A műanyag hulladék lebomlása során keletkező mikro- és nanorészecskék a szó szoros értelmében körül vesznek minket: jelen vannak a vizeinkben, a talajban, a levegőben, és – ma már tudjuk - az emberi szervezetben. Hogy milyen hatást gyakorolnak rá, károsítják vagy sem, s ha igen, milyen mértékben – ezt vizsgálja az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatása két partnerintézménnyel: a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel. A projekt a HU-RIZONT pályázat támogatásával valósul meg.
- Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a fertilitásra, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre. Megbízható adatok, amelyek szisztematikus vizsgálatok során keletkeztek egyelőre nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Ezért kiemelten fontos, hogy ezeket a hatásokat megismerjük – tudtuk meg Dr. Maléth Józseftől. Az SZTE IKIKK és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar kutatója példaként a dohányzást hozta fel, amelyről az 1900-as évek közepén még senki sem feltételezte, hogy 10-20-30 év elteltével mennyire súlyos egészségkárosító hatása lesz. Ebből a szempontból nagyon hasonló a kitettségünk a műanyagokkal szemben. A csomagolóipar a különböző gyártástechnológiák a praktikumát, a költséghatékonyságát hasznosítják, miközben a környezetünket terheljük vele, valamint egyre világosabb, hogy saját magunkat is.
- Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a nanoműanyag szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, szerkezettől, vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához. Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő, például a gyulladásos bélbetegségben, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik – magyarázta Dr. Maléth József. Megtudtuk: a mikro és még kisebb nanoműanyagok között méretben van különbség, s míg előbbiről már rendelkezik mért információval a tudomány, utóbbiról nagyon kevés adatuk van. Ezidáig a nomenklatúra sem volt egységes a világban.
- Az SZTE IKIKK multidiszciplináris projektje több tudományterületet is érint. Az SZTE TTIK Kémia Intézet és a Fizikai Intézet munkatársai közreműködnek majd a jelenlegi detektálási módszerek továbbfejlesztésében, különösen a nanoműanyagok biológiai mintákból történő kimutatása esetében. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon dolgozó kollégák a különböző bejutási kapuk — mint a légút, a gasztrointesztinális traktus – átjárhatóságát vizsgálják. Az SZTE Biológiai Intézet munkatársai és a kutatócsoportom tagjai különböző élő rendszerekben — a sejtektől egészen az organizmusokig — vizsgáljuk majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagok élettani vagy már eleve károsodott funkciókat. Az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar kutatásban részt vevő kollégái a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, hiszen célunk, hogy a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassuk a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét – fogalmazott a kutató.
Neves partnerintézményekkel dolgoznak együtt a projektben az SZTE kutatói: a Cambridgei Egyetem világvezető a szuperrezolúciús mikroszkópiás technikák alkalmazásában. A nanotartomány precíz vizsgálatához erre az eljárásra van szükség. A technológia kifejlesztésében illetve beállításában segítenek majd. Az Ulmi Egyetemen működő Organoid Kutatási Központ a világon az egyik legkomplexebb intézet, amely háromdimenziós, úgynevezett organoid sejtkultúrákon dolgozik. Ezek sokkal közelebb állnak az egyes szervek működéséhez, mint egy kétdimenziós sejtkultúra, így ezt alkalmazzák a projekt során.
- Az IKIKK kiváló hátteret biztosít ahhoz, hogy a különböző diszciplínák képviselői együtt kezdjenek el gondolkodni, egy problémát különböző szemszögekből közösen megközelíteni, ez pedig a komplexebb megértést segíti. Az eredmények elősegítik a műanyag szennyezés okozta egészségügyi kockázatok jobb megértését, és hozzájárulnak a fenntarthatóbb gyakorlatok és termékek fejlesztéséhez. A projekt keretében fejlesztett módszerek és megszerzett tudás alapot nyújthat a jövőbeli kutatásokhoz, és hozzájárulhat a közegészségügyi szabályozások javításához, valamint a műanyag szennyezés csökkentéséhez – összegezte Dr. Maléth József.
A projekt hivatalos sajtóközleménye ide kattintva elérhető.
A témához kapcsolódóan korábban írtuk:
IKIKKinfó - Fotó és szöveg: Bobkó Anna