A jelenkori társadalmi kihívások történeti jogi előzményei és megoldási modelljei

A 21. század első két évtizedében mind Magyarország, mind Közép- és Nyugat-Európa olyan társadalmi-gazdasági és jogi kihívások elé állt, amelyek újkeletűnek hatnak korunk embere számára. A jog világában azonban ez leginkább a technológiai fejlődéssel van összefüggésben, mert a felmerülő belső társadalmi és külső nemzetközi konfliktusok, demográfiai jelenségek és politikai „aktualitások” többsége de facto már korábban is felmerült a történelem során, s ebből következően azok megoldási lehetőségei, következményei ismertek, vagy ismerté válhatnak. Erre tekintettel a jogtörténeti kutatások felhívják a figyelmet a visszatérő problémákra; megmutatják, korábban miként oldották meg azokat a nemzeti jogrendszerek, mely megoldások voltak hosszabb távon sikeresek és melyek nem, egyszersmind milyen veszélyeket rejtenek magukban, ha nem kellő körültekintéssel alkalmazzuk őket. Az EU pénzügyi és jogi elvárásai teljesítésének kényszere, az egyetemes, de legalább európai keresztény értékeknek való megfelelés vagy meg nem felelés vitája felszínre hozta azt, hogy mennyire eltérő ezen princípiumok pontos tartalmának definiálása. Ha ennek a kihívásnak is meg akarunk felelni, először a múltba kell tekintenünk, mert a definiálandó értékek ott keletkeztek.

Jelenkorunk tudományos trendjeit is figyelembe véve arra törekszünk, hogy a hagyományos jogterületek mindegyikéből kerüljön témakör a kutatási programunkba: ennek megfelelően található benne hazai büntetőjogtörténet, területi és helyi közigazgatástörtént, bírósági szervezet és eljárásjog-történet, magánjogtörténet, valamint külföldi – különösen angliai – alkotmány- és jogi kultúrtörténet is. Egy kivétellel az ún. polgári kor időszakából választott témáink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy magyarországi és külföldi publikációkkal (könyvekkel, tanulmányokkal), valamint konferencia-előadásokkal a 21. századi jogalkotók számára már kipróbált és működőképes megoldásokra hívjuk fel ismét a figyelmet – tekintettel a keresztény európai jogrendszerek történetiségében rejlő közös értékekre, párhuzamokra és folytonosságokra is. A történeti jogi kutatásoknak tehát mindig van létjogosultsága és tanulsága, még ha azok – legalábbis első ránézésre – nem a digitalizáció korának technológiai vívmányait veszik vizsgálat alá. A jogtörténeti kutatócsoportban nyolc, tudományosan minősített kutató vesz részt, mindannyian az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói.