Az emberközpontú technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia térnyerése, valamint a tudomány és az ipar kapcsolatának erősítése állt a középpontban június 17-én, a JATE Klubban az SZTE IKIKK által életre hívott VIRTUS Klub eseményen. Az „Ipar 5.0, mesterséges intelligencia és az ember jövője a gyártásban” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői azt vizsgálták, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munka világát, és milyen szerep jut az embernek a jövő technológiai környezetében.
Az elefántcsonttoronyból kilépve világítótoronnyá válni
Az SZTE IKIKK, azaz a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja 2025 őszén indította útjára az SZTE VIRTUS Klubot. Az interaktív, szakmai rendezvény célja, hogy közvetlen, kölcsönösen inspiráló légkörben összekapcsolódhassanak az egyetem ipari partnerei, kutatói és hallgatói, és megvitassák az aktuális technológiai, tudományos és társadalmi kihívásokat. A beszélgetést megelőzően az egyetem innovációs értéklánc modelljét Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, az IKIKK szakmai vezetője, valamint Prof. Dr. Csóka Ildikó stratégiai főigazgató, az IKIKK operatív vezetője mutatta be.
Prof. Dr. Kónya Zoltán és Prof. Dr. Csóka Ildikó
Elmondták, a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt években tudatosan építette ki azt az innovációs ökoszisztémát, amelyben a kutatási eredmények közvetlenül kapcsolódhatnak a gazdasági szereplők igényeihez. Mint Prof. Dr. Kónya Zoltán fogalmazott, céljuk, hogy az egyetemi elefántcsonttoronyból kilépve világítótoronnyá váljanak, párbeszédet teremtve a kutatói és a vállalkozói szféra között. Prof. Dr. Csóka Ildikó kiemelte, ezt a folyamatot támogatja az SZTE VIRTUS programja is, amely a kutatók és hallgatók innovatív ötleteinek fejlesztését segíti. A program az első koncepciók kialakításától a szakmai mentoráláson, üzletfejlesztésen és piaci validáción át akár a gyakorlati hasznosításig vagy vállalkozásindításig kíséri a különböző projekteket.
Ferencz Rudolf, Simon János és Hegedűs Péter
A mesterséges intelligencia és az ember jövője a gyártásban
A programsorozat júniusi állomásán a résztvevők arra keresték a választ, meddig juthat el a mesterséges intelligencia az ipari környezetben; kiválthatja-e az emberi gondolkodást, vagy éppen új szintre emeli az ember és a technológia együttműködését. Az est során azt is körbejárták, hogyan alakítja át a digitalizáció, az automatizáció és az AI a gyártást, a kutatás-fejlesztést és a munka világát.
Az esemény meghívott vendégei között ezúttal is neves szakemberek osztották meg véleményüket: Kaszás Anikó, a SolvElectric ügyvezető igazgatója; Fekete Zoltán, a Rheinmetall szegedi gyárának informatikai vezetője; Sas Zoltán, a Bosch Rexroth Kft. I4.0 rendszertervező mérnöke, pre-sales expertje; Hegedűs Péter, az SZTE TTIK Szoftverfejlesztés Tanszék docense; valamint Simon János, az SZTE Mérnöki Kar docense. A beszélgetést Ferenc Rudolf, az SZTE IKIKK Smart Rendszerek Kompetenciaközpont vezetője moderálta.
Kaszás Anikó, Fekete Zoltán, Sas Zoltán
Az Ipar 5.0 már nem a gépekről, hanem az emberről szól
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői az ipari forradalmak főbb mérföldköveit áttekintve jutottak el napjaink technológiai kihívásaihoz. Kiemelték, míg az első korszakot a gépesítés, a gőzgép feltalálása, a másodikat a villamosenergia és a tömegtermelés, a harmadik fázist pedig a számítógépek, az internet megjelenése és az automatizálás jellemezte, addig az Ipar 4.0 már nem csupán az automatizációról és a robotikáról szólt, hanem a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén ezek intelligens összekapcsolódásáról. Az Ipar 5.0 azonban egy teljesen új szemléletet képvisel: itt már azon van a hangsúly, hogy a technológia alkalmazkodjon az emberhez, ne pedig az ember a technológiához. A szakemberek szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése során a hatékonyság sokszor háttérbe szorította az emberi szempontokat, ezért a következő korszakban a fenntarthatóság és az ember-gép együttműködése kerül előtérbe.
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert
Az Ipar 5.0 tulajdonképpen az a korrekciós fázis, amikor a hirtelen, nagyon gyors technológiai fejlődéshez hozzáfejlődik maga a társadalom is, és megtanulja fenntartható módon, hatékonyan és ésszerűen kihasználni az új lehetőségeket, magyarázták az előadók. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia. Az előadók szerint az AI számos feladatot képes átvenni, azonban nem helyettesítheti az embert. Az összetett problémák megoldása továbbra is emberi kompetenciát igényel.
Napjainkban azonban tapasztalható, hogy egyes vállalatok csökkentik munkatársaik számát, például a pályakezdő fejlesztőkét, mivel bizonyos feladatokat már a mesterséges intelligencia is képes ellátni. A beszélgetőpartnerek szerint ez hosszabb távon utánpótlási problémákat okozhat, hiszen nincsenek tapasztalt szakemberek juniorok nélkül. Úgy vélik, a jövőben a mérnökök és a fejlesztők szerepe egyre inkább a rendszerszintű gondolkodásra, a kreatív problémamegoldásra, a technológiák összekapcsolására és a mesterséges intelligencia tudatos használatára épül majd.
Középpontban a fenntarthatóság
Az Ipar 5.0 fázisban még egy sarkalatos kérdés előtérbe került: mégpedig a fenntarthatóság problémaköre. Mint azt a résztvevők elmondták, a jövő iparának működésében a környezeti szempontoknak is meghatározó szerepet kell kapniuk. Ez főként azért hangsúlyos, mert a mesterséges intelligencia működtetése jelentős energiaigénnyel jár. Ezért az új technológiák alkalmazásánál nagyon fontos, hogy a környezeti terhelés csökkentése nagyobb figyelmet kapjon. Kiemelték, akár már kisebb optimalizálásokkal is jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el.
Az oktatásnak is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz
Mint ahogyan a beszélgetőpartnerek rávilágítottak, a technológiai változások az oktatást is új kihívások elé állítják. Úgy vélik, a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan lehet a társadalmat és az oktatást felkészíteni a gyors technológiai fejlődésre.
Kiemelték, a felsőoktatás feladata a jövőben már nem pusztán a programozás, vagy egy-egy szakma alapjainak átadása lesz, hanem olyan szakemberek képzése, akik képesek rendszerekben gondolkodni, együttműködni a mesterséges intelligenciával, valamint kreatív és fenntartható megoldásokat alkotni.
Összességében az Ipar 5.0 lényege nem az ember kiváltása, hanem éppen ellenkezőleg, olyan technológiai környezet kialakítása, amelyben az emberi tudás, a kreativitás és a tapasztalat a mesterséges intelligenciával és a robotikával együttműködve teremthet fenntartható és hosszú távon is élhető jövőt.
Az SZTE innovációs modelljéről itt olvasható bővebben: https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-junius/otlettol-piacig-igy
Fülöp Tímea
Fotó: Bobkó Anna
