Homlokom forró páncél, agyamban szikrázó paták. Hátam kiégett ház szenes gerendája. Szemem sarkában izzó parázs. Tekintetem vasvilla villanása. Vigyázzatok rám, mielőtt eltűnök, |
kékes árnyékom marad helyettem, mint víz tükröződés a mennyezeten, és málló vakolatarcok világítanak, pereg a homok, a tűzfal oldalában női kezekre gondolok. |