A tavaszi évadban 3 előadás megszervezésére került sor a Somogyi-könyvtár 1. emeleti közösségi terében, melyen összesen 170 fős közönség vett részt, a sorozat házigazdája Bugyi Anett tanársegéd volt.

A sorozat március 27-i nyitóelődását Prof. dr. Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a kompetenciaközpont és a Kulturális örökség és digitális társadalom kutatócsoport szakmai vezetője tartotta „Digitális humanizmus – a bölcsészettudományok helye a digitális világban” címmel. Érdekfeszítően, aktuális kérdések mentén járta körbe a digitalizálódás, a mesterséges intelligencia társadalmi hatásainak pozitív és árnyoldalait egyaránt, evolúciós keretbe illesztve a jelenkori folyamatokat.

A „digitális“ szóról sok minden eszünkbe szokott jutni, de a „humanizmus“ nemigen – sokkal inkább az ellentétei: elbutulás, értékvesztés, a valódi kapcsolatok pusztulása, talmi csillogás hajszolása, kiégés, függőség és így tovább. Egy éve számos elismert tudós, szakértő figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia használatának megnyitása, ha lehet, még tovább fog rontani a helyzeten.

A másik oldalról azt halljuk, hogy milyen kívánatos a társadalmi digitalizálódás: egyre több mindent intézhetünk kényelmesen, sorban állás nélkül, nem kell már egy recept miatt bemenni a rendelőbe, a mesterséges intelligencia segítségével olyan betegségek deríthetők ki, amelyek másképp még sokáig rejtve maradtak volna, a diákoknak élménnyé lehet tenni az oktatást, ha igazodunk az ízlésükhöz és digitális tananyagot, játékos feladatokat tervezünk nekik.

Kinek higgyünk? Mit higgyünk el? Mit gondoljunk minderről – és főként: hogyan cselekedjünk a tanításban, magánéletünkben? Az előadó ezekről a kérdésekről villantott fel szempontokat a témával kapcsolatos közös gondolkodás reményében.

Április 17-én a digitalizációval kapcsolatos jogi keretek fejlődésébe nyerhettünk bepillantást, hiszen ezen az estén Dr. Csatlós Erzsébet „Dönthetnek-e algoritmusok emberi sorsokról? című izgalmas előadásával folytatódott a sorozat.

„Az előadás címét adó kérdés valójában már eldöntött, és igennel kell megválaszolni, igaz, az élet nem minden területén és nem minden körülmények között” – magyarázta Dr. habil. Csatlós Erzsébet egyetemi docens, az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont "Mesterséges intelligencia és a jogrend" kutatócsoportjának tagja. Előadásában bemutatta, hogy a hatósági eljárásokban milyen jogi keretek között lehetséges, hogy az emberi döntéshozatal helyett vagy mellett gépi döntés születhessen. Megtudtuk, hogy az automatizált hatósági eljárás egyelőre tömegügyekre fókuszál, melyeknél egyfajta döntés születhet, mint a Covid-igazolvány kiadása. A jövőben a bonyolultabb ügyekben is számíthatunk automatizációra, például az EU-ba való vízumigénylés folyamatában. Az előadás további kérdéseket is felvetett: egy automatikus eljárásnál hogyan indokolja a hatóság a döntést, be kell-e számolnia az algoritmus tevékenységéről? Ha az egyén megtámadja a döntést, mit fog a hatóság felülvizsgálni? Az algoritmust? Ki lesz a felelős a jogsértésekért: a jogalkotó vagy a mesterséges intelligencia?

„Egyelőre több a megoldandó kérdések száma, mint a válaszoké”. Ez a jövő, meg kell barátkoznunk vele. Felvértezni magunkat a megfelelő ismeretekkel, többféle felfogást megismerni. Ahány szem annyiféle nézőpont – fogalmazott Dr. Csatlós Erzsébet.

„Zöld és digitális átalakulás az EU iparában” címmel május 22-én került sor a tavaszi évad záróelőadására, melyen Prof. Dr. Farkas Beáta, a "Zöld és digitális átalakulás" kutatócsoport vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora várta izgalmas információkkal a közönséget.

Sajtóhírekben gyakran felbukkanó témák az iparosítás vagy éppen az újraiparosítás fontossága, a zöld és digitális átalakulás, de a mögöttük meghúzódó folyamatokról már kevesebb szó esik. Az előadás segítséget nyújtott ahhoz, hogy könnyebben lehessen tájékozódni az információk között. A témát olyan aktuális kérdések mentén mutatta be, mint hogy valóban hanyatlik-e az EU ipara, milyen kihívást jelent versenytársként Kína és az USA, rontja-e a zöld átalakulás az EU versenyképességét és hogyan illeszkedik Magyarország az EU iparpolitikájához.

Megtudtuk, hogy az USA és az EU világgazdasági részesedése egyaránt csökken, ami a nagy népességű Kína felzárkózása mellett természetes folyamat. Az EU tisztán látja, hogy részesedése a világban egyszerű demográfiai okokból továbbra is csökkenni fog. A zöld átalakulás jelenti azt a fennmaradó területet, ahol az EU trendkövető helyett trendalakító szerepet vállalhat. Ez leginkább különböző környezetvédelmi, egészségügyi, műszaki standardek kialakításával valósulhat meg, ezen a területen képes az EU alakítani a világpiacot.

A sorozat 2024 őszén folytatódik, a tervek szerint újabb 4 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.

IKIKKinfo – Bartha Karina