szegedi Tudományegyetem hallgatói. A kurzusfejlesztés eredményeit szakmai eseményen mutatták be 2025. február 6-án, az SZTE Rektori Épületében.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Az SZTE IKIKK Szegedi Digitális Bölcsészet Laboratórium inkubációs kutatócsoport tudományos ösztöndíjpályázatot hirdet a Szegedi Tudományegyetem tudományos tevékenységet folytató tehetséges fiatal hallgatók számára az alábbi kutatási tevékenységek végzésére: Digitális bölcsészettel kapcsolatos kutatás.
Gondolattérkép az MI-hez – az SZTE kutatói a chatbotok nyomában
Az MI-n, azaz a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek napról napra egyre elterjedtebbé válnak, és egyre jobban átszövik életünket. A jelenlegi megoldások nagy hátránya azonban, hogy kizárólag betanított adatokból dolgoznak, és nincs koherens világmodelljük. Ez korlátozza az alkalmazhatóságukat, különösen az olyan kritikus területeken, mint az egészségügy és a pénzügy. Az SZTE kutatói a RAItHMA projekt keretén belül két másik egyetemmel karöltve ennek a problémának az orvoslásán dolgoznak.
Az SZTE lehet a jövőbeli világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja – Röst Gergely a Rapid-Grip HU-rizont pályázatról
Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.
A digitális világ humán, jogi és gazdasági vonatkozásairól, kihívásairól értekeztek az IKIKK kutatói
Tizenegy szekcióban, több mint ötven előadás hangzott el 2024. december 11-12-én az Agórában, a második Digitális Világ (DIVIL) konferencián, amely az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont szervezésében valósult meg.
Agrár ökoszisztémák szennyezettségének innovatív felmérése a Szegedi Tudományegyetemen – célkeresztben a nanoműanyag
„2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal” – a vizeinkben lévő műanyagszennyezésről már sokat hallottunk, sajnos a talajban is rossz a helyzet. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz számos területen, így a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan is. A látható szennyeződésnél nagyobb veszélyt jelentenek az egészen apró mikro- és nanoműanyag részecskék. Előbbit kimutatták már a Himalája hegycsúcsán és várandós nők placentájában, utóbbiról azonban eddig alig voltak adatok. A Szegedi Tudományegyetem innovatív interdiszciplináris kutatása jelentős változást és eredményeket ígér a nanoműanyagok detektálása, hatása, nyomon követése és kivonása tekintetében.
