Környezetvédelem alatt azok az emberi tevékenységek értendők, amelyeknek célja a környezet és elemeinek védelme, megőrzése, károsodásának és szennyezésének csökkentése, megelőzése.

A környezethez való jogot az Alaptörvény XXI. cikke fekteti le, miszerint Magyarország mindenki jogát elismeri és érvényesíti az egészséges környezethez. Az egészséges környezet fenntartása végett, aki a környezetben kárt okoz, annak kötelessége azt helyreállítani, vagy ha neki nem áll módjában, akkor a helyreállítás költségeit fedezni. Az ország környezetének védelmét garantálja a (3) bekezdés is, amely alapján külföldről tilos szennyező hulladékot behozni az országba abból a célból, hogy itt elhelyezésre kerüljön.

A környezet védelmének fogalmi elemi maga a környezet, amit védelem illet. A környezet alatt tulajdonképpen a bioszférát felépítő ökoszisztéma és az ember alkotta élettelen elemeknek együttese értendő. Az ökoszisztémát együttesen alkotja a talaj, a víz, a levegő és az élőlények, köztük az ember is. Az épített környezetbe a települések, az utak, az infrastruktúra tartozik bele. Itt szükséges egymástól elhatárolni a környezet és természet fogalmakat, ugyanis nem szinonimák, hanem a természet a környezet azon halmaza, amely nem tartalmazza az épített környezetet, csak a bioszféra elemeit. Védelmük is különválik környezet-, valamint természetvédelemre, de praktikus okokból általában együtt kezelik e két fogalmat.

A környezetvédelem ezek alapján mindazon intézkedések összessége, melynek célja az élő és élettelen környezeti elemek védelme az ember által okozott káros hatásoktól, a károsodásuk megelőzése, amennyiben a káresemény már bekövetkezett akkor az ezt kiváltó tevékenység megszüntetése, a környezet helyreállítása.

A környezetvédelem területei:

(1) Természetvédelem: alatt a természeti területek és értékek megőrzése, védelme és jogszabály engedélye melletti felhasználása értendő. Természeti terület az összes olyan földterület, amely állapota természetközeli, nem érte jelentős emberi behatás. Természeti értékek a természeti erőforrások, az élővilág és az élővilág fennmaradásához szükséges élettelen környezet. A természetvédelem megvalósulhat aktív és passzív módon, az aktív esetben az emberi beavatkozás következménye lesz a természetközeli állapot fennmaradása, míg a passzív esetben emberi beavatkozás nélkül történik a természetes megújulás és fenntartás.

(2) Talajvédelem: a talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege. Talajvédelmen a talaj állapotának, a biológiai, fizikai és kémiai összetételének megőrzését, javítását értjük, amely elengedhetetlen mind a fenntartható mezőgazdaság szinten tartásához, mind a természetes növényvilág fennmaradásához.

(3) Levegőtisztaság-védelem: a jó levegőminőség, az egészséges környezet és a különböző légszennyezéshez kapcsolódó betegségek megelőzéséhez fűződő gazdasági érdek miatt az ország számos pontján a levegő összetételét folyamatosan monitorozzák. Ennek következtében, amennyiben az összetétel megváltozik, a levegőterhelés káros lehet az emberi egészségre, vagy csak elér egy bizonyos mértéket, akkor figyelmeztetések kiadására kerül sor.

(4) Hulladékgazdálkodás: a hulladék állami vagy helyi önkormányzati szinten történő szervezett gyűjtése, szállítása, kezelése, ezek felügyelete, hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése. A hulladékokat két nagy csoportra bonthatjuk, van az újrahasznosítható és a nem újrahasznosítható, azaz kommunális hulladék, a tulajdonképpeni szemétnek csak ezt az utóbbi kategória tekinthető. A szelektív, elkülönített hulladékgyűjtés elősegíti az újrahasznosítható hulladékok, így a papír, fém, üveg stb. visszaforgatását a gazdasági körforgásba, ezzel is csökkentve a környezet terhelését.

A környezethez való jog eltérő értelmezései:

(1) egészséges környezethez való jog: a környezet szennyezése vagy az azt kiváltó hatások az emberi szervezetre is negatív hatást gyakorolnak, így az egészség sérelme is bekövetkezhet ebből kifolyólag.

(2) biztonságos környezethez való jog: ebben az értelmezésben a környezethez való jog összekapcsolódik a békéhez való joggal, békés együttéléssel, valamint a nukleáris fegyverkezés elleni fellépéssel, amely az egészséges és biztonságos környezet globális szintű megsemmisítőjévé tud könnyen válni.

(3) zavartalan környezethez való jog: az emberi pihenéshez, mentális egészséghez elengedhetetlen a nyugodt és zavartalan környezet, amely így a munkaképesség és a társadalomban betöltött szerep fenntartásához is hozzájárul.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 4. §

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 4-5. §

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, 2. §

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, 2. §

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 2. §

28/1994. (V. 20.) AB határozat

Bajor Rita: A környezethez való jog dogmatikája, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp. 217-215