– A lézerfény a világról szerzett ismereteink elmélyítésére nyit új lehetőséget. Mi történik a lézertechnológia területén a Nobel-díjak fényében?
– Az attoszekundumos, vagyis nagy energiasűrűségű jelenségek alkalmazására létrehozott technológiát ismeri el a 2023. évi fizikai Nobel-díj. Nem ez az első Nobel-díj, ami az attoszekundumos lézerhez kötődik. Gérard Mourou, két társával együtt, megosztott Nobel-díjat kapott 2018-ban a „nagy intenzitású, ultrarövid optikai impulzusok generálására szolgáló módszerükért”. Megjegyzem, Mourou professzor is komoly kapcsolatban áll a Szegedi Tudományegyetemmel. A legújabb lézerek már alkalmasak arra is, hogy atomi szinten tudjanak méréseket végrehajtani. Ez új távlatokat nyit meg.
Palkovics László interjút adott a magyar közmédiának is Krausz Ferenc 2023. december 8-i Nobel-előadása után. Fotó: Sahin-Tóth István
– Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a stockholmi Nobel-héten?
– Krausz úr meghívott a svédországi programsorozatra, amire nem lehetett nemet mondani. A Nobel-díj dicsősége az övé, amihez Magyarország, ha kis mértékben is, de hozzá tudott járulni azzal a projekttel, amit a Nobel-előadása második felében bemutatott. Krausz Ferenc Nobel-előadását hallgatva büszkeség töltött el. Több magyar lézerkutató is hozzájárult ennek a lézertechnológiának a megalapozásához. Közülük többeket be is mutatott Nobel-előadásában Krausz Ferenc, aki kísérleteit az ELI-ALPS-ban végzi. Az úgynevezett molekuláris ujjlenyomat-kutatás helyszíne fizikálisan is a szegedi lézerközpont.
– Honnan ered az önök ismeretsége?
– A kapcsolatunk a távoli időkre nyúlik vissza, ugyanakkor miniszterségem idején a magyar kormány, nagyon bölcsen, belátta, hogy nem elég csak olyan kutatást támogatni, ami éppen zajlik, hanem érdemes annak a rizikóját is vállalni, hogy másfajta készültségi szintű kutatások mögé is odaálljunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy – ma már mondhatom úgy, hogy – két Nobel-díjas, vagyis Gérard Mourou és – akkor még csak előre jeleztük, hogy az ilyen elismerésre is méltó – Krausz Ferenc kutatásait finanszírozzuk. Ugyanez a helyzet a mesterséges retina előállításával foglalkozó Roska Botond kutatói támogatásával. Örülök, hogy ezeket a kiváló embereket Magyarországra vissza tudtuk hívni.
A Nobel-díjas Karikó Katalinnal Magyarország stockholmi nagykövetségén is találkozott Palkovics László (balról). Fotó: Sahin-Tóth István
– A tudományos világ legrangosabb kitüntetését átadó 2023. évi ceremónia nemcsak különleges, de kivételes is. Különleges, hiszen 2002, Kertész Imre Nobel-díja óta, azaz több mint két évtizede Stockholmban nem ünnepelhettünk magyar kitüntetettet. Kivételes, mert két magyar, ráadásul a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet ünnepeljük azóta is. Karikó Katalin 2023. októberi látogatásán megkapta az ugyancsak orvosi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi munkaszobáját...
– Azzal is kitűnik Krausz Ferenc Nobel-díjas társai közül, hogy Szent-Györgyi Albert óta ő az első kutató, aki a Nobel-díj átvételének az időpontjában magyarországi affiliációval, kötődésekkel rendelkezik, hiszen két helyen, Németországban és Magyarországon dolgozik. Ezért arra a fanyalgásra, hogy milyen affiliációval kapta meg a Nobel-díjat, annyit mondhatok: ha egyszer Magyarországon kutat, akkor magyarországival. Nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy Krausz úr meghívott a stockholmi Nobel-hétre.
– Részt vett a 2023-as fizikai Nobel-díjasok előadásán. Ha Pierre Agostini, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc Nobel-előadásáról néhány mondatos összefoglalót kellene adnia, mi az, amit kiemelne?
– Azért megosztott a 2023-as Nobel-díj, mert az attoszekundumos technológia egy-egy szegmensét vette górcső alá. A lézerek területén a technológia olyan irányban halad, hogy a nagyon gyors jelenségek nagyon gyors befolyásolására is lehetőségünk van. A Nobel-előadásban is látszott, hogy ugyanazt a témát, az attoszekundumos lézerrel kapcsolatos problémakört járták körbe, de más-más elemét emelték ki. Krausz Ferencé annyiban a legösszetartottabb előadás, hogy miközben bemutatta az alapkutatást, amiért a Nobel-díjat kapta, arra is adott példát, hogy mire alkalmasak ezek az attoszekundumos lézerek: megismertette a Magyarországon elkezdett kutatómunkát.
