Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: minden a tanulmányi pontokról

Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 1. része: tanulmányi és érettségi pontszámítás.


Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

Maximum 500 pont – ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel. A minimumponthatár évek óta nem változott: azok a jelentkezők, akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott többletpontokkal, de az egyéb jogcímen járó többletpontok nélkül 280-nál kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Persze a legtöbb képzésen ennél jóval magasabb ponthatárokat húznak majd 2019 júliusában, a legnépszerűbb BA- és BSc-szakokon például várhatóan ismét 400 feletti előzetes ponthatárok lesznek.


Pontduplázás: 2019-ben is lesz


Az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkezők 2019-ben is kétféleképpen számolhatják majd ki összpontszámukat. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, valamint a többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A két módszer közül azt alkalmazzák majd, amelyik a felvételizőnek kedvezőbb.


Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

A felsőoktatásba jelentkezők középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot szerezhetnek.


Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont

A felvételizőknek először az öt fő tantárgyból kapott – utolsó két év végi – érdemjegyeiket kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemjegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy választott idegen nyelv és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgy érdemjegyét kell figyelembe venni (természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha a jelentkező egy természettudományos tárgyat sem tanult két évig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnia.


Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredményekkel – a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagával – kell számolni. Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt vizsgáztak, az érettségi bizonyítványukban szereplő jegyeket a következőképpen válthatják át: a 2005 előtt tett vizsgák középszintű érettséginek számítanak, a jeles 100, a jó 79, a közepes 59, az elégséges 39 százalékos eredménynek felel meg.


Érettségi pontok: maximum 200 pont

Az érettségi pontok kiszámításakor csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni (vagyis a 100 százalékos eredmény 100 pontot ér, a 73 százalékos 73 pontot és így tovább), összesen 200 pontot. A pontszám független attól, hogy a két tárgyból tett érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha egy felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolni.


Forrás: eduline.hu


esza_felso

Számold ki a pontjaid!



Pontkalkulator_grafika

Nyiss a Jövőd Felé!







Hallgatóink mondták

Krizsan DaniellaKrizsán Daniella – BTK, szabad bölcsészet

A felvételi előtt a kommunikáció, a média és a nyelvtudományok érdekeltek. Végül szabad bölcsészet szakra jelentkeztem, mert így szakiránynak a kommunikáció- és médiatudományt vettem fel, minor képzésnek pedig a nyelvtechnológiát. A szakon családias a környezet, a tanárok szinte olyanok, mintha segítőkész szülőként lennének mellettünk. Mesterképzésre is szeretnék jelentkezni, kommunikáció- és médiatudomány szakra, ahol majd a humánkommunikáció kutatásra szeretnék specializálódni. Célom, hogy kifejlesszek egy olyan módszert, amivel az emberek gyorsabban tanulnának meg idegen nyelveket.




Jagri_Adam_kicsiJagri Ádám – ÁOK, általános orvos

Azért választottam az SZTE Orvostudományi karát és azért ajánlom mindenkinek, mert kiváló infrastrukturális keretek között tanulhatunk, emellett szakmailag elismert és hiteles oktatók adják át a tudásukat nekünk nap mint nap. A Hallgatói Önkormányzat által szervezett szabadidős programok, mint például a színház, a mozi, illetve egyéb kulturális események a tanulás melletti kikapcsolódásban segítenek. Számos sportlehetőség is van, amit igénybe vehetünk, mint az esti úszási lehetőség, ami kiváló levezetés lehet a tanulás után.

További hallgatói vélemények >>>


Események

Rendezvénynaptár *