Október 16-án Csősz Géza fotográfus nyitotta meg Gulyás Dóra és Ispán Géza Útközben című kiállítását. Mondhatni, nagyon jó érzékkel talált egymásra a két művész, a kiállított fényképek ugyanis rokonlelkekről, hasonló gondolkodásról és szemléletről vallanak.
Finom, érzékeny fekete-fehér fotók sorakoznak egymás mellett a falon. Jó értelemben, mondhatni, szinte alig veszem észre, ahogy egyikük képeit elhagyva a másikéit kezdem el nézni. Légiesség és könnyedség áramlik a falakról. El-elgondolkozom, hogyan lehetnek egy városnak vagy egy tengerpartnak pillanatai – pedig vannak. A fotók szavakat, történeteket mondanak el, talán meg is döbbenek azon, hogy csend van körülöttem. Nem hiányzik semmi.
Ispán Géza munkáiban talán kicsit több a szürreális elem, és a különben jellemző természetességbe halványan belezavarnak az egymásra fényképezett alakok. Nem azért, mert nem jó megoldás, hanem mert ennek kapcsán döbbenek rá, hogy csak képeket látok.
Mert különben valóban történetek elevenednek meg előttem. Látom Ispán Géza fényképein, ahogy eszegetnek a galambok a nagy téren, mozognak, süt a nap, hangokat is hallok, városzajt, autókat. A padon ülő asszonyok beszélgetését is értem, már szólnék is közbe… Ugyanígy kaptam magam azon Gulyás Dóra képe előtt, hogy tekintetem követi a férfialakét a fa tetejére – és látni vélem azt, amit ő, ami talán nincs is a fényképen. Gulyás Dóránál az alakok, arcok valahogy nem jelennek meg, egyszerűen a táj, a kép részeivé válnak. Alig veszem észre, hogy emberek is vannak a fotón. Kirándulás ez, időutazás, egy-egy kép több, sok, számos történet…
A kiállítás – az őszi Kulturális Fesztivál programfüzetében leírtakkal ellentétben tovább – november 7-éig tekinthető meg a Millenniumi kávéház nyitvatartási idejében (hétfőtől szombatig 10 órától éjfélig, vasárnap 16-23 óra között).
Sz. N.
Kultúra ,