2024. november 22., péntek
Nagy kontrasztú változat Alapértelmezett színséma
Szegedi Tudományegyetem

Modellváltás a Szegedi Tudományegyetemen

*

«||»

Hírek

felsooktatas

15 százalékkal emelkedik a felsőoktatásban dolgozók fizetése

Januártól 15 százalékkal emelkedik a felsőoktatási dolgozók fizetése – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

IMG_8227

Jelentős béremelés a Szegedi Tudományegyetemen

A 2021-es évben megvalósult a Szegedi Tudományegyetem fenntartóváltása. Az új gazdálkodási modell bevezetése, azaz a teljesítményeken alapuló egyetemi finanszírozás lehetővé teszi, hogy erősödjön az egyetemi dolgozók anyagi megbecsülése, mind az alapbérelemek, mind a személyre szabott, teljesítményekhez kötött díjazások tekintetében.

IMG_8223

A Szegedi Tudományegyetemen bevezetendő bérstratégia alapelvei

A modellváltásnak, illetve felsőoktatási intézmények alapítványi működtetésének egyik fontos jellemzője, hogy az intézmények/alapítványok a rendelkezésre álló forrásaikkal – természeten a jogszabályok által megszabott keretek között – szabadon rendelkeznek. Ez a megnövekedett autonómia az intézmények döntéshozóira a korábbinál sokkal nagyobb felelősséget ró, amely nem megosztható sem az államra, sem más szereplőre történő hivatkozással.


Gyakran ismételt foglalkoztatási kérdések

1. Lesz-e jogállásváltozás a közalkalmazottak esetében?

Igen. A közalkalmazottak jogviszonya jogfolytonosan alakul át munkajogviszonnyá, vagyis a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal a munkáltatóval munkaviszony létesül.

2. Mire terjed ki a tájékoztatási kötelezettség a jogállásváltozás során?

A munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően 30 nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, valamint a továbbfoglalkoztatás biztosításáról. A munkáltató továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a tervbe vett egyéb intézkedésekről, intézkedések elveiről, a hátrányos következmények elkerülésének módjáról, eszközeiről, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközeiről. A munkáltató köteles továbbá legkésőbb az átadás napjáig írásban foglalni a munkaszerződés tartalmi elemeit.

3. Ki fogja az új munkaszerződés tartalmat meghatározni? Ha nem lesz kollektív szerződés, egyéni alkuk lesznek?

A törvény meghatározza, hogy a munkaszerződésnek melyek a kötelező tartalmi elemei és azt is, hogy a jelenlegi kinevezéseket miként kell alapul venni.

4. Mik a garanciális elemek a jogállásváltozás során?

A modellváltást követően a jelenlegi közalkalmazott a megkötendő munkaszerződés révén a Munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott jogviszony alanya lesz. A modellváltás azonban nem befolyásolhatja negatívan a munkavállalókat, az alábbi garanciák szerint:

  1. Az Egyetemet továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul,.
  2. A jogviszonyváltást követően a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege.
  3. Az Mt. által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe.
  4. A jogviszony időtartama, a munkaidő tartama változatlan, próbaidő nem köthető ki az átalakuló jogviszonyok esetében.
  5. A közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
  6. Ha a jogállásváltozást követően a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani.
  7. A munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.
  8. A munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.

5. Ha modellváltás lesz és megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyunk, akkor mi alapján kapjuk a bérünket?

Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.

6. Hány nap szabadság jár a munkavállalóknak?

A jogállásváltozást követően az Mt. az irányadó, miszerint az alapszabadság 20 nap, amely további az életkor, illetve egyéb kedvezményezett életkörülményekre tekintettel meghatározott mértékű pótszabadsággal egészül ki. Ugyanakkor lehetőség lesz Kollektív Szerződésben szabályozni a kérdést, amelynek során az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára az Mt-től el lehet térni. Az SZTE a 2021. évre kiközölt szabadság jogcímeit, és a szabadságos napok számát nem tervezi módosítani, kizárólag ha az a Munkatörvénykönyve alapján kedvezőbb lenne a munkavállaló részére.

7. Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás esetén hogyan alakul a jogviszonyváltás?

A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint módosul.

