Hogyan juthat el egy ötlet a piaci megvalósításig? Milyen jógyakorlatok segítik a kutatók előrehaladását, és milyen buktatókra érdemes odafigyelniük a siker érdekében? Az SZTE VIRTUS Kutatói Életpálya Program arra hivatott, hogy hidat képezzen a tudományos kutatói munka és a piaci jelenlét között, és segítse a kutatókat céljaik megvalósításában. November 17-én, az SZTE Innovációs Napján kerekasztal-beszélgetés keretében nyerhettek bepillantást az érdeklődők a VIRTUS Program részleteibe.
„Ötlettől a piaci hasznosításig – lehetőségek, buktatók és jógyakorlatok a kutatói innovációs út során” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az SZTE Innovációs Napja keretében a Rektori Hivatal dísztermében, ahol kutatók, innovációs szakemberek és vállalati partnerek osztották meg tapasztalataikat. Az előadók kiemelték, a Szegedi Tudományegyetem ma Magyarország egyik legaktívabb egyetemi innovációs központja – nem véletlenül, hiszen idén több mint 50 fejlesztés fut párhuzamosan csak a VIRTUS Program keretében az intézmény falai között.
A beszélgetésben, - melynek moderátora Kurucz Róbert, az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság Innovációmenedzsment Egységének vezetője volt - részt vett:
Kurucz Róbert, Prof. Dr. Martinek Tamás, Dr. Berényi Antal, Koppány Enikő, Ujhegyi András, Varga Endre és Hajdú Szabolcs. Fotó: Ágoston Bence
Mint a beszélgetés kezdetén a résztvevők elmondták, a VIRTUS Kutatói Életpálya Program a Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatósága (SFF) által létrehozott, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központban (IKIKK) megvalósuló, egyetemi szintű innovációtámogató rendszer. A program célja, hogy a kutatói ötleteket végigkísérje az alapkutatási fázistól egészen a piaci hasznosításig, ezzel biztosítva az SZTE innovációs ökoszisztémájának megerősödését, az ipari és befektetői kapcsolatok kiszélesítését, valamint az egyetemi szellemi alkotások tényleges hasznosulását.
A VIRTUS Program négy fő programelemből áll:
A kerekasztal-beszélgetés közönsége. Fotó: Ágoston Bence
A beszélgetés középpontjában az egyetemi kutatói innováció és az innovációs ökoszisztéma működése állt. A résztvevők kiemelték, hogy a sikeres innovációhoz elengedhetetlen, hogy hidat képezzenek a kutatói munka és a piaci hasznosítás között. Céljuk, hogy a tudományos eredményeket minél hatékonyabban juttassák el a gyakorlati alkalmazásig. Mint tanácsolták, ennek megvalósításához nagyon fontos, hogy a kutató már a kezdeti fázisban világosan lássa, kinek, hogyan és milyen irányban szeretné értékesíteni az ötletet. Leszögezték, erre azért van szükség, mert a piaci sikerhez nem elegendő csak a kutatói tudás: olyan vállalkozói attitűdöket is megkíván, mint a rugalmasság, kreativitás, ellenállóképesség a kudarcokkal szemben, vagy az üzleti és pénzügyi készségek elsajátítása.
„Beszélgetésünknek két fontos mottója van: az egyik, hogy hidat építsünk a kutatói munka és a piac között, a másik pedig, hogy szükség van egy olyan csapatra, amely a kutatókkal együttműködve támogatja ezt a folyamatot” – hangzott el. Kiemelték, ennek a hídnak a kiépítésén dolgozik a projektmenedzsment, az innováció-menedzsment, a klaszter-menedzsment, valamint a science menedzsment, amelyek végigkísérik az ötletek útját egészen a piaci bevezetésig. Hangsúlyozták, egy csapat megléte azért is nagyon fontos, mert általuk lehetővé válik, hogy a kutatók nyugodt környezetben koncentrálhassanak munkájukra, miközben nincs rajtuk publikációs kényszer, és védelmet élveznek a pályázatok vagy a pénzügyi nyomás okozta stressztől.
Dr. Berényi Antal, Koppány Enikő, Ujhegyi András, Varga Endre és Hajdú Szabolcs. Fotó: Ágoston Bence
A kutatók számára a legnagyobb hajtóerő gyakran a kíváncsiság és a becsvágy: valami újat alkotni, valamit, amit korábban még senki nem csinált. A VIRTUS Program ehhez biztosítja azt a szakmai, pénzügyi és infrastrukturális hátteret, amelynek segítségével az ötletek valódi, piaci technológiákká érhetnek.
Ahogy az előadók kiemelték, egy-egy ötlet sikeres hasznosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az egyetem komplex ökoszisztémaként működjön. Míg korábban az innovációtámogatás egy-egy szervezet saját feladataként valósult meg, ma már világossá vált, hogy a sikeres eredményhez fogaskerekek hálózatának kell szoros együttműködésben működniük. „Először az innovátor, a kutató megpörgeti az első fogaskerekeket. Ahhoz viszont, hogy az ötlettől eljussunk a hasznosításig, egymásba kapcsolódó fogaskerekek hálózata kell” – hangsúlyozták.
