A Szegedi Tudományegyetem különleges kutatási területtel színesíti innovációs palettáját: egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései. Fedélzetén a Szegedi Tudományegyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.
Horpácsy Tamás, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkájának eredményeként elkészült a MRC-100 elnevezésű kisműhold. Nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz száz éves. Az új űreszköz a SMOG sorozat legnagyobb méretű műholdja. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Fedélzetén meghívott „utasként" három egyetemen, köztük az SZTE-n készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek. A kutatásról az érintett kutatókat kérdeztük.
Mingesz Róbert, Kiss Ádám, Horpácsy Tamás Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Az MRC-100 projekthez mikor és milyen módon kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem?
– 2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projekthez. Először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket valamint az aktuális projekt célját, majd tisztáztuk, hogy milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények. Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak – mondta el Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa.
– Ekkor én még nem szerepeltem a résztvevők listáján. Később azonban lett lehetőségem bekapcsolódni, ugyanis hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb, rendkívül szűk határidős lehetőség további mérések feljuttatására. Nem sokszor áll ilyen lehetőség az ember előtt, elfogadtuk a kihívást – tette hozzá Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője.
– Mi az MRC-projekt célja?
– Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet. Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése – mondta el Kiss Ádám.
A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, mely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint, a chiphiány idején ők voltak akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.
Kiss Ádám, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Személyesen későn tudtam csatlakozni az eredeti tervekben is szereplő modul munkáiba, gyakorlatilag csak az elkészült modul átnézésében, illetve egy kísérlet programozásában tudtam részt venni – alapvetően egy kész projekttel szembesültem. A második modul kapcsán viszont gyorsan kellett cselekedni, gyorsan kellett embereket találni. A verbuválás (kísérletek összeállítása, áramkörtervezés, programozás, tesztelés stb.) a Móra Ferenc Szakkollégiumban történt, ahol sikerült tehetséges diákokat megfogni, és a munkát rekordidő alatt befejezni.
Alapvetően az SZTE feladatként (vagy inkább lehetőségként) mindkét esetben egy 3x3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss Ádám.
– Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént. A második modul építése kapcsán rendkívül fontos megemlíteni az ipari támogatókat, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt a beszerzés és a gyártatás: RET Elektronika, Eurocircuits, FDH Kft., CSIHA Zrt. A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek. Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami a mi kísérleteinket fogja az űrbe juttatni – vázolta fel a közeljövő legfontosabb terveit Kiss Ádám.
Kiss Ádám hisz a tudományterületek közötti átjárhatóságban: az orvosi karon tanul, informatikát kutat, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Csiha Zrt. komoly és modern fejlesztő laborokkal felszerelt, óriási szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákkal bíró, országos szintű rendszereket fejlesztő cég, Magyarország meghatározó vállalkozása. Speciális szakértelmük és termékfejlesztési tapasztalatuk lehetővé teszi, hogy a szoftveres és a hardveres kihívásokra egyaránt tudjanak költséghatékonyan és kimagasló színvonalon – a mai technológiai trendek elvárásait szem előtt tartva – reagálni.
– Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy jó szakmai kapcsolatot ápoljunk a jövő szakembereit képező helyi, regionális vagy akár országos szervekkel, jelen esetben a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint azt, hogy adott esetben támogassuk fejlesztéseiket. Az MRC-100 műhold projekt kapcsán megtiszteltetés számunkra, hogy támogathatjuk az SZTE szakmailag nagyon felkészült csapatát, és részesei lehetünk egy ilyen nagyvolumenű, korszak-formáló projektnek. Az ebben résztvevő tehetséges fiatalok hozzáállása és innovatív gondolkodása hasonlít az általunk képviseltekhez, így nem volt kérdés, hogy segítünk, amiben tudunk. A projekt támogatása kiváló lehetőség számunkra, hogy megismerkedjünk olyan szakemberekkel, akik tudásukkal a későbbiek során, akár a cég munkájába is be tudnak kapcsolódni – mondta el Csiha Márk, a Csiha Zrt. tulajdonosa.
A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják őket, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg.
Az eszköz, amelyet a műholdra szerelnek majd, Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával elindult. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz, ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.
Az elmúlt időszakban több olyan projekt indult, mely ugyan konkrétan nem az MRC100 műhold készítéséhez kapcsolódik, de segít kiépíteni olyan kompetenciákat, amelyek a további műholdfejlesztések során elengedhetetlenek, többek között, szakdolgozat keretében (Makan Gergely vezetésével Horpácsy Tamás végzi) jelenleg is zajlik olyan fejlesztés, amelynek keretében olyan tesztrendszer épül, amivel egyszerűbben és megbízhatóbban tesztelhetők a jövőbeli műholdas modulok.
Lévai Ferenc
Nyitókép: Mingesz Róbert kezében az eszköz, amit a műhold jutatta az űrbe, mellette Kiss Ádám Fotó: Kovács-Jerney Ádám
