Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Jogszerűen szedett fejlesztési hozzájárulást egykori hallgatójától a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete (BMI) az első fokon eljáró Szegedi Városi Bíróság ítélete szerint.

Swiderski Erika 1999 és 2004 között levelező tagozatos hallgatója volt a Szegedi Tudományegyetem és a Média Manager Oktató Kft. által a BMI-n működtetett kommunikáció szakos képzésnek. Az államilag finanszírozott képzésre járó diák az évek során összesen 860 ezer forintot fizetett be a képzést szervező cég számlájára fejlesztési hozzájárulás címén. A tavaly júliusban indult perben a felperes egykori hallgató ezen összeg visszafizetését kérte a szerződés érvénytelensége címén. Álláspontja szerint az egyetemmel szerződéses kapcsolatban állt, ugyanakkor a visszakért öszszeget jogellenesen szedték be tőle, mivel az államilag finanszírozott első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjmentesek.

A bíróság a felperes keresetét elutasította. Bálind Attila bíró az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az államilag finanszírozott levelező tagozatú képzésen részt vevő felperes, Swiderski Erika és az oktatási intézmény között nem jött létre szerződéses jogviszony, kapcsolatuk a felsőoktatási törvény alapján hallgatói jogviszonynak minősül.

A felperes keresetét, melyben a befizetett összeg és kamatai visszafizetését kérte, a szerződés érvénytelenítésére alapozta, ilyet azonban nem kötött az intézmény és a hallgató, és erre nem is voltak kötelesek, mivel az ezt előíró kormányrendelet a költségtérítéses képzésben részt vevő diákokra vonatkozott csupán.

Ettől függetlenül a bíróság érdemben vizsgálta a felperes keresetét. A hallgatóktól szedett díjakat és térítéseket a hallgató tanulmányai idején két kormányrendelet szabályozta. Mindkét jogszabályban közös, hogy a felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatótól a képzési követelmények között nem szereplő szolgáltatások ellenértékeként egyéb díjakat szedhet. Az egyetem nem tandíj, hanem ilyen egyéb szolgáltatási díj címén szedte be a kért összeget, amiről a korábbi hallgató a beiratkozásakor tudomással bírt, de azt soha nem kifogásolta.

A bíróság álláspontja szerint a tárgyalás során az egyetem bizonyította, hogy többletszolgáltatásokat nyújtott: a levelező képzésen részt vevő hallgatók oktatása emelt óraszámban folyt, bővített szakirány- és tantárgykínálatból választhattak, és az intézmény a szegedi nappali tagozatos képzésénél magasabb technikai színvonalat biztosított.

A bíróság ítélete szerint a felperes – amennyiben kellő gondossággal járt el – a felvételi tájékoztató és az intézmény közlése alapján tisztában lehetett azzal, milyen díjakat kell fizetnie képzése során.

Kotroczó Béla, a felperes korábbi jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak elmondta, fellebbeznek a bíróság döntése ellen. Hozzátette: már a per kezdetén látták, nem egylépcsős eljárás lesz, végig kell menni az igazságszolgáltatás különböző grádicsain, s azon se lepődne meg, ha a végső döntést a Legfelsőbb Bíróság hozná meg egy felülvizsgálati eljárás keretében.