Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

–Miként alakul az Szegedi Tudományegyetem központi támogatása a 2005-ös évben?

– Az Oktatási Minisztériumtól a költségvetési irányelveket még nem kaptuk meg, csak a főbb sarokszámok az ismertek. Az egyetem saját bevételeit a tavalyi szinten írja elő az oktatási tárca, míg a központi támogatások összege némileg növekedett az előző esztendőhöz képest. Tavaly a támogatott főösszegünk 14 milliárd 909 millió forint volt, az idei esztendőben ez 15 milliárd 587 millió forint. Míg 2003-hoz képest a központi források 2004-ben csökkentek, az idei évben minimális növekedés tapasztalható. Akár azt is mondhatnánk, hogy mindenki boldog és elégedett. A nehézséget az jelenti, hogy a kötelező bérfejlesztést kell végre hajtanunk, amely első szakasza már meg is történt, hisz januári fizetésükkel már a megemelt béreket kapták meg az egyetem dolgozói. A béremelés mértéke január 1-jétől 7,5 százalék, melyet szeptembertől további 4,5 százalékkal egészítünk ki. Erre a bérnövekményre a központi források nem állnak száz százalékban rendelkezésre, ezért ezt saját bevételeiből kell pótolnia az SZTE-nek. A másik nehézség az egyetem gazdálkodásában, hogy a dologi kiadások mintegy 10 százalékkal nőttek. Ha bérnövekményt és a dologi kiadások növekményét összevetjük az állami támogatások minimális bővülésével, akkor látjuk, hogy az egyetem gazdálkodása változatlanul nehéz és kritikus szakaszában van.

 

A bérnövekményre a központi források nem állnak száz százalékban rendelkezésre. Fotó: Segesvári Csaba

 

– A sajtóban országos szinten akár több ezer fős elbocsátásokról írnak, Debrecenben több mint ötszáz, Miskolcon százat meghaladó egyetemi dolgozót küldenek el. Sor kerül-e létszámcsökkentésre Szegeden?

– Jelenleg nem tervez elbocsátásokat az egyetem vezetése. A két ütemben megvalósuló bérfejlesztés éves szinten átlagosan 9 százalékos béremelést jelent. A központi költségvetésből érkező pénz ugyan mintegy 350-400 millió forinttal kevesebb annál, mint ami ezt a béremelést fedezné, a hiányzó összeget az egyetem saját bevételeiből kívánja pótolni.

– Mikorra lesz végleges költségvetése az intézménynek?

– Az SZTE végleges költségvetése várhatóan márciusra készül el, reményeim szerint a hónap második felében tárgyalhatja az Egyetemi Tanács. Jelenleg a kari egyeztetések folynak.

– December 9-én átadták a Tanulmányi és Információs Központot. Milyen forrásokból fedezi az egyetem a TIK működtetését?

– A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy az elkészült nagy beruházások működtetéséhez az oktatási tárca az első évben támogatást nyújt. Sajnálatos módon ezt az OM a TIK esetében nem tudja megtenni, ezért a saját bevételből és a kari keretekből kell gazdálkodnunk. A ház üzemeltetése közel 270 millió forintba kerül az idei évben, mivel az épület kiadásából befolyó összegek nem fedezik az üzemeltetés költségeit, a fennmaradó részt a tizenegy kar állja. Januárban és február első felében 45 ezren fordultak meg a TIK-ben, vagyis a ház él, használatba vették az egyetem polgárai.

– Az elmúlt évben részben saját forrásokból, részben az egyetem központi költségvetéséből komoly felújításokat hajtottak végre a karok. Folytatódnak-e ezek a munkálatok 2005-ben?

– Az utóbbi évek nagyszabású felújítási munkái az idei esztendőben nem folytatódnak, mert nincs miből. Az egyetem saját tartalékainak végéhez közeledik. Több mint 6 milliárd forintot nyert az SZTE különböző pályázatokon, de ezen összegek felhasználása nagyon kötött. Ezeket a forrásokat megcsapolni, másra fordítani nem lehet, hiszen a pályázat kiírója nagyon szigorúan ellenőrzi ezt.

 

Az utóbbi évek nagyszabású felújítási munkái az idei esztendőben nem folytatódnak. Fotó: Segesvári Csaba

 

– Az egyetem tervei között szerepelt a Dugonics téri központi épület rekonstrukciója.

– Az épület jelenleg csak nagyon korlátozott mértékben használható. A földszint és az első emelet elektromos hálózata érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, ezért ezt a két szintet áramtalanítani kellett. Jelenleg keressük annak a lehetőségét, hogy az Oktatási Minisztériummal egyeztetve, vagy magántőke bevonásával újítjuk fel a házat, vagy ha 2006-2007-ben lesz nagyjavítási kerete a tárcának, abból kezdjük meg a rekonstrukciót.

– Az oktatási kormányzat országos szinten 10 ezer új kollégiumi férőhelyet ígért a ciklus végére. Mennyi jut ebből Szegedre?

– A kollégiumi férőhelybővítés és rekonstrukció két szálon fut Szegeden. Az Öthalmon 696 új férőhelyet alakítunk ki, a szerződés aláírása napokon belül várható. A kivitelezést és a finanszírozást végző céggel az egyetem már megállapodott, most az Intézményi Beruházási Bizottság engedélyére várunk.

A másik beruházás, a Fürj utcai és a Hermann Ottó kollégium felújítása. Az Egyetemi Tanács már zöld utat adott ennek, a szintén magántőke bevonásával lezajló, rekonstrukciónak. Március elején várható, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter és több kollégiummal bíró egyetem vezetője közösen ír alá egy együttműködési megállapodást, melyben szerepelni fog ez a két szegedi épület is. Ez a felújítás hosszabb procedúra lesz, hisz közbeszerzési eljárást kell kiírni, ezt követheti csak a tervek elkészítése, majd a kivitelezés. Ráadásul a munkálatokat össze kell hangolni az öthalmi beruházással, hisz a felújítást követően újszegeden csökkeni fog a férőhelyek száma, mivel magasabb színvonalú, fürdőszobás diákszállót alakítunk ki.

– A Gazdaságtudományi Kar tavaly megvásárolta a Kálvária sugárút elején a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola volt épületét. Mikor indulhatnak el itt a munkálatok?

– Nagyon remélem, hogy március végére, április elejére megkapjuk az engedélyes terveket az építésügyi hatóságtól. A beruházáshoz pályázaton forrásokat nyert az egyetem a HEFOP pályázatán, így a terv birtokában kiírhatjuk a közbeszerzési pályázatot és még az idei évben elkezdődhet a felújítás.