8. Vezetői megbízás lejártát követően megszűnik-e a jogviszony?

A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában átalakul a korábbi alapmunkakörre szóló kinevezés szerinti munkaszerződéssé, melyre az Mt. munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. A modellváltás után az új szervezet jogutódja lesz a jelenleginek?

Igen. Az erre vonatkozó rendelkezést a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény tartalmazza, miszerint a korábban költségvetési szervként működő felsőoktatási intézménynek - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja az átalakítással létrehozott magán felsőoktatási intézmény lesz.

10. A modellváltással változik-e a Szenátus szerepe a központi döntéshozatalban?

Az új koncepció kialakítása során a Szenátus hagyományosan továbbra is az egyetemi működés legfontosabb döntéshozói szerve marad.

11. A korábban aláírt tanulmányi szerződésem hogy változik a modellváltás miatt?

A tanulmányi szerződést a modellváltás nem érinti, tekintettel arra, hogy a tanulmányi szerződésre jelenleg is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a jogállásváltozással a tanulmányi szerződések nem szűnnek meg.

12. Ha valaki nem fogadja el a felajánlott szerződést, részesül-e végkielégítésben, felmentési időben?

Tekintettel arra, hogy a jogviszony törvény erejénél fogva alakul át nincs a feleknek döntési alternatívája, erre tekintettel felmentési idő, és végkielégítés nem kapcsolódik a jogállásváltozáshoz.

13. Hogyan alakul a 65 év felettiek foglalkoztatása az új modell alapján?

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat megtiltja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak további foglalkoztatását. A modellváltást követően a közalkalmazotti jogviszony megszűnik és a foglalkoztatást munkaviszony keretében kell folytatni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerinterre tekintettel nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalót foglalkoztasson.

14. Ki lesz a munkáltatóm?

A munkáltató a Szegedi Tudományegyetem lesz, az egyetemen belüli munkáltatói jogkör gyakorlója változatlan marad.

15. Milyen jogviszonyom, milyen szerződésem lesz?

A Szegedi Tudományegyetemnél töltött közalkalmazotti jogviszonyt az átalakulással létesülő munkaviszonnyal egybe kell számítani. Valamennyi közalkalmazott és egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló továbbfoglalkoztatása jogfolytonos az alábbiak szerint:

  1. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kollégák jogviszonya változatlan marad.
  2. A határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezés, határozatlan idejű munkaszerződéssé alakul.
  3. A határozott idejű közalkalmazotti kinevezés – az abban megadott határidőnek megfelelően – határozott idejű munkaszerződéssé alakul.
  4. A kikötött és még le nem járt próbaidők az eredeti határidőig fennmaradnak.
  5. A teljes munkaidős közalkalmazotti kinevezés teljes munkaidős munkaszerződéssé, a részmunkaidős közalkalmazotti kinevezés ennek megfelelő munkaidőt tartalmazó részmunkaidős jogviszonnyá alakul.
  6. Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok (pl. önkéntes szerződés megbízási szerződés) változatlan formában hatályosak maradnak.
  7. A köznevelési életpályamodell – a vonatkozó jogszabályok értelmében – változatlan marad.
  8. A munkavégzés helye főszabály szerint változatlan.

 

16. Mikor szűnik meg a dolgozók közalkalmazotti státusza?

A modellváltással összefüggő közalkalmazotti jogviszony változása 2021. augusztus 1-jén történik meg.

17. Változik-e az illetménykifizetés napja?

Nem, a modellváltást követően várhatóan nem módosul az munkabérfizetés napja.

18. Augusztus 1. után milyen okok miatt lehet felmondani valakinek? Ez lehet-e egyoldalú, a munkáltató által kezdeményezett folyamat? Ilyen esetben mennyi a felmentési idő és mekkora összeget kap ezen idő alatt a munkavállaló?

A modellváltást követő első évben – vagyis 2022. augusztus 1-ig – még a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai (Kjt.) vonatkoznak a munkavállaló felmentésére, ezt követően a Munka Törvénykönyve (Mt.) lesz az irányadó.

Ahogyan a közalkalmazotti törvény, úgy az Mt. is megengedi, hogy a felmentést a munkáltató egyoldalú folyamatként indítsa el.

