Az mRNS technológia lehetséges felhasználási területei szerteágazóak: néhány éven belül akár daganatos, szív- és érrendszeri, vagy autoimmun betegségek esetén is alkalmazható terápiás stratégiát nyújthat. A Szegedi Tudományegyetemen több mRNS-alapú kutatás zajlik az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin támogatásával. Ezek közül bemutatjuk az SZTE SZAOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Neuroregenerációs Laboratóriumában folytatott kutatómunkát. A kutatóműhely munkatársainak vizsgálata a gerincvelő sérülés mRNS-terápiával történő gyógyítását alapozhatja meg.
- A gerincvelő sérülés után gyulladásos folyamat indul el, amelynek következtében a sérülés környezetében található egészséges sejtek is elpusztulnak. Az időfaktor azért nagyon fontos, mert mire a páciens diagnózisa elkészül és ellátást kap, tovább romolhat az állapota. Ennek a negatív folyamatnak a megállítására, a gyulladás csökkentésére, a további károsodás megelőzésére keressük a megoldást – hallottuk Fekécs Zoltántól. Az SZTE SZAOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet egyetemi tanársegédje elmondta: a Prof. Dr. Nógrádi Antal által vezetett Neuroregenerációs Laboratórium fő profilja a gerincvelő sérüléssel kapcsolatos terápiás lehetőségek vizsgálata. Évek óta kísérleteznek őssejtekkel – a patkányokba való beültetés után vizsgálták az őssejtek hatásait és kiderítették, milyen gyulladáscsökkentő fehérjéket termelnek. A minták feldolgozása és elemzése bejáratott folyamat a laborban. A gyulladáscsökkentő hatású fehérjék sérült gerincvelőn belüli termelésére a közelmúltban új módszert, az mRNS-technológiát alkalmazták.
Fekécs Zoltán a laboratóriumban
A korábbi eredményeket egy 2023-ban megjelent tudományos cikkben publikálták: ennek középpontjában az IL-10 gyulladáscsökkentő citokin terápiás fehérje állt, amelyet invazív eljárással, injekcióval juttattak be a gerincvelőbe. Ezzel sikeres funkcionális és morfológiai javulást értek el. A korábbi tapasztalatokra építő új eljárás lényege, hogy a gerincvelőbe juttatott mRNS-t a sérülés környékén található sejtek felveszik, és ők maguk termelik meg a regenerációhoz szükséges fehérjét.
Török Dénes és Dr. Pajer Krisztián
- A kutatás során alternatív ötleteket is megvizsgáltunk. Elindultunk egy olyan megoldás keresése felé, amellyel kevésbé invazív módon juttathatjuk el az mRNS-t a sérült gerincvelőbe anélkül, hogy a sérült területet ismét feltárnánk. Erre az a megoldás tűnt kézenfekvőnek, miszerint úgynevezett „cargo”-sejtekbe (szállító sejtek) juttassuk be először az mRNS-t, majd feltételezésünk szerint ezek a sejtek bevándorolnak a sérült gerincvelőszakaszba a kis ereken a sérülés után is fennmaradó réseken keresztül. Mire a cargo sejtek beérkeznek a gerincvelőbe és ott letelepednek, addigra elkezdődik a bevitt mRNS-ről a fehérje átírása. Ez a kevésbé invazív mód a gyulladás csökkentésére, nagyobb esélyt nyújthat a regenerációra, a funkcionális felépülésre.
Prof. Dr. Nógrádi Antal megbeszélést tart a kutatócsoportnak
- Az eddigi eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy kezdeti elképzeléseinknél jóval nagyobb számú olyan cargo sejt jut be a gerincvelőbe, amelyek egyelőre csak egy tesztfehérjét, a mikroszkópban zölden világító GFP-t (úgynevezett zöld fluorenscens fehérje) juttatnak be a sérülés helyére, ami már megengedheti azt, hogy egy terápiás útvonalat dolgozhassunk ki. A továbbiakban vizsgáljuk majd az így termeltetett fehérje környező szervekre gyakorolt hatását is. A hosszú távú cél azonban az eljárás olyan szintű tökéletesítése, hogy csak oda jusson el, ahova kell, vagyis a sérülés helyére – hallottuk Dr. Pajer Krisztián egyetemi adjunktustól.
A munkafolyamat kihívása és egyben szépsége, hogy ennek a területnek eddig nem volt szakirodalma, így a szegedi egyetem tudósai úttörők e tekintetben.
A kutatás interdiszciplináris: a Neuroregenerációs Laboratórium munkatársai együtt dolgoznak Erdélyi Miklóssal, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet igazgatójával, Czimmerer Zsolt és Vizler Csaba immunológussal (SZBK) és a Pennsylvania-i Egyetemről Dr. Pardi Norberttel.
A kutatás az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Élő Természettudományok Klaszter keretein belül valósul meg.
Szöveg és fotók: Bobkó Anna
