2024. május 20., hétfő English version
Archívum  --  2005  --  14. szám - 2005 szeptember 26.  --  Irodalom
Weiner Sennyey Tibor
A megsebzett pihi és a parázs
Ott kezdődik minden azon a tegnapi felvételen
Ahol weöres sándor ül egy hatalmas kertben
És miközben mesél és verset mond igen színeset
Vegytiszta fekete-fehérre mond mindenféle színeset
Közben halkan cigarettázik és körötte a zöld fű
Mindenütt szanaszét csak a sok kicsi fűszál
És mind kiabál hogy kedves weöres sándor bácsi
Énrám énreám kérlek szépen rám hamuzzál
Aztán pöcköl az ujj foszlik a parázsos papír
Nem hallunk mást csak azt az egy pöckölést
És hullik alá a hamu le egészen lefelé
És minden fűszál ugrik hogy énrám essél
Ott kezdődik minden hogy az a fűszál
Parázs és hamu üregében voltam én
Hogy végre elégjek kicsit lehamuzott
Aztán a ma amikor minden kép kibocsátva
Kedves Univerzum ez voltam hogy legyek más
Ami te vagy annak hullám dobogása
Ezért irányult minden ami van ebbe az irányba
Városom a kör sugárból fonott ágya
Az emberek köröttem tiszta csobogás
A szerelem is olyan mint a nem várt halál
Ágyam az égbolt párnám a Nap és a Hold
Ami kell hogy jöjjön az úgyis megtalál
Új század nyílhat szárunkból pattan a Lét
Az ima meghallgatásra talál a félelem ráz
Kicsit a megsebzett pihimadár tollán
Egyél igyál aludj és ébredj fel a nappal
Már nyílik az ablakod partján dolgozz
És pihenj kérd meg a tárgyat hogyha fáradsz
Lassan vigyen tovább köszönj az úton
Lábujjhegyen járj edd azt ami vagy ne mást
Szeress ha kell és ne feledkezz ölelésről
Nyújtsd ki a látást és fogalmazd meg a szépet
Gondolkozz melyik fűszálra hamuznál
Aztán jöjjön az este fejedet hajtsd le nyugodtan
Hogy legyen nekünk könnyű a Föld
Felhőtlen az Égbolt sima a Tenger
És ne emésszen el a Tűz.
Bezár