A hagyományokhoz hűen a C-vitaminra utaló paprikakoszorúval emlékezett meg az SZTE közössége Szent-Györgyi Albertről, a Nobel-díjas tudósról 131. születésnapján, 2024. szeptember 16-án az SZTE rektori épülete előtt.
Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Az ő vezetésével és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Szent-Györgyi Albert az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brunó is.
Munkásságát 1937-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el. 1940–41-ben a Szegedi Tudományegyetem első rektora lett. Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el.
1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át. Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora és az Albert Lasker-díj kitüntetettje. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.
Születésnapján a Szegedi Tudományegyetem főépülete, a Rektori Hivatal előtt emlékeztek meg róla, az Egyetem vezetőinek jelenlétében. A sajtónyilvános koszorúzás az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola gyermekkórusának előadásában elhangzó Bárdos Lajos: Köszöntő című művével kezdődött.
Ezt követően Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott ünnepi beszédet, amit azzal kezdett, hogy gratulált a Báthory István iskola diákjainak és emlékeztetett arra is, hogy Báthorynak köszönhető, hogy Magyarország megmaradt a történelmi viharokban.
– Akárcsak Báthory István, úgy Szent-Györgyi Albert is példakép. Születésének 131. évfordulója azért különleges, mert most már nem egy, hanem két Nobel-díjasa van a Szegedi Tudományegyetemnek. Ez pedig nem véletlen. Szent-Györgyi Albert alapozta meg azt a szellemi műhelyt, amiből Karikó Katalin is a Nobel-díjig jutott. A Szegedi Tudományegyetem nagyon erős egyetem. Nem véletlenül szerepel a legjobbak között a nemzetközi rangsorokban és többször voltunk több rangsorban elsők, jelenleg is az egyik legfontosabb rangsor alapján mondhatjuk, hogy Magyarország legjobb egyeteme vagyunk. Ez pontosan ennek a folyamatnak a gravitációs erejének köszönhető, amellyel bevonzottuk ezeket az embereket, projekteket, tudósokat, akik a kiválóságot a legmagasabb szinten prezentálták. Ennek nagyon fontos része volt Szent-Györgyi Albert munkássága, hiszen nélküle lehet, hogy nem tartanánk itt. Ennek köszönhető az is, hogy idén novemberben Karikó Katalin vezetésével világszinten is nagyon fontos mRNS konferenciának adhatunk otthont, amely jelzi Egyetemünk jelentőségét – mondta el a rektor.
A beszéd után Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora és Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja helyezett el a paprikakoszorút Szent-Györgyi Albert egészalakos szobránál.
A tudós 1986. október 22-én, 93 évesen hunyt el Woods Holeben (Massachusetts, USA). Az ünnepség végén a Palusek Emese által felkészített gyermekkórus Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntőjét adta elő, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar hallgatóinak fúvós kíséretével.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
NKI
