Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik
Tartalom
Tartalom átlépése.
Archívum
2005
14. szám - 2005 szeptember 26.
Irodalom
Solymosi Bálint
2005
14. szám - 2005 szeptember 26.
Irodalom
Solymosi BálintRomantika
Cikk nyomtatás
Link küldés
MegosztásMúló rosszullét, azt hittem; ültem,
mint valami fekete özvegy kezét
szorítottam a cigarettás dobozomat,
aztán a gyufást, a gyufát (kényszeredett
nevetés) kihúzzam vagy se nála,
kit mindenért okolni oly kéznél lévő
általábanvéve, egyébként nem az, nem kéznél lévő,
önhibáján kívül van… (Egyébként ki az?)
Általábanvéve nem zavartatjuk magunkat,
ha a Másik valakiben „megnyílik a föld".
Jégtáblák zúdulnak, lassan, le, fehér
sarki nyúl (vagy albínó vadmacska, Rorschach)
kapaszkodik, körmeit mélyeszti az érthetetlenségbe;
így múlnak hosszú órák, napok, hogy
lassanként megtetszenek
a katasztrofális körülmények.
A(z ön)feledés állati, fagyott bélsár, (a világban)
természetes része lett a (szerencsés kimenetelű)
baleseteknek. Nemsokára majd előkerülnek, honnan,
a nyáladzó kamaszkorból? a döglegyek,
kihajtanának, mint a lázadás zöldjei.
El se kell zuhanjon a szék (bolondok hava!)
velem, egy csillagnak húsvér hullása
az (a gondolat), hogy egy valaha, valaki
által rontott (avagy apahiányos) mondat
tanulmányozása minden nő, holott milyen távol
még és milyen közel már az!
Miért is tudnám, mit nem tudok eleve?
Például, hogy ezt képtelen vagyok befejezni,
illetve, így nem lehet abbahagyni. Még egy
cigaretta hát, és még egy, egész addig,
míg le nem hull a fekete lepel, és leple-
zetlenül a Másik tenger(mély) dühére riadsz.
mint valami fekete özvegy kezét
szorítottam a cigarettás dobozomat,
aztán a gyufást, a gyufát (kényszeredett
nevetés) kihúzzam vagy se nála,
kit mindenért okolni oly kéznél lévő
általábanvéve, egyébként nem az, nem kéznél lévő,
önhibáján kívül van… (Egyébként ki az?)
Általábanvéve nem zavartatjuk magunkat,
ha a Másik valakiben „megnyílik a föld".
Jégtáblák zúdulnak, lassan, le, fehér
sarki nyúl (vagy albínó vadmacska, Rorschach)
kapaszkodik, körmeit mélyeszti az érthetetlenségbe;
így múlnak hosszú órák, napok, hogy
lassanként megtetszenek
a katasztrofális körülmények.
A(z ön)feledés állati, fagyott bélsár, (a világban)
természetes része lett a (szerencsés kimenetelű)
baleseteknek. Nemsokára majd előkerülnek, honnan,
a nyáladzó kamaszkorból? a döglegyek,
kihajtanának, mint a lázadás zöldjei.
El se kell zuhanjon a szék (bolondok hava!)
velem, egy csillagnak húsvér hullása
az (a gondolat), hogy egy valaha, valaki
által rontott (avagy apahiányos) mondat
tanulmányozása minden nő, holott milyen távol
még és milyen közel már az!
Miért is tudnám, mit nem tudok eleve?
Például, hogy ezt képtelen vagyok befejezni,
illetve, így nem lehet abbahagyni. Még egy
cigaretta hát, és még egy, egész addig,
míg le nem hull a fekete lepel, és leple-
zetlenül a Másik tenger(mély) dühére riadsz.
Irodalom
Címkék
Legolvasottabb
Portál
Hírek, aktualitások 
Rendezvénynaptár
-
SZTE Lépjük meg! kihívás
április 08. - június 08. -
GTK25 - Plakátkiállítás
május 14. - június 10. -
A tudás titkos kertje – válogatás muzeális értékű botanikai könyvekből – kiállítás
május 16. - június 28. -
Vizsgaidőszak a 2023/2024-2. félévben
május 21. - június 29. -
Vizsgaidőszak záróvizsgázó hallgatók számára
május 21. - június 10.
Gyorslinkek
Lábléc
Szegedi Tudományegyetem
6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszám: (+36-62) 544-000
Központi fax: (+36-62) 546-371
© 2014 Szegedi Tudományegyetem. Minden jog fenntartva.
A Szegedi Tudományegyetem internet kapcsolatát az 
biztosítja