Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az ere­de­ti­leg Bauer Her­bert né­ven Sze­ge­den szü­le­tett Ba­lázs Bé­lát (1884-1949) nyu­godt szív­vel ne­vez­het­nénk szel­le­mi po­li­hisz­tor­nak, hi­szen éle­te so­rán rend­kí­vül sok mű­faj­ban igen ter­mé­ke­nyen al­ko­tott. A leg­in­kább ta­lán film­esz­té­ta­ként, -kri­tikusként és -ren­dezőként is­mert Ba­lázs Béla azon­ban ver­se­ket, re­gé­nye­ket, me­sé­ket, to­váb­bá tánc­já­té­ko­kat is írt.

A tárlat május 26-ig tekinthető meg. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

A So­mo­gyi-könyv­tár elő­te­ré­ben ren­de­zett ki­ál­lí­tás éle­té­nek fon­to­sabb ese­mé­nye­i­ről em­lé­ke­zik meg do­ku­men­tu­mok, köny­ve­i­nek és írá­sa­i­nak be­mu­ta­tá­sa, va­la­mint Buj­tor Ist­ván és Kor­niss Pé­ter vis­­sza­em­lé­ke­zé­sei ré­vén. A ki­ál­lí­tott tár­gya­kat ma­gya­rá­zó és Ba­lázs Bé­la éle­tét be­mu­ta­tó kom­men­tá­rok kí­sé­rik, töb­bek kö­zött: „Köl­té­sze­te a szim­bo­lis­ta köl­té­szet egy sa­já­tos vál­to­za­ta. (…) Ez a ma­gya­rá­za­ta, hogy sze­re­ti a nép­dal esz­kö­ze­i­vel ki­fe­jez­ni ma­gát. Így oly­kor egy rit­ka vál­to­zat jön lét­re ná­la: a szim­bo­li­kus nép­dal.” Amint si­ke­rült túl­len­nie Ady End­re ha­tá­sá­ból ere­dő komp­le­xu­sa­in, vis­­sza­ta­lált sa­ját hang­já­hoz, és ké­sőbb a nagy előd sok­ra mél­tat­ta te­het­sé­gét.

Mi­u­tán dok­to­ri cí­met szer­zett, itá­li­ai, pá­ri­zsi és ber­li­ni ta­nul­mány­kör­utak­ra ment, majd kö­zép­is­ko­lai ta­nár­ként te­vé­keny­ke­dett. Ké­sőbb könyv­tár­ban dol­go­zott, ahol több időt szen­tel­he­tett mun­ká­i­nak. 1913-ban ka­to­li­zált, mi­vel a zsi­dó val­lás­ban nem ta­lál­ta meg sa­ját ma­gát, ezt igen fon­tos moz­za­nat­nak te­kin­tet­te éle­té­ben.

Film­el­mé­let­tel 1919-es emig­rá­ci­ó­ját kö­ve­tő­en kez­dett fog­lal­koz­ni, az ő ne­vé­hez fű­ző­dik a rend­sze­res film­kri­ti­ka meg­te­rem­té­se. 1926-1930 kö­zött Né­met­or­szág­ban élt, ahol gyen­géd szá­lak fűz­ték Le­ni Riefen­stahlhoz. A hí­res-hír­hedt ren­de­ző­nő több film­jé­nek for­ga­tó­könyv­ét is ő ír­ta; Riefen­stahl el­ső film­je, a Kék fény kö­zös mun­ká­juk. 1945-ös ha­za­té­ré­sé­ig Moszk­vá­ban élt, ahol a Film­fő­is­ko­la ta­ná­ra lett; így a ma­gyar, a né­met és szov­jet-orosz kul­tú­ra is rend­kí­vül so­kat kö­szön­het mun­kás­sá­gá­nak.

Ma­gyar­or­szág­ra vis­­sza­té­ré­sé­nek évé­ben Sze­ged dísz­pol­gá­rá­vá avat­ta, majd az ál­ta­la ala­pí­tott Film­tu­do­má­nyi In­té­zet ve­ze­tő­je és a Szín­ház- és Film­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­la ta­ná­ra volt, de a film­esz­té­ti­ka nem­zet­kö­zi­leg el­is­mert tu­dó­sa­ként Prá­gá­ban és Ró­má­ban is ta­ní­tott ven­dég­elő­adó­ként. Bár 1949-ben Kos­suth-dí­jat ka­pott, Luk­ács Györg­­gyel fél­re­ál­lí­tá­sá­val pár­hu­za­mo­san éles bí­rá­la­tok ér­ték avant­gárd szem­lé­le­te mi­att, ál­lá­sa­it el­vesz­tet­te, mű­vei nem je­len­het­tek meg.

A szín­ház meg­újí­tó­ja­ként is is­mert Ba­lázs Bé­la nem­csak a film­esz­té­ti­kai el­ve­ket dol­goz­ta ki, ha­nem 1911-ben meg­ír­ta A kék­sza­kál­lú her­ceg vá­ra cí­mű misz­té­ri­um­já­té­kát, amely­ből Bar­tók Bé­la ope­rát írt, amit a szer­ző ren­de­zé­sé­ben mu­tat­tak be. Bar­tók­kal és Ko­dál­­lyal igen jó ba­rát­ság­ban volt, több kö­zös mun­ká­juk is szü­le­tett. Ba­lázs Bé­la ne­vé­hez fű­ző­dik ezek mel­lett a Fá­ból fa­ra­gott ki­rály­fi ba­lett (Bar­tók Bé­la) és a Va­la­hol Eu­ró­pá­ban film (ren­dez­te: Rad­ványi Gé­za).
Film­esz­té­ti­kai fő­mű­ve, ko­ráb­bi szín­há­zi és film­kri­ti­ká­i­nak át­dol­go­zá­sa, a Lát­ha­tó em­ber 1925-ben je­lent meg. Ön­élet­raj­zi re­gé­nyét, az Ál­mo­dó if­jú­sá­got 1945-ben ad­ták ki, 1903-tól ve­ze­tett nap­ló­já­nak tö­re­dé­ke­it több év­ti­zed­del ha­lá­la után.

Tisz­te­le­té­re ala­pí­tot­ták a Ba­lázs Bé­la-dí­jat, ame­lyet a kul­tu­rá­lis mi­nisz­ter ado­má­nyoz a film­mel kap­cso­la­tos al­ko­tó­te­vé­keny­sé­gek meg­be­csü­lé­sé­re és mű­vé­szi-tu­do­má­nyos tel­je­sít­mé­nyek el­is­me­ré­sé­re. A ki­tün­te­tést min­den év­ben már­ci­us 15-én ad­ják át tíz ar­ra ér­de­mes szak­em­ber­nek.

A Ba­lázs Bé­la-em­lék­ki­ál­lí­tás a könyv­tár nyit­va tar­tá­sá­nak ide­jén (hét­köz­nap 9-19, csü­tör­tö­kön 13-19, szom­ba­ton 10-16 óra kö­zött), má­jus 26-áig te­kint­he­tő meg.

Sz. N.