A felmondási idő az Mt. esetében 30 nap. Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a folyamatot, a felmondási idő meghosszabbodhat a munkaviszonyban töltött évek számától függően:

  1. 3 év után 5 nappal,
  2. 5 év után 15 nappal,
  3. 8 év után 20 nappal,
  4. 10 év után 25 nappal,
  5. 15 év után 30 nappal,
  6. 18 év után 40 nappal,
  7. 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg.

A felek hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.


19. Kik fogják a modellváltás után a dolgozók érdekeit képviselni?

A Kjt. alapján működő Közalkalmazotti Tanács megszűnik és a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint Üzemi Tanács jön létre. A szakszervezeti érdeképviseletek változatlan formában továbbra is képviselik a munkavállalók érdekeit.

20. Változnak-e az oktatói munkaörök, és az azokhoz kapcsolódó munkaköri címek, és a kapcsolódó előmeneteli lehetőségek, illetmények (jövőben: munkabér)? Azaz pl. doktori fokozat megszerzését követően adjunktusi kinevezés, habilitációt követően docensi kinevezés

Az Nftv. oktatói-kutatói munkakörökre, illetve előmeneteli rendelkezései továbbra is alkalmazandók. A Kjt-ben rögzített bértábla azonban már nem köti a munkáltatót, azzal, hogy az Mt. egyenlő bánásmód követelménye továbbra is érvényesítendő különösen a munka díjazásával kapcsolatban Mt. 12. § (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

21. Fognak-e változni az alkalmazási követelmények? Ha igen, hogyan?

A Szegedi Tudományegyetem a jogállásváltozással egyidejűleg nem tervezi módosítani az alkalmazási követelményeket.

22. Fog-e változni a munkaköri leírás? Ha igen, hogyan?

A munkaköri feladatok változatlanok, tekintettel arra, hogy a jogszabály erejénél fogva alakul át a közalkalmazottak jogviszonya. Új munkaöri leírás nyomtatvány kiadásra kerül majd (amely tartalmi felépítésében nem hoz sok változást), azonban nem szükséges minden munkatársra vonatkozóan új munkaköri leírásokat készíteni a modellváltás miatt.

23. Fog-e változni a munka rendje? Ha igen, hogyan? pl.: szabadnapok száma, hétvégi munkavégzés, stb.

A munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabályok a jogállásváltozás után sem változnak, tekintettel arra, hogy ezeket a rendelkezéseket eddig is az Mt. szabályozta.

24. Az „összdolgozói tájékoztatókon” elhangzottak alapján várható, hogy a többlet teljesítményt díjazásban részesítik. Mi fog többlet teljesítménynek számítani? pl.: hétvégi munkavégzés? túlóra? idegen nyelvű oktatás?

A többlet teljesítményt a Kjt. rendelkezései alapján, mint munkakörbe nem tartozó többletfeladat, vagy fokozott munkateljesítmény eddig is honorálhatta a munkáltató kereset-kiegészítés jogcímen. Az SZTE ezt a modelválltás után bérkiegészítés jogcímen folyósítja tovább, illetve hasonló feltételekkel köthet majd új megállapodást a munkáltató, és a munkavállaló.

25. A fentiekhez kapcsolódó teljesítményértékelés kidolgozása, alkalmazása stb. központi vagy kari hatáskör lesz? Azokon a karokon, ahol korábban is működött teljesítményértékelési rendszer milyen változtatásokra kell számítani?

A Szegedi Tudományegyetem hosszútávú célja egy kompetencia alapú teljesítménybérezési rendszer, és életpálya modell kidolgozása, ami azzal is jár, hogy új munkaköri rendszert, és ahhoz tartozó kompetencia alapú - havi béres - bértáblát kell kialakítani, úgy, hogy a bérstruktúra rendszerét ki kell egészíteni a teljesítménybérezése elemeivel. Ennek kidolgozás azonban komoly szakmai előkészítő műhelymunkát jelent, melybe természetesen a munkavállalók képviselői is bevonásra kerülnek majd.

26. Lesz-e egyéni béralku, mint ahogy a szakképzés átszervezése esetében tapasztalható volt?

Figyelemmel arra, hogy a jogviszony törvény erejénél fogva alakul át a jogállásváltozás béralku lehetőségét a munkavállalók előtt nem nyitja meg.
 