– Mérnökként, korábbi miniszterként miben látja a Krausz-féle molekuláris ujjlenyomat projekt jelentőségét?
– Magyarországon 2019-ben alakult meg az az állami cég, amit Krausz professzor irányít és a magyar kormány támogat: kezdetben 20 milliárd forinttal, és most egy ennél is jelentősebb összeggel. A molekuláris ujjlenyomat a tünetekkel még nem leírható, de molekuláris szinten már látható betegségeket tud előre jelezni. Például a cukorbetegséget idejekorán észlelve életmódváltással és a táplálkozás korrekciójával, esetleg kezeléssel meg lehet változtatni. Ennek az előrejelzésnek jelentősége nem csak az egyén, hanem a gazdaság szempontjából is nagy. Mérnökként én úgy egyszerűsítettem le magamnak a projekt lényegét, hogy lézerrel megvilágítva a vérben lévő molekulákat, azokkal energiát közlünk, minta mikrogépek lennének. Ezek, ha sérültek, akkor másfajta jelet közvetítenek, mint az ép molekulák. A molekuláris szinten észlelt különbség esetén beavatkozhatunk a folyamatba már akkor, amikor a betegség még nem került a tünetek szintjére.
– Mi Magyarország szerepe a Krausz-féle kísérletben, ami történhetne bárhol a világon?
– Krausz Ferenc és csoportja ötletét néhány száz mintán már validálták, azaz hitelesítették, de sokkal nagyobb mintára van szükség. Magyarország egyik előnye, hogy egy biztosítási rendszerünk van, azaz tízmillió ember adata elérhető, vagyis célzottabban tudunk olyan személyeket keresni, akik ennek a vizsgálatnak az alanyai lehetnek. Tehát az attoszekundumos lézertechnika mellett az egészségtechnológiai háttér teszi alkalmassá Magyarországot arra, hogy egy korábbinál sokkal nagyobb mintán tudják elvégezni a Krausz-féle kísérletet. Amikor ezt már validálták, akkor lesz ebből egy eszköz. Ennek az eszköznek a formájáról is beszélt Krausz Ferenc a Nobel-előadásában. Ebbe az általa elképzelt eszközbe bedugjuk az ujjunkat, onnan vesznek egy csepp vért, amit lézeres eljárással elemeznek. Ha változást látnak, akkor elkezdhető az az életmódváltás, amivel megelőzhető az atomi szinten jelentkező betegség kialakulása.
– A Krausz-projekt történetének második része most kezdődik, hiszen a magyar kormány döntött ennek a projektnek a finanszírozásáról. Krausz Ferenc Nobel-díja miként függ össze a Szegedi Tudományegyetemen lézerkutatási eredményeivel?
– Szegeden az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet a példa arra, hogy Európa még mindig világhatalom a lézerek területén. Amikor Gérard Mourou professzor kezdeményezésére kialakult a koncepció, hogy attoszekundumos kutatóintézetet hozzunk létre, akkor három részre osztódott a folyamat, ami közül az egyik a szegedi. Így vált Szeged a világ egyik vezető centrumává, került a tíz legjobb lézerkutató intézet közé az attoszekundumos kutatások területén. Amikor a Szegedi Tudományegyetem is modellváltó intézménnyé vált, akkor a kormány úgy döntött, hogy mint a lézertudomány hazai fellegvárát, az egyetemet összekapcsolja az ELI-ALPS központtal. A lehetőségeket kifejezi, hogy máris több mint kétszáz az ottani külföldi kutatók száma. Az ELI-ALPS vonzerejét tovább növeli Krausz Ferenc Nobel-díja. Arra is számíthatunk, hogy az általa művelt irányba mozdul el a lézerkutatások témája is.
– Innovációval foglalkozó vezetőként mit gondol: mikorra készülhet el ez az eszköz?
– Nem kell különösebben bizonyítani, hogy sokkal könnyebb egy betegséget megelőzni, mint akut állapotban gyógyítani. Mérnökként úgy látom, hogy a betegek gyógyítása egyre inkább adatalapú tudomány. A Széchenyi István Egyetem, amelyet alapítványi kuratóriumi elnökként irányítok, műszaki egyetem. De a magyar genomikai programnak a létrehozása, a Krausz-féle projekt támogatása azt jelenti, hogy még egy műszaki profilú intézmény is bekapcsolható a folyamatba. Mert az a legjobb, ha meg lehet előzni, s nem gyógyítani kell a betegséget.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
NKI
