„2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal” – a vizeinkben lévő műanyagszennyezésről már sokat hallottunk, sajnos a talajban is rossz a helyzet. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz számos területen, így a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan is. A látható szennyeződésnél nagyobb veszélyt jelentenek az egészen apró mikro- és nanoműanyag részecskék. Előbbit kimutatták már a Himalája hegycsúcsán és várandós nők placentájában, utóbbiról azonban eddig alig voltak adatok. A Szegedi Tudományegyetem innovatív interdiszciplináris kutatása jelentős változást és eredményeket ígér a nanoműanyagok detektálása, hatása, nyomon követése és kivonása tekintetében.
- Amikor a műanyag szennyeződés kikerül a természetbe, a különböző mechanikai hatások következtében - szél, hőmérséklet, tengeri hullámzás stb. - elkezd aprózódni. Egyre kisebb és kisebb részekre törik, mígnem mikro- majd nanoműanyag lesz belőle – hallottuk Dr. Szilágyi Istvántól. Az SZTE IKIKK kutatója szemléltette: a mikroműanyag mérete 1 mikrométer, vagyis a méter egymilliomod (10-6) része, ami ezred része a milliméternek. A nanoműanyag pedig még ennél is kisebb, mivel a nanométer a mikrométer ezred része. Ezek a részecskék gyors terjedésük és felhalmozódásuk miatt okoznak komoly problémát az ökoszisztémákban. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz többek mellett a projektben vizsgált mezőgazdasági termelékenységre és élelmiszerbiztonságra vonatkozólag. A talajszennyezés forrása lehet például szennyvíziszap komposzt, tisztítatlan szennyvíz vagy a mezőgazdaságban használt műanyagfóliák. A klímaváltozás miatt gyakoribb aszályok miatt a kiszáradt és repedezett talajban könnyebben és mélyebbre jutnak a mikro-és nanoműanyag részecskék, megváltoztatva a talaj tápanyagtartalmát, kémiai összetételét és szerkezetét. Mindez pedig hatással lesz a termésre és a terméshozamra.
- A mikroműanyagokról egészen sok információnk van: tudjuk, hogy milyen mennyiségben, hol fordulnak elő. Kimutatták pédául a Himalája hegycsúcsain lévő hóban, az Antarktiszi pingvinekben, emberi szövetekben: a placentában. Viszont a nano frakcióról egyelőre nincsenek egyértelmű információink. Nem ismerjük a vándorlását és hatását az élőlényekre, az ökoszisztémára. Mivel nagyon keveset tudunk róla, interdiszciplinárisan, több tudományterületről vizsgálva kell hozzá állnunk a kérdéshez. A Szegedi Tudományegyetemen ezért hoztuk létre, az országban elsők között, a nanoműanyag inkubációs projektet, megerősítve azt nemzetközi kutatói networkkel– magyarázta Dr. Szilágyi István, akitől megtudtuk: a témában élettani vizsgálatokat folytatnak Dr. Maléth József szakmai vezetésével az SZTE IKIKK orvosai, gyógyszerészei, biológusai, analitikusai, fizikusai és jogászai. Dr. Szilágyi Istvánék pedig az agrárium szennyezettségének problémáját járják körbe, a PLAGROSYS projekt keretében két tudományosan magasan jegyzett nemzetközi partnerintézménnyel: az ausztrál University of Queensland és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne tudósaival, akik régóta folytatnak kutatásokat a témában.
- A kutatásban részt vevő intézmények egymással folyamatos kapcsolatban állnak, a munkafolyamatok egymásra épülnek: terepi és laboratóriumi vizsgálatokkal tárja fel a nanoműanyag kijutási útvonalait, eloszlását és viselkedését például a települési szennyvíziszap által kezelt mezőgazdasági talajokban az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézete, Dr. Sipos György vezetésével. Az ausztrál University of Queensland kutatói azt mutatják ki, hogy milyen hatása van a nanoműanyag szennyezésnek a talaj egészségére a szerkezete és mikroorganizmusok eloszlása alapján. Az SZTE Biológiai Intézete – Dr. Kolbert Zsuzsanna koordinálásával - vizsgálja a műanyag szennyezés rizoszféra-haszonnövény-állat ökoszisztémára gyakorolt hatását. A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói pedig új típusú vegyületek, úgynevezett ionos folyadékok fejlesztésével szelektíven képesek kivonni nanoműanyag részecskéket a víz vagy talajmintából, ami a mennyiségük meghatározásának egyik kulcsfontosságú lépése. Az SZTE kémikusai mind a négy egységgel kapcsolatban állnak és a nanoműanyagok alakjának, méretének és mennyiségének meghatározásával hátteret biztosítanak a kísérletekhez, a nanoműnyagok kolloidkémiai (transzport, migráció és feldúsulás) aspektusait kutatják.
A projekt témája aktuális a mezőgazdaságban fellépő műanyagszennyezéssel kapcsolatos sürgető kihívások kezelésében. A műanyag részecske szennyezők detektálásába, hatásába, kivonásába és kémiai jellemzésébe való egyedi betekintés egy olyan agrárinnováció, amely várhatóan nagymértékben hozzájárul az élelmiszerbiztonság és az ehhez kapcsolódó gazdasági szektor fejlődéséhez.
A témáról korábban írtuk: https://u-szeged.hu/sztehirek/2024-november/kozel-3-milliard-forint-tamogatas-erkezik-szegedi-tudomanyegyetem-hu-rizont-palyazat?objectParentFolderId=19396
Fotó és szöveg - IKIKK-infó: Bobkó Anna