A kerekasztal-beszélgetés közönsége. Fotó: Ágoston Bence
A kerekasztal-beszélgetés során arra is felhívták a figyelmet, hogy a tudományos áttörés önmagában még nem elegendő. Mint elárulták, a befektetők három fő kritérium alapján hoznak döntést:
Kurucz Róbert, Prof. Dr. Martinek Tamás, Dr. Berényi Antal. Fotó: Ágoston Bence
A Szegedi Tudományegyetemen már 2019 óta működnek az innováció-menedzsmenthez kapcsolódó képzések. Az idei évben pedig tovább erősödött ez az irány: külön képzési modulok, valamint jogi támogatás is segíti a kutatók felkészülését. Fontos, hogy a kutatók világosan értsék a piaci realitásokat. Mint a szakemberek fogalmaztak: „látnunk kell, ha kimegyünk a piacra az ötletünkkel, ott farkasokkal találkozunk, akik mind a saját javukat akarják” – fogalmaztak.
Éppen ezért volt szükséges egy stabil, támogató csapat létrehozása az SZTE-n, amely nem hagyja magára a kutatót a piaci hasznosítás felé vezető úton, s maximális szakmai támogatást nyújt részükre abban, hogy sikereket érjenek el.
A szakmai fórum következő kulcstémája a szellemi tulajdonvédelem volt. A szakértők figyelmeztettek: egy rossz pillanatban elhangzó konferencia-előadás vagy egy túl korai TDK-publikáció akár végleg ellehetetlenítheti a szabadalmaztatást. Ezért az egyetem már az ötletek korai szakaszában szakértői jogi támogatást és akár 1 millió forintos kezdeti forrást biztosít a kutatóknak, hogy eldőlhessen: védhető-e és hasznosítható-e a fejlesztés. Ha pedig sikeres lesz egy ötlet és kivitelezhető, akkor az egyetem 10 milliótól 70 millió forintnyi támogatást biztosíthat.
„Nagyon sokszor előfordult, hogy egy-egy kutató akaratlanul is nyilvánosságra hozta azokat az információkat, amelyek később gátolták a szabadalmi folyamatot. Ezeket időben ki kell szűrni” – hangzott el a beszélgetésen.
A kerekasztal-beszélgetés közönsége. Fotó: Ágoston Bence
Az SZTE erőssége a 12 kar sokszínűsége, amelyet a klaszterek rendszere fog össze. A klaszterek olyan szakmai csomópontok, amelyek összekötik egymással a különböző tudományterületek kutatóit, és segítenek megtalálni a közös fejlesztési irányokat. Ha egy vállalat kutatópartnert keres, a klaszterek segítenek a megfelelő csoport megtalálásában – legyen szó orvosi, informatikai, természettudományos vagy mérnöki projektről. Az SZTE-n működő klaszterek az IKIKK keretében szerveződnek, és hat területet ölelnek fel:
· Élő természettudományok klaszter
· Élettelen természettudományok klaszter
· Humán és társadalomtudományi klaszter
· Oktatás Modernizációs és Innovációs klaszter
· Egészségügyi fejlesztések klaszter
· Harmadik Missziós Fejlesztések klaszter
Kerekasztal-beszélgetés. Fotó: Ágoston Bence
Ahogy az előadók elárulták, az idei év különösen erősnek ígérkezik: több mint 50 projekt fut a VIRTUS Program keretében, és a már elért eredmények alapján az SZTE ma Magyarország egyik legsikeresebb egyeteme az ipari hasznosítások számát tekintve. A beszélgetésen elhangzott, hogy „az SZTE több hasznosítást csinál, mint az összes többi intézmény együttvéve.” Nem véletlen, hogy a Szegedi Tudományegyetemet az Innovativitás kategória győzteseként Az Év Egyeteme 2025 díjjal tüntették ki 2025. május 29-én a Kulturális és Innovációs Minisztérium nagyszabású díjátadó gáláján.
A cél azonban nemcsak az, hogy új fejlesztések szülessenek, hanem az is, hogy ezek befektetőkhöz és vállalati partnerekhez jussanak – ez pedig az egész régió gazdasági versenyképességére pozitív hatással lehet.
A kerekasztal-beszélgetés üzenete egyértelmű: az innováció nem egyéni, hanem csapatmunka. A kutatók, vállalatok és az egyetem innovációs szervezetei együtt tudják elérni, hogy egy ötletből valódi, piacon hasznosítható megoldás szülessen. A VIRTUS Program ehhez biztosítja azt a szakmai és anyagi hátteret, amelyre a kutatóknak és vállalkozásoknak szükségük van.
A rendezvény megvalósítását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás - Intelligens fokozatváltás projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.
Bús Anna, Fülöp Tímea
Borítóképen: Kurucz Róbert, Prof. Dr. Martinek Tamás, Dr. Berényi Antal, Koppány Enikő, Ujhegyi András, Varga Endre és Hajdú Szabolcs. Fotó: Ágoston Bence
