Bár az universitas ezzel elégedett lehet, az országos szinten immár végképp tarthatatlanná vált tanárhiánnyal neki is szembe kell néznie – hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón. 

6215 államilag finanszírozott és 1985 költségtérítéses hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől az SZTE-n – közölte Pukánszky Béla, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Vannak kiugró számok, így például a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jelentősen gyarapodott hallgatókkal, a felsőfokú szakképzései is népszerűek.

Augusztus 10-ig lehet jelentkezni pótfelvételire, ekkor már a fennmaradó helyekre csak költségtérítésesként lehet bekerülni. A legtöbb kar hirdet majd pótfelvételit, a népszerű szakok közül viszont vélhetően több nem él már ezzel az eséllyel, így például az informatika szak valószínűleg nem felvételiztet újra.

Az utóbbi két évben az államilag finanszírozottak számának csekély mértékű csökkenése és a költségtérítésesek növekedése volt megfigyelhető, örvendetes, hogy idén ez az arány megfordult – összegzett Szabó Gábor rektor.

A pontszámátlagok tendenciálisan növekedtek, így átlagosan 350 körüli pontszámmal lehetett bejutni az egyetemre. Szabó Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a legalsó ponthatár mindig statisztikai adat, nincs igazi jelentősége.

A sajtótájékoztatón azt is közölték, az informatikai-műszaki képzési területre jelentkezők száma biztatóan emelkedik. Államilag támogatott helyre az országban a legtöbb hallgatót –1536 diákot – a szegedi egyetem Természettudományi és Informatikai Karára vették fel.

Nem speciálisan csak a szegedi egyetemet érintő probléma, a rektor és a rektorhelyettes pénteki sajtótájékoztatóján mégis kitért a tanárképzés katasztrofális helyzetét mutató számadatokra. „A természettudományos tanárképzés lényegében megszűnt” – közölte Szabó Gábor. 15 tanárjelöltet vettek fel erre a területre, 8 matematika-, 3 biológia- és 4 földrajztanárt. Régóta kongatják a fizikatanárok vészharangját, idén egyetlen hallgató sem lesz. A Bologna-típusú tanárképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hasonló gondok fognak jelentkezni hamarosan a bölcsészterületen is. Ezért a rendszer sürgős felülvizsgálásra szorul – hangsúlyozta a rektor. Az oktatáspolitikára vár a strukturális változás megoldása, de legalább ilyen fontos a tartalmi megújítás is, amely pedig a felsőoktatás feladata lesz. A Bologna felesleges formális korlátokat szab a képzésnek, nem kérdés immár a változtatás szükségessége, csak az, mikor következik ez be – emelte ki Szabó Gábor.