Szabó Gábor rektor nyitóelőadásában úgy fogalmazott, az SZTE-nek csak egyféle pályája van, valóban nemzetközi szintű kutatóegyetemmé kell válnia. A rektor azt is hozzátette: bár jelenleg birtokolja az intézmény a kutatóegyetemi címet, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden szempontból, nemzetközileg értelmezhetően is annak minősül az universitas – de annak kell lennie, ehhez pedig megvan az adottságuk. Az egyetem küldetése a szellemi tulajdon előállítása és az azzal való gazdálkodás. Szabó Gábor arról is beszélt, az egyetem egyablakos szolgáltatást szeretne nyújtani az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságával, hogy ezen keresztül érhessék el a külső szereplők az intézményt, és ez kiféle is meg tudja mutatni az SZTE tudásbázisát.

Az igazgatóság feladata a belső szabályozás megteremtése és fenntartása, az SZTE szellemi alkotásainak egységes kezelése, az ipari hasznosítás elősegítése, az üzletfejlesztés. A TÁMOP-projekt részeként létrejött az egyetemi tudástérkép: egy komplex adatbázisrendszer az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásának összefoglalására. Ez az universitason belüli együttműködéseket is segíti. A projekt eredményeként létrehozták a Kutatóegyetemi Kiválósági Központot, mely 2,8 milliárd forintot nyert el öt témában a szuperlézertől az információs társadalomig.

A rektor ismertette az egyetem alkalmazott kutatási költségvetését is a 2006-2010-es időszakban. Eszerint alkalmazott kutatási pályázat révén 3,48 milliárdot könyvelhetett el az egyetem, az ipari k+f megbízások keretében 422 ipari szerződés született, és 3,66 milliárdot hozott. 40 szellemi tulajdon szerepel az egyetem IP-portfóliójában, és 35 millió forint folyt be szabadalomhasznosításból az elmúlt öt évben. Ez utóbbi adathoz a rektor hozzátette: hosszabb távon ezek nagyobb bevételt eredményezhetnek.

A pályázati rendszer és az egyetemi kutatás kapcsolatáról beszélt Fonyó Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály egyik osztályának vezetője. Mint elmondta, 2012-ben kifutnak az eddigi pályázatok, beleértve az úgynevezett 7-es európai keretprogramot, az FP7-et is, illetve néhányat még idén meghirdetnek, ezután változások várhatók. Míg most elsősorban az uniós támogatású, ám hazai elosztású pályázatok erősebbek, a 2014-2020-as ciklusban a brüsszeli elosztású projektek jelentősége megnő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az intézményeknek meg kell majd tanulniuk nagy projektekben együttműködni, és megfelelni a brüsszeli elszámolásnak. Az osztályvezető ismertette a most futó, illetve a közeljövőben kiírandó pályázatokat is, melyek egy részével igyekeznek az új rendszerre, a Horizon 2020-ra is felkészíteni a pályázókat.

A délelőtt utolsó plenáris előadójaként Fábián Zsoltot, a Factory Creative Studio ügyvezetőjét hallhatták az érdeklődők, aki az SZTE és a vállalati szféra kapcsolatát érzékeltette cége és az universitas együttműködésének példáján keresztül. Hamarosan elindul érdemi együttműködésük az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszékével, az első GOP-pályázati (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) eredményeik sikeresek. Hangsúlyozta: az egyetemi partnerség megbízhatóságot jelentett a programnak, és nagy tudással rendelkező kutatóhelyekre találtak itt, amelyektől bátran lehet kérni. A kölcsönös együttműködés jegyében a Factory gyakornoki programot indított az egyetemi hallgatóknak, és hamarosan ösztöndíjakat is kínál majd nekik. Emellett a szegedi és a temesvári egyetem pályázatában is részt vesz, mely során képzésfejlesztést hajtanak végre az intézmények, Szegeden a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz- és Művészettörténeti Tanszékén létesül olyan speciális, 3D-technikát alkalmazó képzés, amilyen szakembereket a Factory is keres.

A szakmai előadások mellett számos színes esemény, például arcbőréletkor-mérés, lézeres bemutatók; „innovációs csokoládé” készítés; csőtisztítózselé-bemutató és lézershow demonstrálta az egyetem kutatási eredményeit.

SZTEpress