Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szabó Gábor (BTK, V. tört.-kommunikáció): A környezettudatos életmódot fontosnak tartom, amit mi sem bizonyít jobban, hogy Szegeden a tömegközlekedést választom, szülővárosomban pedig biciklizem. A globális felmelegedés, a klímaváltozás ellen leginkább a nagyobb országoknak kellene tenniük valamit. Magyarország például nem nagyon léphetne érdemlegesen ez ügyben. Amúgy szerintem minden embernek megvan az egyéni felelőssége ebben – mindig az egyén dönti el, hogy mit tesz a környezetért, vagy éppen az ellen. 

László Alexandra (BTK, IV. kommunikáció-magyar): Ami az egyéni felelősséget illeti, megpróbálom minél kevésbé pocsékolni az energiaforrásokat. Fogmosás közben nem hagyom nyitva a csapot, odafigyelek arra, hogy lekapcsoljam a lámpát ott, ahol nem használom, nem dobom el a bevásárlószatyrokat stb. Ami pedig a kollektivitást illeti: a legnagyobb országok tudtommal nem írták alá a kiotói egyezményt, így az európaiaknak kell példát mutatniuk. Persze kétséges, hogy ez milyen sikerrel jár. 

Csányi Gábor (TTK, I. programtervező inf.): Szívesen mondok példákat: a zuhanyzást megpróbálom minél hamarabb lezavarni, elektromos készülékeimet még a hálózatból is kihúzom, hogy semmilyen fogyasztásuk se legyen, igyekszem trolival, villamossal közlekedni stb.

Elsősorban politikai probléma a klímaváltozás, így politikai összefogásra lenne szükség. Támogatni kellene az erdőtelepítést, legalább megélhetési szinten, és a bioüzemanyagok felé kellene orientálódni.