Egyetemünk vezeti az Expertscape listáját, amely a világ orvosi-élettudományi szakértőiről és intézményeiről ad áttekintést. A szegedi egyetem olyan intézményeket előz meg, mint a bostoni Harvard University vagy a Karolinska Institute.
Az Expertscape célja, hogy azonosítsa az orvos- és egészségtudományok sok speciális szakterületének legkiemelkedőbb képviselőit. Ez az ingyenes adatbázis segítséget nyújt az egészségügyi szakemberek számára, hogy ritka vagy összetett esetek kapcsán tapasztalatokat cseréljenek, megvitassák a kezelési lehetőségeket, továbbá a páciensek is megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb intézményeket.
A készítők 21 szakterületen mintegy 30 000 orvosi-élettudományi témában végzik el a rangsorolást: a világ egyik meghatározó publikációs adatbázisában, a PubMed-ben megtalálható közleményeket veszik alapul az elmúlt 10 évből, minden egyes témában. A publikációkat pontszámmal értékelik típusuk, megjelenési idejük, és a folyóiratok minősége alapján. Az értékelés során az egyes társszerzők hozzájárulása szerinti súlyozást is alkalmaznak, majd az adott téma szerzőit a publikációik összpontszáma alapján rangsorolják: a szerzők felső 1%-át tekintik szakértőnek, 0,1%-át pedig vezető szakértőnek. A szerzők affiliációja, azaz intézményi illetősége alapján nem csak az egyes szakértőket, hanem a szakértelmet képviselő intézményeket is azonosítják.
A kinurenin témájában a Szegedi Tudományegyetem és vezető kutatója, Prof. Dr. Vécsei László kapták a világon a legmagasabb pontszámot, és így a legjobb értékelést.
A triptofán nevű aminosav több, mint 90%-ban kinureninné alakul át. A kinurenin rendszer fontos szerepet tölt be az immun- és idegrendszer folyamatainak szabályozásában. Szegeden már hosszú évek óta folynak kinurenin kutatások, amelyben az Egyetem jónéhány intézete mellett az SZBK kutatói is részt vesznek. A vizsgálatok egyik célja a kinurenin rendszer szabályozó szerepének a pontosítása. A gyógyszerkutatási programjuk keretében pedig a szabadalmaztatott kinurénsav analógok hatását vizsgálják idegrendszeri kórképek kísérletes modelljeiben. Genetikailag módosított egértörzsek bevonásával (együttműködő partner: Kyushu Egyetem, Fukuoka, Japán) még pontosabb információt kaphatnak e molekulák idegrendszeri kórképek kialakulásában betöltött szerepéről. Klinikai programjaikban elsősorban sclerosis multiplexben és migrénben szenvedő betegeknél vizsgálják kinurenin metabolitok koncentrációját (transzlációs medicina). A Koppenhágai Egyetemmel együttműködve fázis I humán vizsgálatban tanulmányozták a kinurenin infúzió szervezetre gyakorolt hatását. A Turkui Egyetemmel közös programjukban pedig sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél összefüggést kerestek az agyi mikroglia aktivitás és a perifériás vér kinurenin metabolitjai között (klinikai biomarker kutatás).
A Vécsei László vezette kutatócsoport fókuszában a kinurenin-anyagcsere kapcsolata áll.
A teljes lista ide kattintva elérhető: https://expertscape.com/ex/kynurenine
IKIKK-infó