27. Az érdekképviseletek részt vesznek-e a tárgyalásokon? Kivel lesz a tárgyalás, rektor, kancellár vagy a kuratórium?

A Szegedi Tudományegyetem a jogállásváltozás megelőzően, harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot a jogállásváltozás időpontjáról, okáról és a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

28. A fenntartói modellváltás tervének ismertetése során több helyen és alkalommal elhangzott egy 30%-os béremelés ígérete. Ez milyen ütemezéssel valósulhat meg?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatásai során minden esetben azt jelezte, hogy a modellváltást követően 2x 15%-os bértömeg emelés várható a modellt váltó felsőoktatási intézményeknél. Jelenlegi ismereteink alapján az első 15% -os emelés kifizetésére legkorábban a 2021. év szeptember hónapban kerülhet sor. A modellváltáshoz kapcsolódó bérfejlesztés üteméről és feltételeiről várhatóan kormányhatározat kerül kiadásra. Természetesen a vonatkozó kormányhatározat megjelenését követően soron kívül tájékoztatjuk az egyetemi polgárokat.

29. Megmarad-e a fenntartóváltást követően a jelenlegi, évi 12 alkalmas, 50%-os utazási kedvezmény?

Az ITM-től kapott tájékoztatás alapján a jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak részére a modellváltást követően is biztosítani fogják az utazási kedvezményt.



Amennyiben további kérdése merülne fel foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben, kérjük kattintson ide!



Gyakran ismételt hallgatói kérdések



1. Garantálja-e az állam az általa finanszírozott hallgatói létszám biztosítását?

Jogszabályi garanciák és hosszú távú keretszerződések biztosítják, hogy az államilag finanszírozott képzések és a klinikákhoz kötött egészségügyi TB-támogatás hosszú távon, kormányzati ciklusokon átívelően fenntartható legyen.
15-20 évre szóló keretszerződést köt az egyetemmel az állam, amelyben kijelölik a főbb fejlesztési irányokat és amelynek során 3-5 éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznak létre, így az egyetem hosszabb távra tud tervezni. Ebben a szerződésben az állam rögzíti a finanszírozásának a feltételeit, a többi között azt, hogy milyen képzési területen, mekkora hallgatói létszámmal, milyen képzéseket finanszíroz. E párhuzamosan az egyetemnek lehetősége lesz további költségtérítéses szakokat is indítani.

2. Megszűnnek-e az állami finanszírozású helyek az oktatásban?

Nem. Az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell változása nem befolyásolja.

3. Aki már megkezdte a képzést, annak miben hoz változást az új modell?

A már megkezdett tanulmányok a korábban megfogalmazott képzési terveknek és akkreditált tanulmányi programoknak megfelelően folynak tovább. A modellváltás alapvetően az egyetem működési keretrendszerének optimalizálására, rugalmasabbá tételére irányul.

4. A költségtérítéses képzések összege módosul-e a fenntartóváltás miatt?

A már megkezdett tanulmányok esetén nem változik a tandíj mértéke. A fennálló hallgatói jogviszonyokat közvetlenül sem tartalmilag, sem a képzés finanszírozási oldaláról nem érinti az egyetem fenntartójának változása. A költségtérítés összegének meghatározása a jövőben is az egyetem saját hatáskörébe tartozik majd.

5. Érinti-e a modellváltás a külföldi hallgatók tandíját?

A már megkezdett tanulmányok esetén nem változik a tandíj mértéke. A fennálló hallgatói jogviszonyokat közvetlenül sem tartalmilag, sem a képzés finanszírozási oldaláról nem érinti az egyetem fenntartójának változása. A költségtérítés összegének meghatározása a jövőben is az egyetem saját hatáskörébe tartozik majd.

6. Változhat-e az ösztöndíj a modellváltás miatt?

Augusztus 1. után is változatlanok maradnak a hallgatók számára nyújtott juttatások mint például az ösztöndíj és a kollégium.

7. Befolyásolja-e a modellváltás a diplomák EU-n belüli és kívüli elfogadottságát, elismerési folyamatát?

Nem befolyásolja az egyetemen megszerezett diplomák elismertségét a modellváltás.

8. Automatikusan elfogadják-e esetleg a külföldön szerzett doktori fokozatot modellváltás után, vagy a továbbiakban is szükséges ezek honosítása?

A modellváltás nem érinti a honosítással kapcsolatos eljárásokat.

Amennyiben további kérdése merülne fel hallgatókat érintő ügyekben, kérjük kattintson ide!